Szerte a világban az utazók eltökéltek, hogy bepótolják az elvesztegetett időt. A koronavírus-járvány miatt két-három évre lezárultak a határok azok előtt, akiknek a legfőbb vágyuk az volt, hogy külföldre utazzanak. Igaz, most meg a felbolydult és bonyolult gazdasági környezet tart vissza sokakat attól, hogy külföldön töltsék a vakációjukat. Ám ennek ellenére a világutazás újból erőre kapott. A nemzetközi turizmussal foglalkozó intézmények egybehangzóan arról számolnak be, hogy az idei év sorsfordítónak ígérkezik. A tavalyi esztendőt nevezhetjük a bizonytalan lábakon álló ágazat kapaszkodójának: 960 millió turista utazott a világban, ami a járvány előtti év, 2019 rekordszámainak kétharmada, 66 százaléka. A remények szerint az idei eredmények számos helyen elérhetik, sőt akár meg is haladhatják a 2019-es, a pandémia előtti utolsó év adatait.  

A kínai nyitás hatása a világturizmusra

A Mastercard Economics Institute szerint a szabadidős utazások világszerte tovább erősödtek: 2023 márciusában mintegy 31 százalékkal nőttek 2019 azonos időszakához képest. Az ENSZ nemzetközi turizmussal foglalkozó szervezete, a WTO is arról számolt be, hogy az első negyedévben 235 millió turista látogatott másik országba, ez az előző esztendei kétszerese.  

Minek köszönhető ez a látványos javulás? 

A fogyasztói kiadások motorja elsősorban a bérnövekedés. Ez a magasabb jövedelmű fogyasztók esetében az Egyesült Államokban 1700 milliárd dolláros, Európában pedig 1000 milliárd eurós megtakarítást eredményezett. A felmérés adatai szerint a repülőjegy-foglalások világviszonylatban 31 százalékkal nőttek 2019-hez képest.   

Kína ez év elején nyitotta meg újból a Covid-járvány hároméves bezártsága után a határait. Ez az új helyzet nemcsak az utazási ágazatra lesz hatással világszerte, hanem a globális gazdaságra is. A Mastercard Economics Institute legfrissebb becslései szerint az infláció és a magas kamatlábak a tavalyi 3,4 százalékról 2023-ban várhatóan 2,8 százalékra csökkentik a nemzeti jövedelmek éves szintű növekedését. Az Egyesült Államokban és Európában lassulás következhet be, a szárazföldi Kína gazdaságának újbóli megnyitása a globális növekedésnek nagyon is szükséges lökést biztosíthat – jegyezte meg a tanulmány. Ez főleg az ázsiai csendes-óceáni térségben lesz jelentős. 

Az ázsiai térség és az Egyesült Államok diktálja a tempót

Ázsia és a csendes-óceáni térség felgyorsította a nemzetközi turizmus fellendülését, a járvány előtti szint 54 százalékát érték el, de ez a tendencia tovább fog gyorsulni. Mintegy 300 millió kínai turista, akik korábban évente kiléptek hazájukból, most valószínűleg a környező országokat keresik fel. De az északkelet-ázsiai piacok, különösen a szárazföldi Kína és Hongkong várhatóan szintén fellendülnek, míg India, Ausztrália és Új-Zéland esetében mérsékeltebb bővülést jósolnak. 

Észak-Amerikában is megnőtt az utazások száma – ez derült ki a brit Economist Intelligence Unit elemzéséből. A korlátozások enyhülése miatt az emberek még többet utaznak az amerikai földrészen. Az Egyesült Államokban az országon belüli és kívüli utazások száma egyaránt nőtt, mivel az emberek gond nélkül választhatnak a bel- és külföldi célpontok között. Az erős amerikai fogyasztói bázis és a turizmus iránti folyamatos érdeklődés arra ösztönzi az amerikaiakat, hogy Közép-Amerikába, a Karib-térségbe és Európába utazzanak. 

A Karib-tenger már 2022-ben megdöntötte a 2019-es pandémiát megelőző rekordokat, több mint 19 millió turista látogatott el a térségbe. Idén a becslések szerint több mint 20,5 millió turista fogja felkeresni a szigeteket, amely a régió történetében rekordév elé néz. Mexikóban is kimagasló évre számítanak. Az olyan turizmusorientált európai országok, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország sokat nyerhetnek a megnövekedett amerikai  forgalomból – ezt erősíti meg a Mastercard tanulmánya is.

Hova megy nyaralni Európa?

