Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Ahogy jönnek az orosz sikerek az ukrán fronton, úgy nő az oroszok önbizalma, és már nyíltan kifejtik, hogy Odessza mindig is orosz város volt, és újra az lesz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy „vásárlóerő-paritáson számolva” Oroszország megelőzte Németországot, már szinte semmi sem gátolja őket abban, hogy magukat Európa vezető államává avanzsálják. Az egyik legújabb orosz elemzésben már Amerika és a Nyugat elkerülhetetlen vereségéről írnak, és nem tartják lehetetlennek, hogy egy civilizációs apokalipszis vár Európára – jósolja egy orosz portál szakértője.
Oroszország a GDP 7,1 százalékát költi védelmi kiadásokra 2024-ben. A kérdés az, van-e a merész terv mögött stabil fedezet.
Az orosz gazdaság megroppantása céljából kivetett nyugati szankciók nem bizonyultak elég hatásosnak. Igaz, hogy Putyin több gazdasági problémával néz szembe a közelgő választások előtt, de ezek egyelőre leküzdhetőnek tűnnek. Ráadásul a jelenlegi, viszonylag magas olajárak tökéletesek az orosz gazdaság számára.
Az oroszok nem hagyták megjegyzés nélkül, hogy a Politico az Orosz Központi Bank vezetőjét, Elvira Nabiullinát az év pusztítójának választotta, mert tönkretette a Nyugatnak az orosz gazdaság megfojtásával kapcsolatos álmait.
Szakértők szerint Moszkva sokat nyerhet Izrael Hamász elleni háborújával: lehetőséget kínál az orosz geopolitikai elképzelések megvalósítására, nevezetesen az Egyesült Államok dominanciáját letörő, többpólusú világrend kialakítására. A konfliktus azonban erősen megtépázta az orosz–izraeli viszonyt is.
Azerbajdzsán szakadár Hegyi-Karabah régiójának örmény szeparatista erői szerdán megadták magukat, és tűzszünetet kötöttek, mindössze 24 órával az után, hogy Baku offenzívát indított, hogy visszaállítsa a teljes ellenőrzést a területe felett.
Vlagyivosztokban 2023. szeptember 10–13. között zajlik a VIII. Keleti Gazdasági Fórum. Az esemény mottója: „Együttműködés, béke és jólét felé”. A fórumon hagyományosan az Orosz Föderáció és a világ több tucatnyi más országának vezérigazgatói, szakértői és kormányzati tisztviselői találkoznak, hogy megvitassák az orosz Távol-Kelet, az Északi-sarkvidék és az egész ázsiai-csendes-óceáni térség fejlődésének stratégiai irányait.
Szentpétervár ad otthont ezen a héten a második Oroszország–Afrika csúcstalálkozónak és az Oroszország–Afrika Gazdasági és Humanitárius Fórumnak. Pár nappal a találkozó előtt Vlagyimir Putyin is tollat ragadott.
Jevgenyij Prigozsin lázadása is bekerül majd az orosz történelemkönyvek lapjaira, amelyek csordultig tele vannak hasonló kísérletekkel. Persze közülük néhány sikeres hatalomátvétellel járt. A palotaforradalmak és államcsínyek nemcsak az orosz történelem sajátosságai, de azért ez nem fogja megnyugtatni a Kreml urát.
Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.
A háború elvesztésével az orosz elnök hatalma veszélybe kerülne odahaza.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
