Vlagyivosztokban szeptember 10–13. között zajlik a VIII. Keleti Gazdasági Fórum. Az esemény mottója: „Együttműködés, béke és jólét felé”. A fórumon hagyományosan az Orosz Föderáció és a világ többtucatnyi más országának vezérigazgatói, szakértői és kormányzati tisztviselői találkoznak, hogy megvitassák az orosz Távol-Kelet, az Északi-sarkvidék és az egész ázsiai csendes-óceáni térség fejlődésének stratégiai irányait. 

A kongresszuson részt vett Vlagyimir Putyin is, akivel közel két órát beszélgettek. Az orosz elnök elsősorban azt értékelte, hogy mit tettek az elmúlt egy évben a Távol-Kelet fejlődéséért, és milyen eredményeket értek el az elmúlt 10 évben. Oroszországnak önellátónak kell lennie, de ez nem jelenti az ország elszigetelését – jegyezte meg az orosz elnök, aki az orosz gazdasági kérdések mellett kitért a világpolitikára és az ukrajnai konfliktusra is. 

Putyin azzal kezdte beszédét, hogy a Távol-Kelet a fővárostól való távolsága ellenére abszolút prioritást élvez a kormány számára. Szerinte a Távol-Kelet beruházási dinamikája háromszorosan meghaladja az összoroszországi mutatót.  

Putyin utasította a kormányt, hogy az orosz geológiai feltárási stratégiában biztosítson megfelelő részt a ennek a területnek is.  

A Távol-Kelet altalajának eddig csak a 35 százalékát tárták fel, így az orosz elnök látja a lehetőséget a bányászati iparágak többszörös növekedésére, főként a szűkös nyersanyagok esetében. 

Putyin rámutatott arra is, hogy szükség van a Távol-Kelet energiarendszerének nagyszabású megújítására, amiről egy 2050-ig szóló programot vár a kormánytól. Az orosz elnök szerint össze kell kötni a Power of Siberia és a Szahalin–Habarovszk–Vlagyivosztok gázvezetékeket, és egyetlen rendszerbe összekapcsolni őket. Továbbá kiemelte, hogy az orosz sarkvidéki övezetben 2030-ra megháromszorozná az LNG-termelést, évi 64 millió tonnára.  

Putyin elmondta azt is, hogy az Orosz Föderációban nagysebességű autópályákat építenek Szibérián és a Távol-Keleten keresztül a Csendes-óceánig, hogy Szentpétervártól Vlagyivosztokig egységes közlekedési folyosó jön létre. Ez szolgálná a turizmus fejlődését, a logisztikai, mezőgazdasági és termelési központok összekapcsolását, lendületet adna a vállalkozói tevékenységnek, a városok és községek megújulásának. Putyin modernizálná a távol-keleti légi közlekedést is, 2030-ra legalább évi 4 millió főre növelné a távol-keleti belföldi járatok utasforgalmát. 

Az orosz kikötők kapacitását az Északi-sarkvidék medencéjében 2030-ig megdupláznák, ugyanakkor a murmanszki kikötő kapacitását a tervek szerint a jelenlegi 56 millió tonnáról már 2027-re 110 millió tonnára növelik.   

Putyin azt is javasolta, hogy a távol-keleti jelzáloghitelek hitelplafonját 9 millió rubelre emeljék. A 2 százalékos jelzáloghitelt kiterjesztené a távol-keleti hadiipari komplexum minden dolgozójára, életkortól függetlenül.  

Putyin a nagyívű elképzelések mellett sajnálatát fejezte ki azért, hogy az eddigi infrastruktúra-fejlesztési tervek nem valósultak meg időben. 

Az orosz elnök összegzésként elmondta azt is, hogy a távol-keleti projektek kormányzati támogatásának köszönhetően több mint 7,7 billió rubel értékben írtak alá beruházási megállapodásokat. Felsorolta, hogy a régióban már 125 ezer munkahelyet teremtettek, és mintegy 700 új vállalkozás kezdte meg működését, köztük a világ egyik legnagyobb gázfeldolgozó üzeme, az Amur-vidéki gázkémiai komplexum, valamint a nakhodkai ásványi műtrágyagyár és a zvezdai, nagykapacitású hajókra specializálódó hajógyár. Úgy véli, a befektetők készek befektetni a keleti fejlesztésekbe, mert jó megtérülést látnak. 

