A mindkét fél által megerősített és szeptember 20-án, szerdán 13 órától hatályba lépett megállapodás értelmében a karabahi szakadár örmény erők feloszlanak és lefegyverzik magukat. A Hegyi-Karabahban élő örmények jövőjéről szóló tárgyalások pedig csütörtökön kezdődnek – jelentette a brit Reuters hírügynökség. 

Az önhatalmúlag kikiáltott Arzah Köztársaságot irányító szakadárok bejelentették, hogy kénytelenek voltak elfogadni Azerbajdzsán – orosz békefenntartók által közvetített –feltételeit, miután a bakui hadsereg áttörte a vonalaikat, és elfoglalt számos stratégiai fontosságú területet, miközben a világ nem tett semmit.  

Azerbajdzsán megerősítette, hogy tűzszüneti megállapodás született. 

Az eredmény megnyitja az utat Azerbajdzsán előtt, hogy a mintegy 120 ezer örményt integrálja a társadalmába, amitől azonban a helyi lakosság nagy része tart. Ezzel Baku teljes mértékben átveszi az ellenőrzést a hegyvidéki terület felett, amely a Szovjetunió 1991-es bukása óta két háború középpontjában állt. 

Örményország, amely az azerbajdzsáni állítások ellenére tagadja, hogy katonai erői lennének Karabahban, nem avatkozott be fegyveresen. Jereván azzal vádolta Bakut, hogy etnikai tisztogatásra törekszik Karabahban, amit Azerbajdzsán tagadott. Egyelőre nem világos, hogy hány örmény nemzetiségű lakos dönt úgy, hogy Karabahban marad, vagy lesz-e nagyarányú kivándorlás Örményországba. 

Azerbajdzsán katonai műveletét, amelyben tucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek, éles bírálatokkal illette az Egyesült Államok és néhány európai ország. A karabahi problémát tárgyalások útján kellett volna megoldani, ám Baku akciója tovább rontja Karabahban a már amúgy is súlyos humanitárius helyzetet – jegyzik meg a szakértők. 

Azerbajdzsán kedden tüzérségi csapások után behatolt Karabahba. Az azeriek által provokációk sorozatának nevezett akciókra válaszul kezdett katonai műveletbe, miután néhány katonája meghalt a hegyvidéki régióban, amelyet Baku kilenc hónapja blokád alatt tart. 

Eddig nem tudták hatástalanítani Sztálin bombáját 

Hegyi-Karabah esetében nemzeti, vallási és területi válságot láthatunk. Örményország az az állam, amely a világon elsőként vette fel a kereszténységet, Azerbajdzsán pedig a muzulmán világ része. Az örmények szerint Európa a határukig tart, utána már a Kelet kezdődik. Száz éve, amikor az Orosz és a Török Birodalom is más jellegű problémákkal volt elfoglalva, a két nép azonnal egymás torkának esett.

A jelenlegi több évtizedes válság tárgya Hegyi-Karabah, amely 120 ezer lakost számlál, akiknek a zöme örmény. A térség 11 500 négyzetkilométeren fekszik. Az enklávét, amely Azerbajdzsánban helyezkedik el, jelenleg a Lachin folyosó köti össze az anyaországgal.  

De hogyan lett ez az etnikailag majdnem tiszta terület a szovjet rendszerben Azerbajdzsán tagköztársaság részévé? Joszif Sztálin ezzel akarta jobb belátásra bírni az örményeket, és még egy örmény országrészt, a délnyugati Nahicsevánt is – amely tele van őskeresztény emlékekkel, itt találhatók a legrégebbi templomok – az azerieknek adta. 

Az örmények és az azeriek 1988-ban csaptak össze a térségben, amikor a Szovjetunió szétesett. Az első karabahi háború néven ismertté vált összecsapásokban mintegy 30 ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket. A harcok 1994-ben értek véget, és a hegyvidéki területet az örmények uralma alá vonták.  

Évtizedekig tartó szórványos összecsapások után 2020-ban Azerbajdzsán – az olaj- és gázexportjából származó bevételein megerősödve, török és izraeli fegyverekkel – katonai műveletbe kezdett, és ebből lett a második karabahi háború. A közeli Törökország támogatta Azerbajdzsánt, amellyel szoros nyelvi, kulturális és gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Az azeriek gyorsan áttörték az örmény védelmet, Baku a 44 napos háborúban elsöprő győzelmet aratott, visszavéve Karabah egyes részeit.  

A Putyin orosz elnök közvetítésével 2020 végén létrejött tűzszünetben Azerbajdzsán beleegyezett, hogy lemond arról, hogy katonai akciót hajtson végre Hegyi-Karabahban. A fegyvernyugvás értelmében állomásoznak az orosz békefenntartók a térségben.  

Az elmúlt három évben azonban Ilham Alijev elnök megpróbált visszalépni az akkor aláírt megállapodás feltételeitől. A nyomásgyakorlás az Örmény Köztársaság területére való fegyveres behatolások, az energiaválság súlyosbítására irányuló manőverek és tavaly december óta a karabahi lakosokat sújtó blokád formájában jelentkezett, amelyek miatt már hónapokkal ezelőtt tarthatatlanná vált a humanitárius helyzet. 

Azerbajdzsán a fegyveres szeparatisták fegyverletétele után most visszavette Karabahot, ezzel – reményeik szerint – véget ért a harminc éve tartó konfliktus.  

Kapcsolódó cikkünk: 

Címlapfotó: MTI