Az orosz elnök nem aprózta el: mindent egy lapra tesz a „pénz nem számít!” mottó jegyében.

A múlt év végén az orosz katonai vezetéssel folytatott megbeszélés során az orosz elnök azt a merész kijelentést tette, hogy immár nincs felső határa a háborúra fordítható összegnek. A mondat nyilván erős túlzás, azt azonban jól jelzi, hogy Putyin háborús büdzsére és ezzel párhuzamosan háborús ipargazdaságra váltott, a költségvetést pedig ennek megfelelően szabatja át.

A Bloomberg által ismertetett terv szerint a három évre tervezett költségvetési módosítás 43 százalékkal nagyobb védelmi büdzsével számol, mint az az eredeti tervekben szerepel. Összehasonlításképpen: Oroszország 2021-ben – amikor már javában készült a háborúra – 65,9 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, amellyel akkor a világ ötödik fegyverkezésre legtöbbet költő állama volt. A mostani tervezetben már 84 milliárd dollár szerepel, ami a GDP 3,3 százalékát jelenti.

Az óriási összeget természetesen csak más területek kárára lehet biztosítani: a dokumentum szerint jövőre alig nő az oktatásra és a kultúrára fordítandó összeg, de a környezetvédelmi kiadásokat is az eredetileg tervezettnél sokkal kisebbre nyírják.

Az előrejelzések szerint a költségvetési hiány az idei 0,9 százalékról jövőre már a GDP 2 százalékára fog nőni (Ukrajna esetében ez a szám 100 százalék), a hiány okozta lyukakat a Kreml pedig hitelekből és a tartalékeszközök mozgósításából tömködi be. Ami az előbbit illeti: évi egymilliárd dolláros devizahitel felvételével is kalkulálnak.

A háborús költségvetés alaposan meg fogja bolondítani az államháztartást az energiaexport körül kialakult egyébként is káoszos helyzetben. A Kreml úgy számol, hogy a következő három esztendőben a vezetékes gázexport mintegy 40 százalékkal fog csökkenni, ugyanakkor kisebb arányú emelkedéssel kalkulál a nyersolajszállítás tekintetében.

Fotó: MTI/AP/Kreml/Aleksey Babushkin
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.