Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.

Az orosz elnök a beszédében azt is megjegyezte, hogy az állam által a nyugati szankciók bevezetése után választott stratégia bevált, a kedvező makrogazdasági folyamatok egyre nagyobb lendületet kapnak.

Putyin úgy véli, hogy az orosz gazdaságnak nemcsak a piaci viszonyokra kell reagálnia, hanem önmagában is keresletet kell generálnia. Egy minőségileg új fejlettségi szintre való átmenetről beszélt, 

egy olyan szuverén gazdaságról, amely nemcsak a piaci viszonyokra reagál és figyelembe veszi a keresletet, hanem maga is formálja ezt a keresletet. 

Az elképzelt gazdasági modellt a kínálati oldali gazdasághoz hasonlította, amely magában foglalja a termelőerők és szolgáltatások nagyarányú kiépítését, az infrastrukturális hálózat széles körű megerősítését, a fejlett technológiák fejlesztését, emellett új, modern ipari létesítmények és egész iparágak létrehozását jelenti. Méghozzá „többek között olyan területeken is, ahol még nem bizonyítottunk megfelelően, de a lehetőségek – tudományos lehetőségek, kreatív potenciál – mindenképpen megvannak hozzá” – fejtette ki.

Az orosz elnök szerint

a gazdaságnak magas bérezésű gazdasággá kell válnia, új követelményekkel a szakképzési rendszerrel szemben, a munka termelékenységének növelésével, többek között az automatizálás és az új irányítási rendszerek révén, minőségi, modern munkahelyekkel és munkakörülményekkel.

Putyin 2022 második negyedévét nevezte a legnehezebb időszaknak az orosz gazdaság számára a hadműveletek indulása után, de hozzátette, hogy az akkor választott stratégia működött és egyre nagyobb lendületet vesz – felelősségteljes és kiegyensúlyozott monetáris politikát tudtak fenntartani.

Külön kiemelte az alacsony, 3,3 százalékos munkanélküliségi rátát és a szegénység elleni küzdelmet. Tavaly 1,7 millió ember léphetett ki a szegénységből Oroszországban és a szegénységi ráta 9,8 százalékra csökkent. Arra is emlékeztetett, hogy 2024. január 1-jétől 

az inflációnál magasabb szinten, 18,5 százalékkal emelik a minimálbért, és 2030-ra ennek legalább a duplájára kell emelkednie, 

ami tovább ösztönözheti a fizetések növekedését az ország egészében.

Azt is javasolta, hogy a gyermektámogatás és az egységes gyermekkedvezmény a teljes időszakra járjon, akkor is, ha a család jövedelme nő. A másik kezdeményezése a fogyatékos gyermekeket gondozók támogatására irányul.

Az állóképesség próbája

Az elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt az orosz üzleti körökben nagyon óvatos volt a hangulat. Az idén már látni a gazdasági növekedést: 

a bruttó hazai termék, a GDP áprilisban éves szinten 3,3 százalékkal nőtt Oroszországban, és az év végéig több mint 1 százalékkal bővülhet. 

Január–áprilisban a feldolgozóipar kibocsátása 2,9 százalékkal haladta meg a tavalyi adatokat, bár épp ezt az ágazatot sújtotta leginkább a kapcsolatok és az ellátási láncok megszakadása.

Putyin dicsérte az erőpróbának kitett bankokat is. A jogi személyeknek nyújtott hitelek volumene 2022-ben 14,3, a magánembereké pedig 9,5 százalékkal nőtt. A kölcsönök növekedési üteme 2023-ban is megmaradt.

Oroszország agráripari exportja 2022-ben új csúcsot, több mint 41 milliárd dollárt ért el. Putyin szerint hazája tíz éve folyamatosan az első öt gabonaexportőr között van, 2016 óta a legnagyobb búzaszállító és szilárdan tartja első helyét a világpiacokon.

Az olaj- és gázhelyzetről szólva megjegyezte, hogy

Oroszország fokozatosan átáll az európairól más piacokra. Szerinte ezen a téren nem látszódik katasztrófa, a jelenlegi helyzet arra készteti a vállalataikat, hogy energikusabban új logisztikát, új partnereket keressenek, külföldi eszközöket szerezzenek be és a kőolajat olajtermékké finomítsák. 

Úgy vélte, hogy összességében az orosz olaj- és gázpiac jó állapotban van, és kiváló fejlődési kilátásai vannak.

Putyin az orosz vállalkozásoknak megígérte az adminisztratív terhek csökkentését is.

