Az orosz gazdaság megroppantása céljából kivetett nyugati szankciók nem bizonyultak elég hatásosnak. Igaz, hogy Putyin több gazdasági problémával néz szembe a közelgő választások előtt, de ezek egyelőre leküzdhetőnek tűnnek. Ráadásul a jelenlegi, viszonylag magas olajárak tökéletesek az orosz gazdaság számára.
Nem rokkant bele a nyugati szankciókba az orosz gazdaság
Azzal, hogy Oroszország sikeresen megkerülte a nyugati olajársapkát, az ország a gazdasági talpra állás útjára léphet. Vlagyimir Putyin elnök eközben az újraválasztásáért száll harcba a munkaerőhiány, az infláció és a magas kamatlábak okozta problémák közepette.
Az orosz parlament március 17-ére írta a ki az elnökválasztást. Putyin, aki csütörtökön jelentette be, hogy az orosz gazdaság az idén 3,5 százalékkal növekedett, pénteken azt is kihirdette, hogy ismét elindul a választáson. Sikere esetén 2030-ig is hatalmon maradhat.
A 2,2 ezer milliárd dolláros exportfókuszú orosz gazdaság jobban átvészelte a 2022-es ukrajnai inváziót követően bevezetett szankciós hullámot, mint azt a Nyugat vagy akár maga Moszkva várta.
A büntetőintézkedések célja természetesen a putyini Oroszország elszigetelése lett volna.
Fontos megjegyezni, hogy a Nyugat képtelen volt hatékonyan csökkenteni az orosz olajbevételeket. Moszkva átirányította az exportját többek között Kínába, Indiába, és az úgynevezett árnyékflották zavaros tulajdonjogi viszonyait használat fel, hogy megkerülje a nyugati olajársapkát.
Novemberben az energiabevételek 961,7 milliárd rubelt tettek ki (10,41 milliárd dollár) az orosz költségvetésből. Ugyanez az összeg januárban csak 425,5 milliárd rubel volt.
Az olajbevételek felduzzasztását követően Putyin
olyan belpolitikai kihívásokkal kell szembenézzen, mint a jelentős munkaerőhiány, amelynek növekedéséhez az ukrajnai inváziót követő mobilizáció ösztönözte emigrációs hullám is hozzájárult.
Emellett egyéb gazdasági problémák is adódnak. A gyenge rubel, a magas infláció és kamatlábak a háztartások vásárlóerejének gyengülését jelenthetik, ami különösen érzékeny téma a választások közeledtével.
Munkaerőhiány az egyes ágazatokban
Mivel a munkanélküliség rekordalacsony (2,9 százalék), és Moszkva a katonai termelés növelése révén a védelmi ágazatra fordítja a költségvetési forrásokat, más területeken, például az IT-szektorban munkaerőhiány tapasztalható, ami gátolja a termelékenységet.
Oroszországnak több képzett munkásra, menedzserre és magas kvalifikált mérnökre van szüksége, hogy a technológiai szuverenitás kívánt fokára érhessen a feldolgozóiparban, vélekedik Makszim Oreskin, Putyin gazdasági tanácsadója.
„Ahhoz, hogy az emberek szívesebben jöjjenek hozzánk, vonzóbb fizetésekre van szükség” – mondta.
Szerinte a szankciók okozta rövid távú sokkot már kiheverték az oroszok, de a Nyugat részéről csak nőni fog a nyomás. Emiatt az egész gazdaságnak az orosz technológiai platform átalakításán kell dolgoznia.
A munkaerő-kapacitás történelmi csúcsot ért el, mondta Dimitrij Kulikov, az ACRA hitelminősítő intézet igazgatója.
„Ez azt jelenti, hogy
a gazdasági növekedés a kínálati oldalon korlátozott lesz, ennek következtében a GDP éves növekedési rátája a 2023-as 3 százalék körüli értékről a potenciális 1-2 százalékhoz esik majd közelebb”
– vélte.