Az orosz gazdaságról 

Putyin üzletemberekhez szólva nem felejtette el hangsúlyozni, hogy ma megbízhatóbb és jobb Oroszországban tőkét befektetni. „Láthatjuk, mi történik a tőkével, hogyan mozog és hová tart. Nem kell kétszer rálépni ugyanarra a gereblyére” – mondta. 

Az orosz elnök nem ért egyet azokkal az állításokkal, amelyek szerint az orosz gazdaság „túlságosan államivá” válik. „Igen, vannak nagyvállalataink, különösen az energiaszektorban, de a magánstruktúrák is gyors ütemben fejlődnek. Támogatjuk őket, többek között itt a Távol-Keleten is” – tette hozzá.  

Kezelhetőnek nevezte a rubel árfolyamát befolyásoló tényezőket, és támogatta az irányadó kamatláb jegybanki emelését. A rubel árfolyamával kapcsolatos problémák megoldásában senki sem fog éles mozdulatokat tenni. Az infláció elleni küzdelemben nincsenek „jó” és „nagyon jó megoldások”, de a helyzetet nem szabad figyelmen kívül hagyni – jegyezte meg. Az elnök szerint az orosz kormány egyelőre nem látja szükségesnek az adóemelést. 

Mellékszálként kitért a benzin árára, illetve az orosz autóiparra is. Meggyőződése szerint a Moszkvics és a Lada fejlődni fog.  

Putyin szerint a hazai autók talán szerényebbnek tűnnek, mint a külföldiek, de a hivatalnokoknak ezeket kellene használniuk. Az elnök szerint hamarosan megkezdődik a hazai gépkocsik vásárlása ez utóbbiak számára. 

A világpolitikáról 

Putyin szerint a nyugati országok saját kezűleg rombolják le a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok rendszerét, amelyet ők maguk hoztak létre. Az elnök rámutatott annak fontosságára, hogy ezzel szemben a világ bővíti a valódi üzleti együttműködés terét olyan államok között, amelyek nem engednek semmilyen külső nyomásnak, hanem saját nemzeti érdekeiket követik. 

Az orosz vállalatok külföldi vagyonának lefoglalása „egyszerűen minden határt átlép”, a Nyugat pedig nem veszi észre a maga számára negatív következményeket – mondta, majd hozzátette,   

Oroszország már kétszer annyit megkeresett, mint a befagyasztott devizatartalékai.  

Putyin szerint Oroszország sok mindent nyert az 1990-es években, többek között a felszabadulást és a szabadságot, de sok mindent el is veszített. Az ország soha és sehol nem volt gyarmatosító, ellentétben a Nyugattal. Az elnök szerint Afrikában soha senki sem fogja elfelejteni, hogy gyermekeiket még az 1950-es években is ketrecekben vitték Európába, hogy megmutassák őket. 

Az USA „szétzúzza a szövetségeseit és partnereit, nincsenek barátaik, csak saját érdekeik” – mondta,  

Putyin nem hagyta szó nélkül a legutóbbi G20-csúcs eredményeit sem. Szerinte az Egyesült Államok felugrott az „utolsó szekérre” azzal, hogy megállapodott az Európai Unióval, Szaúd-Arábiával és Indiával egy új India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC) létrehozásáról, de maga a projekt Oroszországnak kedvez. 

Amerika és Trump 

Putyin szerint a jelenlegi amerikai hatóságok oroszellenes módon hangolták az amerikai társadalmat, és Oroszországot ellenségnek tekintik. A Nyugat régóta próbálja Oroszországot „gonosz birodalomnak” beállítani, ez egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor a katolicizmusra akarta téríteni.  

Putyin teljes képtelenségnek és badarságnak nevezte a Trump oroszországi kapcsolatairól szóló állításokat, hiszen ő volt az, aki kivetette a legtöbb szankciót. Úgy véli, hogy a 2024-es amerikai választások nem befolyásolják Washingtonnak az Orosz Föderációhoz való hozzáállását. Az elnök Trump megválasztása esetén nem számít változásra az Egyesült Államoknak az országával  kapcsolatos politikájában. 

