A GDP-t a mezőgazdaság több mint 20 százalékkal húzta felfelé, és az egészségügyi szolgáltatási szektor is nőtt, ám a kereskedelem, a szállítási szolgáltatások hozzáadott értéke és az ipari és építőipari teljesítmény ugyanakkor csökkent, az export viszont jelentősen nőtt. A KSH friss, második becslése során az első negyedéves GDP-adatok csak minimálisan változtak.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A KSH által ma közzétett második becslés során az első negyedéves GDP-adatok csak minimálisan változtak: az éves indexeken nem módosított a KSH, míg a negyedéves indexet 0,1 százalékponttal rontotta. Ennek megfelelően
éves alapon 0,9 (a kiigazított adatok szerint 1,1), míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az első negyedévben.
Termelési oldalról az egyes ágazatok teljesítménye változékonyan alakult. A gazdasági teljesítményt éves alapon a mezőgazdaság (+20,2 százalék) és a szolgáltatások (+1,1 százalék) húzták felfelé, míg az ipar (-3,2 százalék) és az építőipar (-8,6 százalék) fékezték.
A mezőgazdaság jó teljesítménye az alacsony bázis miatt nem meglepő, míg a szolgáltatások stabilan jól szoktak teljesíteni. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb növekedés az egészségügyben történt (16,9 százalék), míg csökkent a kereskedelem (6,1 százalékkal) és a szállítási szolgáltatások hozzáadott értéke (4,9 százalékkal).
Az ipar visszaesése bár a havi adatok alapján nem meglepő, a negyedévet megelőző magas rendelésállomány, a nagy volumenű beruházások és a jelentős állami támogatások miatt valamennyire mégiscsak váratlan.
Az építőipar mérséklődő teljesítményében a kereslet csökkenése játszik szerepet, köszönhetően a magas kamatkörnyezetnek, az uniós források csúszásának, az állami beruházások elhalasztásának és az önkormányzatok forráshiányának.
Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal mérséklődött, amelyet a vásárlóerő csökkenése (magas infláció miatti reálbércsökkenés) és a magas bázis (kormányzati transzferek) magyaráznak.
Külkereskedelem: meglepő bővülés
A beruházások 6 százalékkal estek vissza – az építőiparnál említett okok miatt. Ezzel e két tényező 2, illetve 1,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést. Jól mutatja a kormányzati kiadások átrendeződését a természetbeni juttatások +0,5 és a közösségi fogyasztás -0,6 százalékpontos hozzájárulása: a hatósági energiaárak fenntartása jelentős kiadásokat eredményezett, így más kiadások visszafogásra kerültek.
A várakozásoknak megfelelően jelentős volt a nettó export növekedési hozzájárulása, +4,4 százalékpont. Ebből az árukhoz 4, a szolgáltatásokhoz 0,4 százalékpont kapcsolódik. Ezt az magyarázza, hogy az áruknál az export oldal jelentősebben, 7 százalékkal, míg az import csupán 1,7 százalékkal növekedett. Az import alacsonyabb emelkedését a fogyasztás és a beruházás visszaesése indokolja.
Az export jelentős bővülése az ipar gyenge teljesítménye miatt mindenképpen meglepő, bár itt részben magyarázat lehet, hogy nagyobb mértékben csökkent a belföldre, mint az exportra termelő ágazatok teljesítménye.
Forrás: KSH, 2023.06.01.
Várható trendek: meddig tart a technikai recesszió?
A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a magyar gazdaság mikor tud kitörni a technikai recesszióból és ismét növekedési pályára állni: ez akár már a következő negyedévben is megtörténhet, de nem kizárt, hogy a negyedéves alapú bővülés csak a harmadik negyedévtől válik pozitívvá. Ebben szerepe lesz a kedvezőbbé váló kamatkörnyezetnek és a csökkenő inflációnak. Az első negyedéves visszaesés megfelel a várakozásoknak, ettől éves alapon a gazdaság még elkerülheti a recessziót. Ebben termelési oldalról a mezőgazdaság alacsony bázisidőszaki hozzáadott értéke, illetve a szolgáltatások játszhatnak szerepet, de az ipar hozzáadott értékének is növekednie kellene a beruházások nyomán. Felhasználási oldalról a nettó export lehet a húzóerő.
A KSH adatai részletesen
– A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 I. negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3 százalékkal visszaesett.
– Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ipari teljesítmény szűküléséhez jelentősen hozzájárult az energiaipar visszaesése.
– A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag és vegyi termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
– Az építőipar hozzáadott értéke 8,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 20,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.
Címlapfotó:123rf.com
