Andrew Korybko szerint Putyin és Hszi Csin-ping egy nagyszabású megállapodást hozhat tető alá arra az esetre, ha az USA által közvetített ukrajnai béketárgyalások kudarcot vallanak.
Hiába egyezne bele Putyin, hogy Nyugat-Ukrajna területén az európai csapatok és repülőgépek járőrözésre és bevetésre induljanak: Oroszország ezért cserébe semmit sem várhat az EU-tól – állítja Andrew Korybko lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző.
A Levada Központ felmérése szerint az orosz lakosság körében megoszlanak a politikai berendezkedésekkel kapcsolatos vélemények: a fiatalabb, tehetősebb rétegek a Putyin-rendszert támogatják, míg az idősebb, szegényebb válaszadók inkább a szovjet modellt – miközben Putyin rendszere egyre erősödik.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
Az ukrajnai háború láthatóan eszkalálódik, Sen Ji, a Fudani Egyetem Nemzetközi Politika Tanszéke professzorának véleménye képet adhat arról, hogy miképp látják a konfliktus utóbbi napokban tapasztalt eldurvulását a világ másik felén.
Az orosz elnök 2022 óta harmadszor növeli hadserege létszámát, amelynek az aktív állománya meghaladná az USA és India haderejét. A nyugati elemzők szerint kemény intézkedésekre van szükség e cél eléréséhez.
Meg kell fontolni a stratégiai nyersanyagok, például az urán, a titán vagy a nikkel külföldi piacokra történő exportjának korlátozását – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal folytatott megbeszélésén.
Putyin, orosz elnök, még mielőtt a svájci „békecsúcs” előtt belengette a békefeltételeit, valószínűleg már tudta előre, hogy az elfogadhatatlan lesz mind a Nyugat, mind Ukrajna számára. Bár Vlagyimír Vlagyimírovics nem kapott meghívót Svájcba, javaslatával mégis jelen volt. Mindez feltűnt két kínai szakértőnek is, akik a svájci találkozó nyerteseként az orosz elnököt hozták ki.
Putyin újraválasztása óta először tett látogatást Pekingben. A két vezető közti érdekházasság főként orosz szempontból a hadiipar területén kulcskérdés. Kína nélkül az orosz hadiipar nem tudná kiszolgálni a hadsereg igényeit. A múlt század közepén még az ázsiai ország függött a szovjet fegyverellátmánytól, most nagyot fordult a kocka.
Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Ahogy jönnek az orosz sikerek az ukrán fronton, úgy nő az oroszok önbizalma, és már nyíltan kifejtik, hogy Odessza mindig is orosz város volt, és újra az lesz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy „vásárlóerő-paritáson számolva” Oroszország megelőzte Németországot, már szinte semmi sem gátolja őket abban, hogy magukat Európa vezető államává avanzsálják. Az egyik legújabb orosz elemzésben már Amerika és a Nyugat elkerülhetetlen vereségéről írnak, és nem tartják lehetetlennek, hogy egy civilizációs apokalipszis vár Európára – jósolja egy orosz portál szakértője.
Oroszország a GDP 7,1 százalékát költi védelmi kiadásokra 2024-ben. A kérdés az, van-e a merész terv mögött stabil fedezet.
Az orosz gazdaság megroppantása céljából kivetett nyugati szankciók nem bizonyultak elég hatásosnak. Igaz, hogy Putyin több gazdasági problémával néz szembe a közelgő választások előtt, de ezek egyelőre leküzdhetőnek tűnnek. Ráadásul a jelenlegi, viszonylag magas olajárak tökéletesek az orosz gazdaság számára.
Az oroszok nem hagyták megjegyzés nélkül, hogy a Politico az Orosz Központi Bank vezetőjét, Elvira Nabiullinát az év pusztítójának választotta, mert tönkretette a Nyugatnak az orosz gazdaság megfojtásával kapcsolatos álmait.
Szakértők szerint Moszkva sokat nyerhet Izrael Hamász elleni háborújával: lehetőséget kínál az orosz geopolitikai elképzelések megvalósítására, nevezetesen az Egyesült Államok dominanciáját letörő, többpólusú világrend kialakítására. A konfliktus azonban erősen megtépázta az orosz–izraeli viszonyt is.
Azerbajdzsán szakadár Hegyi-Karabah régiójának örmény szeparatista erői szerdán megadták magukat, és tűzszünetet kötöttek, mindössze 24 órával az után, hogy Baku offenzívát indított, hogy visszaállítsa a teljes ellenőrzést a területe felett.
Vlagyivosztokban 2023. szeptember 10–13. között zajlik a VIII. Keleti Gazdasági Fórum. Az esemény mottója: „Együttműködés, béke és jólét felé”. A fórumon hagyományosan az Orosz Föderáció és a világ több tucatnyi más országának vezérigazgatói, szakértői és kormányzati tisztviselői találkoznak, hogy megvitassák az orosz Távol-Kelet, az Északi-sarkvidék és az egész ázsiai-csendes-óceáni térség fejlődésének stratégiai irányait.
Szentpétervár ad otthont ezen a héten a második Oroszország–Afrika csúcstalálkozónak és az Oroszország–Afrika Gazdasági és Humanitárius Fórumnak. Pár nappal a találkozó előtt Vlagyimir Putyin is tollat ragadott.
Jevgenyij Prigozsin lázadása is bekerül majd az orosz történelemkönyvek lapjaira, amelyek csordultig tele vannak hasonló kísérletekkel. Persze közülük néhány sikeres hatalomátvétellel járt. A palotaforradalmak és államcsínyek nemcsak az orosz történelem sajátosságai, de azért ez nem fogja megnyugtatni a Kreml urát.
Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.
A háború elvesztésével az orosz elnök hatalma veszélybe kerülne odahaza.