Ha az európaiak utazási szándékait követjük nyomon, a legnépszerűbb turisztikai célpontok nagyjából ugyanazok maradnak, mint tavaly. Hála az európai régión belüli keresletnek, a földrész elérte a járvány előtti szint 90 százalékát – szögezte le a WTO tanulmánya. Néhány változás azonban történt: Portugália hiányzik a tízes rangsorból (egy évvel ezelőtt még ott volt), míg az Egyesült Államok egy helyet előrelépett. Ez pedig azt mutatja: az utazók egyre inkább vágynak arra, hogy akár messzebbre is merészkedjenek. 

A Mastercard adatai szerint Franciaország, Európa turistacsalogató bajnoka több nemzetközi piacon is szerepel a tíz legnépszerűbb úti cél között. Párizs az észak-amerikai zónában a 8. helyen áll, megelőzve szokásos nagy riválisát, Spanyolországot. Franciaország három közeli szomszédja – az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország – a franciák nyakán van, az idén éles lesz a verseny közöttük. 

Ha csupán az európai piacot nézzük, akkor Franciaország a 6. helyen áll. Az afrikai–közel-keleti zónában a 8. helyen tanyázik, de a rangsorban az ázsiai csendes-óceáni zónában nem szerepel az első tízben. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az idén sokkal kevesebb kínai turista keresi fel Frankhont, mint korábban. A tavaszi nyugdíjreform-ellenes tüntetéseken tobzódó erőszak vagy a párizsi utcákon magasló szeméthegyek, amelyeken vidám patkányok futkostak, bizonyára kevés turistában keltették fel a vágyat, hogy az idei nyarat mindenképpen a fény fővárosában töltse. 

Az elemzés azt is tükrözi, hogy a 2023-as nyár és a közelmúlt szörnyű tűzesetei befolyásolják az utazási célpontok kiválasztását. Ezek szerint az időjárási körülmények változásokat eredményeztek abban, hogy az emberek hol töltik a nyarat. A szélsőséges hőhullámok, a tavalyi aszály képei és a dél-európai erdőtüzek veszélye arra késztette az utazókat, hogy a kontinens északi része, különösen az Egyesült Királyság, Skandinávia, Hollandia vagy esetleg Svájc és Németország felé vegyék az idén nyáron az irányt.

Ébred a Közel-Kelet

Újdonság, hogy Szaúd-Arábia bekerült a top 10 ország közé, ahova a turisták szívesen ellátogatnak – állapította meg a Mastercard tanulmánya. Ez a feltörekvő úti cél főleg a Közel-Keletről és Afrikából érkező utazók körében népszerű, az úti célok között a világranglistán 8. helyen áll, megelőzve Kanadát és Olaszországot, amelyek a sort zárják. Általában a Közel-Kelet erős teljesítményt mutatott fel, mivel az év első három hónapjában az egyetlen régió volt, amely meghaladta a 2019. évi turistaérkezések számát, mégpedig 15 százalékkal. Az első negyedévben Afrika a 2019-es szint 88 százalékát teljesítette, ami megsüvegelendő teljesítmény. 2023 első negyedévében Észak-Afrika is visszanyerte a korábbi turizmusának szintjét.

A szabadságukat külföldön töltők mire szándékoznak költeni? Itt is jelentős változást tapasztalunk. A kiadási döntések meghozatalakor az utazók inkább az élményeket részesítik előnyben, mint az anyagi javak vásárlását. Az éttermek felkeresését, a szabadidős tevékenységeket, a kaszinók, az éjszakai klubok, a bárok látogatását a felmérésekben a shoppingolás, az üzletekben történő vásárlás elé helyezik. Másrészt a Mastercard tanulmánya azt is megállapította, hogy az utazók hajlandók kevéssé ismert úti célokat felkeresni, ahonnan kivételes kulturális élményekkel gazdagodva térhetnek haza. 

A világturizmus kihívásai, élükön az emelkedő árakkal

A UNWTO szakértői testülete bízik az északi félteke idei erős főszezonjában, amely májustól augusztusig tart. Ennek az időszaknak teljesítménye még a tavalyinál is jobbnak ígérkezik. A turizmus fellendülése azonban kihívásokkal is szembesül. A gazdasági helyzet továbbra is a fő tényező, amely a nemzetközi turizmus 2023-as tényleges fellendülését nehezíti, mivel a magas infláció és az emelkedő olajárak magasabb szállítási és szállásköltségeket eredményeznek. 

A Les Entreprises du Voyage, amely Franciaországban 1600 utazási irodát és utazásszervezőt tömörítő szervezet, úgy vélte, hogy 2019-hez képest a „zászlóshajó országokba”, a legfelkapottabb államokba történő utazás költségei ma 15-20 százalékkal kerülnek többe, mint korábban.