A jelentős bérnövekedések a feldolgozó- és a hadiiparban, csakúgy, mint a háború és mobilizáció által érintett családok pénzügyi támogatása a fizetések emelkedését fogja eredményezni.
A 2022-es visszaesést követően a reáljövedelmek megerősödtek az idei évben, de az ágazatok és a régiók között egyenlőtlenül oszlanak el.
Ez pedig spórolásra készteti a családokat, különösen az importáruk tekintetében.
A gazdaság 2022-es visszaesését követő, 2,1 százalékról történő gazdasági visszapattanás során a kulcskérdés az lesz, hogy a gazdaság miként képes kezelni a „túlfűtöttséget”, miközben a kínálati oldal korlátai valószínűleg lassítják a növekedést. Erről Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza beszélt.
„A háztartások nagy növekedést tapasztaltak a bevételeikben, de nem gondolom, hogy ez fenntartható – mondta. – A magasabb infláció több nagyobb megszorításokat jelent a háztartások bevételeit tekintve a választások előtt.”
Inflációs nyomás?
A pénzromlás kezelése a központi bank feladata. A hitelintézet, amely július óta már 750 bázispontos monetáris szigorításra kényszerült, a várakozások szerint december 15-én ismét emelni fog, 16 százalékra.
A 2022-es két számjegyű inflációt követően az idén 7,5 százalék körüli várható, ami még mindig jóval a bank 4 százalékos célértéke feletti.
„Elképzelhető, hogy az infláció jövőre eléri a 10 százalékot, mivel a gazdaság gyorsan növekszik” – mondta Peach, rámutatva a bérnyomásra és a háztartások inflációs várakozásaira.
A pénzromlás azonban egyelőre kezelhető, különösen egy olyan országban, ahol az emberek hozzászoktak a rendszeres áremelkedésekhez, bármilyen fájdalmasak is ezek.
Persze a központi bank óvatosan fog beszélni az inflációról, mondta Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics és a Kijevi Gazadasági Iskola vezető munkatársa.
Egy komoly inflációs spirál kialakulásához azonban nagyobb költségvetési nyomás, a rubel ellenőrizetlen leértékelődése és a központi banki intézkedések elmaradására lenne szükséges – tette hozzá.
„A(z oroszok a) közelében sincsenek ennek, ám egyszerűen nem érzik a nyomást” – folytatta Ribakova.
A hatóságok kamatemelésekkel és tőkekontrollal reagáltak arra, hogy a rubel–dollár árfolyam az idén átlépte a 100 dollárt. A hirtelen volatilitás mindig kockázatot jelent, csütörtökön 92,76 dolláron kereskedtek az orosz fizetőeszközzel.
A viszonylag gyenge rubelt beletervezték az orosz költségvetésbe, ami a devizából származó exportbevételek révén gyarapítja az államkasszát, csakhogy az importköltségeket, az inflációt és a tőkekivonás kockázatát is növeli.
Kényelmesen magasak az olajárak
Az olajárak, amelyek az orosz gazdasági vérkeringés alapjai, bőven a pénzügyi biztonsághoz szükséges szint felett vannak, még úgy is, hogy öthavi mélypontra süllyedtek a héten.
Az OPEC+-országok által végrehajtott sorozatos termeléscsökkentések és a nyugati árplafon széles körű kijátszása együttesen növeli Oroszország energiabevételeit.
„Az ársapkák tőkeáttétele a fenyegető szint alatt növekszik” – állapította meg a Kijevi Gazdasági Iskola novemberi értékelése a Nyugat által bevezetett 60 dolláros hordóársapka kapcsán. „Októberben az orosz nyersolaj tengeri exportjának több mint 99 százalékát 60 dollár/hordó feletti áron értékesítették.”
Moszkva kulcsbevételének forrására kivetett nyugati szankciókkal az orosz költségvetési hiányt akarták súlyosbítani, de jelenleg csak 1 százalék GDP-arányos deficittel számolnak a Kremlben.
„Ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak, az nagyon kényelmes Oroszországnak”
– jelezte Ribakova.
Forrás: Reuters.
(1 dollár = 92,3955 rubel)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
