Bár Európában a gazdasági visszaesés réme fenyeget, mégis egyre több nemzetközi vállalat bővíti gyártási kapacitásait az öreg kontinensen. A Financial Times járt utána a jelenségnek, és úgy vélik, hogy a cégek a geopolitikai és ellátási láncban tapasztalható zavarok miatt hozzák közelebb a tevékenységüket az ügyfeleikhez.

 A lap egy amerikai globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató cég, a Cushman & Wakefield jelentéséből idéz, amely alapján 2022-ben a vállalkozások 890 ezer négyzetméter ipari területet vásároltak vagy béreltek a régióban, ami 29 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. Az adat pontosításáért érdemes hozzátenni, hogy az ingatlanközvetítő elemzése csak kilenc európai országra terjed ki, köztük olyan nagyokra, mint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország.

Eljött a nearshoring ideje

A jelentés készítői is úgy vélik, hogy a vállalatok az európai termelésbe való befektetés révén közelebbre költöznek, így kevésbé függnek Kínától és más távoli helyszínektől. Az ipari területek vásárlása mögött nemcsak hazaköltöző európai cégek állnak, hanem szerte a világból döntenek így nemzetközi cégek is.

Az offshoring lehetővé tette, hogy az olyan iparágak, mint az autóipar, a kiskereskedelem, az elektronikai alkatrészek és más iparágak megfizethetőbben működjenek. Mivel azonban a rendszert az elmúlt két év válságai megingatták, az ellátási lánc korlátai tovább erősödtek, sok vállalkozás pedig már fontolgatja, hogy visszahelyezi tevékenységét a közeli országokba. Ez a gyakorlat, az úgynevezett nearshoring, amely a korábbi offshoring módszer egyre vonzóbb alternatívájaként jelenik meg.

Európában a fogyasztói kiadások csökkenése miatt az európai ipari területek általános kihasználtsága is csökkent, és a kereskedők és raktártulajdonosok is csökkentették a beruházásaikat. A vállalatok azonban újragondolják stratégiájukat, látva, miképp mélyül el a nyugati kormányok és Peking közötti feszültség, illetve miképp szakadtak meg a globális ellátási láncok a Covid-19 világjárvány idején.

Az amerikai elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a robotok elterjedésével már nem elsődleges indok a munkaerő olcsósága, már nem jelent akkora termelési költségelőnyt, így érdemes a gyártást közelebb hozni a fogyasztókhoz.

Cushman jelentése rámutatott a Mercedes-Benz nemrégiben bejelentett tervére, hogy Lengyelországban építi meg első gyárát az elektromos furgonok gyártására, valamint a BMW tervére, hogy egy új magyarországi üzemben fokozza az autóakkumulátor-gyártást, és azt nyilatkozta Közép- és Kelet-Európáról, hogy a munkaerő viszonylag olcsó, és különösen „jelentős beruházások történtek a gyártás területén”. (Maga a Financial Times is címlapképként a Debrecenben épülő új gyárról készült képet választotta.)

A jelenséget alátámasztják az ingatlankereskedők is, akik arról számolnak be, hogy a raktárak iránti kereslet visszaesése óta a gyártóüzemek egyre nagyobb arányt képviselnek a portfóliójukban. 

Maguk az európai megrendelők mondják: „ha továbbra is szállítani akarnak nekünk, akkor inkább Európából tegyék ezt, mint Kínából.” 

Bár az új telephelyekbe történő beruházások növelik a gyártók költségeit egy olyan időszakban, amikor az infláció amúgy is megnövekedett, a vállalatok a következő ellátási lánc „katasztrófáját” szeretnék megelőzni.

Azt azért a Financial Times is megállapítja, hogy nem minden vállalkozás vonult ki Kínából. Sokuk a megemelkedett európai energiaköltségeket veszi figyelembe, amelyek a közelmúltban segítettek recesszióba taszítani az ipari nagyhatalom Németországot is. Megszólítanak egy holland vállalkozót, aki úgy nyilatkozott, hogy vállalatának egyre többet kell Kínából beszereznie, mivel az energiaköltségek miatt európai beszállítói gyárak kényszerültek bezárására .

Miután a nyugati multinacionális vállalatok évek óta Kínában fektettek be, az üzleti vezetők arra is figyelmeztettek, hogy Európában nincs meg a megfelelő termelői munkaerő. Mivel kihívást jelent a megfelelő képzettséggel rendelkező emberek megtalálása, sokan úgy vélik, hogy ehhez külföldről kell behozni munkavállalókat.

(Forrás: Financial Times)