Kinek van nagyobb szüksége a másikra? Az orosz elnök kínai látogatásáról nem sok konkrét információ szivárgott ki, de ami igen, az elég is ahhoz, hogy világossá váljon: a szoros gazdasági együttműködés folytatása ugyan Kínának kedvez jobban, de mindkét félnek maximális érdeke.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
Oroszország elkobozza és erőszakosan eladja az európai energiacégekhez tartozó vagyontárgyakat új, államilag jóváhagyott tulajdonosoknak – írta a Politico. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár szerint országa nem foglalja le a barátságtalan államok vállalatainak a vagyonát, az orosz piac elhagyására vonatkozó döntésük után az eszközöket eladhatják vagy átruházhatják.
Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet az orosz fegyveres erők bővítéséről, ám a létszámnövelés nem jelent egyet a mozgósítással.
Első pillantásra Moszkva csak nyerhet egy közel-keleti konfliktussal. Ha azonban az izraeli háború eszkalálódik, már közel sem lehet ennyire nyilvánvaló az optimizmus, olajexport ide, ukrajnai segélyek apadása oda.
Szijjártó Péter már-már rutinszerűen tette helyre a moralizáló, ám végletekig hipokrita észt miniszterelnököt.
Az orosz vezető először látogat Kínába az ukrajnai háború kitörése óta. Célja az orosz energiaexport növelése – a többi már nem nyilvános.
Putyin és Kim Dzsong Un közelgő találkozója az amerikai szankciós politika végső határait mutatja meg. A két ország „minden mindegy” alapon köt hadiipari egyezséget, az USA pedig csak fenyegetőzhet, de semmit nem tud tenni ellene.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői tárgyalása után kijelentette, hogy hamarosan újra lehet éleszteni azt a gabonaszerződést, amely az ENSZ szerint az ukrán gabona piacra kerülésével segített enyhíteni az élelmiszerválságot – így tájékoztattak a vezető portálok. Az oroszok nagyon jól tudják, hogy Ukrajna túlélésének az egyik feltétele, hogy értékesíteni tudja a gabonáját.
Az orosz–török csúcstalálkozó középpontjában a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindítása állt. Putyin nem zárkózik el, de a feltételei változatlanok.
Szabad az einstand mától Oroszországban. Putyin elsődleges célja azonban nem a nyugati vállalatok bekebelezése, hanem a túszdiplomácia kiterjesztése: ha a Nyugat visszaadja a zárolt orosz pénzeket, Moszkvában is nagylelkűek lesznek a külföldi cégekkel.
Először szólalt meg az orosz elnök a halott Wagner-vezérről.
A biztonságpolitikai szakértő szerint ha valaki fellázad, de nem tud győzni, az azonnal aláírta a halálos ítéletét.
A BRICS-országok szervezetének bővítésével kapcsolatban eddig mindenki azt hitte, hogy az a nyugati gazdasági dominancia és hegemónia ellensúlyozására jön létre. Most kiderült, hogy dehogy.
A bevétel 10 százalékát kéri a Kreml az 1 milliárd rubel felett kaszáló vállalatoktól. Az intézkedésből a kormány 300 milliárd rubel pluszbevételre számít.
A szentpétervári Oroszország–Afrika csúcs legnagyobb kérdése az volt, sikerül-e az orosz elnöknek magához láncolnia az afrikai vezetőket a gabonakereskedelemmel.
A jelenlegi kínai-orosz katonai együttműködés inkább diplomáciai, semmint gyakorlati jellegű, azonban így is éppen elég bosszúságot okoz az Egyesült Államoknak.
A Szocsiban tartott orosz-fehérorosz elnöki találkozón Putyin bejelentette, hogy július elején megindulhat a „taktikai nukleáris fegyverek” telepítése Fehéroroszországba. Ha ez megtörténik, ez lesz az első eset 1991 óta, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít saját határain kívülre.
A Nyugat azt várta, hogy Oroszország gazdasága darabokra hullik a szankciók csapásai alatt. Egy év elteltével még mindig azt várják, miközben egyre idegesebben állítják össze az újabb és újabb csomagokat.
Az orosz elnök nem aprózta el: mindent egy lapra tesz a „pénz nem számít!” mottó jegyében.
Meddig működhet a NATO nyitott kapuk politikája, és miért beszélnek egyesek még mindig úgy, mintha Ukrajna csatlakozási szándékának elutasítása 14 éves gonosztett lenne, aminek egyenes következménye volt a háború kitörése?
Egy nukleáris háborút nagyjából úgy képzelünk, hogy az USA és Oroszország addig lövi egymást, amíg el nem pusztul a fél világ. De mi van akkor, ha Moszkva Ukrajnában teszi meg a nyitólépést? Törvényszerű lesz a válaszcsapás, vagy van más lehetőség is?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