Ennek következtében a turisták várhatóan egyre inkább az ár-érték arányt keresik, és egyre közelebb utaznak majd hazájukhoz. Az Ukrajna elleni orosz támadásból és más növekvő geopolitikai feszültségekből eredő bizonytalanság szintén továbbra is lefelé húzó kockázatot jelent.

Az Economist Intelligence Unit elemzői azt becsülik, hogy az idén a turisták által világszerte elköltött összeg több mint 1400 milliárd dollár lesz. Azok a vállalkozások, amelyek elsősorban Ázsiában a kínai turizmusra támaszkodtak, ők is bízhatnak a profit növekedésben. A Kínából érkezők csak a külföldi utazások során 2019-ben 130 milliárd dollárt költöttek, ez az idén jóval több lesz, hiszen három év bezártság után élvezhetik a szabad utazás nyújtotta örömöket. 

Mindenhol gond a szakképzett munkaerő hiánya

Hogy ne csak jó hírekről számoljunk be, az üzleti turizmus mutatói messze elmaradnak az egészségügyi válság előtti szinttől, csak kullognak a szabadidős turizmus számai mögött. Még nagy multicégek is megfontolják a különböző nemzetközi üzleti fórumokon a személyes megjelenést, inkább online vesznek részt azok munkájában, így jelentősen gyérültek a világ másik felére irányuló üzleti utak. Ám az elmúlt időben az is egyértelművé vált, hogy nagy üzleteket csak személyes tárgyalásokon lehet kötni. Azok a vállalkozók, akik erre a nemzetközi szegmensre szakosodtak, bizony még várhatnak az igazi fellendülésre. Ez persze nem jelenti azt, hogy e téren ne kezdődött volna meg a mozgolódás, de még a korábban elképzelthez képest is lassú a fejlődés. A piac vissza fog térni a megszokott szintre, ebben biztosak a turisztikai szakértők, de hogy ez mikor következik be, azt még csak találgatják.

A turisztikai ágazat nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon attól szenved, hogy nem talál szakképzett munkaerőt. Szinte minden országban toborzási nehézségekkel találkozhatunk, lasszóval fogják a szakácsokat, a konyhai dolgozókat, a pincéreket. A szállodai szektorban is hasonló a helyzet, itt is hiány van kisegítő személyzetből, miközben  már a reményt keltő főszezonban járunk. 

Van, ahol fizetnek a turistáknak

Újból fel kell kelteni az érdeklődést Tajvan szigete iránt – ez a szándék húzódott meg a tavaszi tajpeji idegenforgalmi hivatal intézkedése mögött, amellyel pénzügyi juttatásban részesítik azokat a külföldi magánturistákat, akik hajlandók a szigetre látogatni. Inkább csak jelképes honorálás ez, amelyhez az első 500 ezer látogató juthat hozzá: mintegy 155 euró jóváírást vehet igénybe az, akit kisorsolnak.

Miért volt szükség erre a lépésre? Tajvan is alaposan megsínylette a koronavírus-járvány miatti majd hároméves bezártságot. Csak tavaly októberben, alig valamivel a szárazföldi Kína hasonló rendelkezése előtt, oldották fel a határzárat. Míg a járvány előtt évente 11,2 millió külföldi látogatót rögzítettek, a tavalyi szám 895 ezer volt, ami tragikus csökkenés. Ebből a helyzetből kell most a szigetnek feltápászkodnia. Ezt az utalványt kizárólag azok a magánszervezésben utazók kaphatják meg, akik korábban jegyet foglaltak a tajvani légitársaság járataira. Az idegenforgalmi hivatal természetesen nem feledkezett meg a csoportos utazókról sem. Attól függően, hogy milyen nagyságú csoporttal érkeznek, 90 ezren ők is részesülhetnek emelt összegű (300-615 eurós) támogatásban.

A kezdeményezés annak a tervnek része, amelynek az a célja, hogy 2023-ban 6 millió turista érkezzen, majd Tajvan 2024-ben megduplázza ezt a számot. A sziget reméli, hogy visszatérnek azok az utazók, akik hagyományosan a legnagyobb számban látogatnak ide, például Japánból, Dél-Koreából, Délkelet-Ázsiából, Hongkongból és Makaóból, valamint Európából és Amerikából. Tajvan számára kettős a tét, hiszen a világjárvány okozta nagy visszaesés mellett az utóbbi években egyre nagyobb a félelem egy kínai támadástól. A kínai kormány számtalanszor nyilatkozott úgy, hogy Kína és annak szakadár tartománya, Tajvan „békés újraegyesítésére” törekszik, de azért lebegteti az erőszakos megoldást is. Ez sem növeli a szigetre látogatók számát.

Nyitókép: 123rf.com