Átállás a hazai termékekre

Az államfő az Oroszországot elhagyó külföldi márkák témájára is felhívta a figyelmet. Az előrejelzések szerint az ország visszatér a zárt gazdasághoz – emlékeztetett. „Tavaly azt jósolták nekünk, hogy a szankciók nyomására hazánk visszatér a zárt, adminisztratív irányítású gazdasághoz. De mi, mint tudják, a vállalkozási szabadság kiterjesztésének útját választottuk, és a gyakorlat azt mutatja, hogy teljesen helyesen cselekedtünk.”

Az orosz piacról távozó multinacionális vállalatok pótlása üzleti ösztönző is volt. Putyin hangsúlyozta, hogy

Oroszország „nem rúgott ki senkit”, a külföldi cégek az erős szankciós nyomás miatt kényszerültek távozni.

Megjegyezte, hogy sok külföldi márka olyan termékeket árul, amelyeket teljes egészében orosz üzemekben gyártanak. Ráadásul az ilyen üzletekből származó nyereség most az országban marad. „Az orosz vállalatok betöltötték a keletkezett űrt, és néhány kis, úgynevezett résmárka, amely korábban a közösségi hálózatokon keresztül értékesített ruhákat, cipőket és más árukat, most saját üzleteket nyit” – mondta.

Ebben az ágazatban a külföldiek távozásával, felszabadult 2 millió négyzetméter kereskedelmi területet és 2 ezer milliárd rubelnyi piaci-kereskedelmi rés.

Szűk keresztmetszetek

Putyin komolyan foglalkozott az infrastrukturális kérdésekkel is. „Folytatjuk az infrastrukturális létesítmények építését és korszerűsítését – utak és vasutak, felüljárók, hidak – valaminta szűk keresztmetszetek felszámolását – van belőlük is elég.

Figyelmünk középpontjában a tengeri kikötők kapacitásának növelése és a határellenőrző pontok állnak majd”

– mondta. 

Az elnök megjegyezte, hogy az építési munkák volumene zsinórban öt éve növekszik.

Oroszország a következő öt évben a kereskedelmi flottáját is felújítja, 260 hajót építenek erre a célra. Putyin beszélt arról is, hogy az észak–déli útvonalon az exportvolumen triplázását tervezik, és 2022-ig 100 millió tonnával növelnék a keletre irányuló kivitelt.

Ötödik a világon

„Oroszország a következő években nemcsak megtartja hatodik helyét a világ tíz legnagyobb gazdasága között, hanem esélye van arra is, hogy még feljebb kerüljön” – mondta az államfő. Putyin itt a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-re gondolt, ahol szerintük a sorrend Kína, az Egyesült Államok, Japán, India, Németország és Oroszország.

Azt is megjegyezte, hogy az európai gazdaság motorja, Németország jelenleg kedvezőtlen folyamatokat él át: az ottani gazdaság várhatóan 0,7 százalékkal csökken, a munkanélküliség és az infláció emelkedik.

Folytatódik Ukrajna nácitlanítsa

A gazdaság mellett a különleges katonai műveletről is beszélt. Ezt már az újságírókkal beszélgetve a plenáris ülés után mondta. Az elnök úgy vélte, hogy az ukrán csapatok a néhány hete folyó ellentámadás egyik részén sem értek el sikereket, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ugyanakkor megjegyezte az orosz hadsereg sikerét, amely öt amerikai Patriot föld-levegő rakétarendszert semmisített meg Kijev közelében. (Ezt az értesülést az ukrán fél többször és hevesen cáfolta nyilvánosan is.)

Putyin arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna nem hagyja abba az orosz terület elleni támadásokat, megfontolja egy „cordon sanitaire” felállítását ukrán területen.

A beszélgetés moderátora, Dmitrij Szimes politológus azt mondta Putyinnak, hogy az orosz elnök kijelentései Ukrajna nácítlanításáról leginkább a Nyugatot irritálják. Miképp lehet azt mondani, hogy Zelenszkij a nácik pártján áll, amikor az ukrán elnök maga is zsidó? – kérdezte.

Sok zsidó barátom van gyerekkoromból. Ők azt mondják: Zelenszkij nem zsidó, ő a zsidó nép szégyene. Ez nem vicc, ez nem ironikus, tudja? Hiszen ma a neonácikat, Hitler leszármazottait Ukrajna hőseiként emelték a becsület piedesztáljára. A holokauszt hatmillió zsidó kiirtása volt, közülük másfél milliót Ukrajnában öltek meg, elsősorban a Bandera aktivisták keze által

– válaszolta Putyin.

(Forrás: Vzgljad)