Szerinte az USA Trump ügyével leleplezte belső problémáit, megmutatta „az amerikai kapitalizmus bestiális vigyorát”.  

Az elnök megjegyezte, hogy a Trump körüli helyzet jó Oroszországnak, mert megmutatja az amerikai politikai rendszer romlottságát, hozzátéve, hogy Oroszországnak sok barátja és hasonlóan gondolkodó embere van az Egyesült Államokban.  

Putyin elmondta azt is, hogy Oroszország és Kína nem köt katonai szövetséget, és más országok ellen szövetkeznek, hanem barátságot kötnek népeik érdekében. Oroszország és Kína a kereskedelmi érdekeikből indul ki, de tévedés azt állítani, hogy nem reagálnak egymás kéréseire – mondta Putyin. 

1956 és 1968 

Putyin újságírói kérdésre kitért a szovjet haderő 1956-s magyarországi, illetve az 1968-as csehszlovákiai bevonulására. Az orosz elnök ezt hibás döntésnek nevezte – nem szabadott volna így reagálnia Moszkvának. Az újságírók azt akarták tőle tudni, hogy a forradalmak leverése miatt „gyarmatosító országnak tekinti-e a Szovjetuniót”. 

„Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit” – fogalmazott az orosz elnök, de nem vont párhuzamot az 56 és 68-as események és a 2022-ben megindított Ukrajna elleni invázió között.  

Azt viszont hozzátette, hogy az Egyesült Államok ma ugyanazokat a hibákat követi el, mint korábban a Szovjetunió – a Nyugat külpolitikailag ugyanarra a gereblyére lépett, mint az egykori nagyhatalom. 

Az ukrajnai különleges hadműveletről 

Az ukrán konfliktusról Putyin elmondta, ha az USA úgy gondolja, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra, akkor töröljék el az ottani rendeletet, amely megtiltja a tárgyalásokat Oroszországgal. Szerinte Oroszország nem hagyhatja abba a harcot, ha az ellentámadást az ellenség vezeti. 

Az elnök szerint az ukrán ellentámadásnak nincsenek eredményei, a veszteségek pedig magasak, Kijev 71 500 embert veszített az ellentámadás kezdete óta.  

Az ukrán hatóságok úgy dobják az embereket az ellentámadásba, mintha nem is az ő népük lenne – mondta Putyin. 

Az új fegyverek, köztük a kazettás bombák és a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek Ukrajnába történő szállítása nem befolyásolja a fronton kialakult helyzetet, ahogy az F–16-osok Ukrajnába szállítása is csak meghosszabbítja a konfliktust – fejtette ki. 

Putyin szerint a nyugati irányítók arra ösztökélik Ukrajnát, hogy vágjon le egy darab területet, amekkorát csak lehet, és csak utána kezdjen tárgyalásokat.  

A toborzásról Putyin kifejtette, hogy az orosz férfiak tudatosan és önként kötnek szerződést az orosz fegyveres erőkkel, tisztában vannak azzal, hogy harci övezetben találják magukat. Az elmúlt 6-7 hónapban 270 ezer ember írt alá önként katonai szerződést Oroszországban. Elmondása szerint naponta 1000-1500 ember jön, hogy szerződést írjon alá az orosz fegyveres erőkkel.  

Putyin kételkedik abban, hogy az ellenségeskedések befejezése után megindul az ukrán gazdasági fellendülés. Az ottani hatóságoknak szükségük van a háború folytatására, különben az ország állapotáért felelniük kell a népnek – mondta. 

Putyin szerint Ukrajnában senki sem akar békét, a háború végével pedig felelni kell az embereknek a gazdasági és szociális thelyzetért, de cserébe nem lesz mit felmutatni. „Ki fogja ott etetni az embereket?” – tűnődött az elnök. 

Putyin szerint az ukrajnai konfliktus befejeztével a nyugati hatalomnak is felelnie kell majd a polgárainak a gazdaság helyzetéért, és nekik sincs mit felmutatniuk.  

Jelen beszámoló célja csupán a tájékoztatás, a cikkben megfogalmazottak nem tükrözik a Makronóm Intézet Oroszországgal és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját.