„Nagyon jó, hogy előrelépés történt az amerikai–kínai kapcsolatokban” – a Bloomberg hírügynökség szerint ez volt Hszi Csin-ping kínai állam- és pártvezető utolsó mondata Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, miután a pekingi Népek Palotájában, a Tienanmen tér szélén, a külföldi méltóságok fogadására szolgáló monumentális épületben kétoldalú tárgyalásokat folytatott a diplomatával. Bár Blinken kínai látogatása kezdetén még az sem volt biztos, hogy a Kínai Kommunista Párt első embere fogadja őt, a kínai külpolitika irányítóival folytatott építő jellegű párbeszéd után Hszi Csin-ping mégis ráállt a találkozóra. Jó, hogy sor került Blinken legmagasabb szintű fogadására, számos problémát sikerült megvitatni.

Blinken előrehaladást ért el 

Sőt, az egész hétvégét jellemezték a pozitív eszmecserék. Washingtonban úgy értékelik ezeket a jeleket, hogy kézzelfogható távolságba került a kínai–amerikai csúcstalálkozó, Hszi Csin-ping és Joe Biden randevúja, amelyre valószínűleg még az idén sor kerülhet. A tárgyalásokon tapasztalt hangvétel csak megerősíti azt, hogy a két nagyhatalom első embere is tud majd mit mondani egymásnak. 

Jelenleg a két fél előrehaladást ért el, és megállapodásra jutott néhány konkrét kérdésben. Ez derült ki az amerikai külügyminisztériumnak a találkozóról készült közleményéből. Blinken maga is azt képviselte a tárgyalásokon, hogy a világ érdeke a kapcsolatok folyamatos fenntartása, nem normális állapot az évek óta tartó „adásszünet”. Az egyeztetéseket őszintének és termékenynek minősítette. A látogatással, amelyet februárban kínai „időjárási léggömbök” Amerika feletti lelövése miatt egyszer már elhalasztottak, most a kapcsolatok stabilabb alapokra kerültek. Utoljára Mike Pompeo, Trump elnök külügyminisztere tett 2018-ban látogatást a kínai fővárosban.

Az amerikai diplomácia vezetőjének csaknem öt éve ez volt az első tartózkodása az ázsiai országban. 

Február volt a kapcsolatok mélypontja

Csing Kang, a kínai külügyek irányítója elfogadta a washingtoni látogatásra szóló meghívást – közölte a külügyminisztérium a Blinkennel folytatott hét és fél órás tárgyalás után. Ebből is látszik, hogy a két diplomatának volt miről szót váltania. A Bloomberg összefoglalója alapján Henry Vang, a Kínai és Globalizációs Központ alapítója szerint Blinken látogatása katalizátora lenne a két nemzet közötti kétoldalú kapcsolatoknak. A kutató abban bízik, hogy ez az új kezdet az év második felére elhozza a stabilizáció, a feszültségek enyhülésének időszakát.

Februárban az amerikai–kínai kapcsolatok az elmúlt évtizedek mélypontjára zuhantak a kínai kémballonok miatt. Li Sang Fu kínai védelmi miniszter nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal mindaddig, amíg Washington fel nem oldja a Kína ellen bevezetett szankciókat. 

A közelmúltban az Egyesült Államok és Kína hadseregének hadihajói és repülőgépei két alkalommal is veszélyes közelségbe kerültek egymáshoz a Dél-kínai-tengeren. 

Ez különösen kockázatos, amikor szinte semmilyen fórum nem működik a két ország között az ilyen esetek tisztázására. 

Hszi Csin-pingnek megvan az oka, hogy le akarja hűteni a feszültséget – vélik amerikai hírmagyarázók. Peking szerintük egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai helyzettel néz szembe. Ugyanis az Egyesült Államok blokkolja Kína hozzáférését a csúcstechnológiai chipekhez, hogy meghiúsítsa katonai fejlődését. Az amerikai fél nyomást gyakorol Pekingre azért is, hogy az ítélje el Putyin ukrajnai invázióját. Továbbá ezek és más geopolitikai feszültségek is visszatartják a külföldi befektetéseket. 

Miért ne támadja meg Kína Tajvant?

Voltak kemény szóváltások is

Kína Oroszország szövetségese, az ukrajnai invázió hallgatólagos támogatója. De a tárgyalásokon előkerült a Kínában fogva tartott kínai–amerikai kettős állampolgárok ügye, valamint a kínai gyógyszerkészítményeknek köszönhetően előállított szintetikus kábítószer, a fentanil csempészete is. Ez valóságos pusztítást okoz az Egyesült Államokban. A kínai diplomácia azonban úgy véli, hogy a fő probléma továbbra is az amerikai hozzáállás, a kioktatás, a kivagyiság.

Csing Kang kínai külügyminiszter vasárnapi találkozójukon azt mondta Blinkennek, hogy Tajvan Kína „alapvető érdekeinek magja”, és a „legkiemelkedőbb kockázat” a kínai–amerikai kapcsolatokban. Vang Ji, külügyekkel foglalkozó államtanácsos, aki a kínai hivatali rangsorban megelőzi a külügyek irányítóját is, hétfőn ehhez hozzáfűzte, hogy nem lehet kompromisszum Tajvannal kapcsolatban.

Megerősítette, hogy Peking továbbra is szakadár területnek tekinti Tajvant, és szükség esetén erőszakkal is vissza fogja szerezni. A Blinkennel folytatott háromórás megbeszélésén elmondta, hogy az amerikai–kínai kapcsolatok szerinte kritikus pontot értek el. Ezek a percek talán mégsem indokolják a felhőtlen derűlátást.

Hszi Csin-ping: a két nemzet le tudja küzdeni nehézségeit

Milyen megállapodásokat kötött Blinken Kínában? Vasárnap mindkét fél bejelentette, hogy 

megbeszélést folytattak a két ország közötti repülőjáratok számának növeléséről, amelyek közül sokat a koronavírus-járvány idején szüntettek meg. Abban is megállapodtak, hogy ösztönzik az oktatási csereprogramokat, 

a kínai külügyminisztérium közleménye szerint több diákvízum várható. 

Hszi Csin-ping azt mondta Blinkennek, úgy gondolja, hogy a két nemzet le tudja küzdeni nehézségeit, és megtalálja a kölcsönös tiszteleten alapuló kiegyezés módját – jelentette hétfőn a Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség. A kétoldalú kapcsolatokban a kínai vezető szerint haladás tapasztalható. Valószínűleg ez eltér attól, ahogy az Egyesült Államok határozza meg a fejlődés szintjét. 

Az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot az ujgurokkal és tibetiekkel való bánásmód, valamint a hongkongi helyzet miatt is, ahol Peking súlyosan korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát. Joe Biden fenntartja az elődje, Donald Trump által felállított kemény vonalat Pekinggel szemben. 

Az Egyesült Államok megtiltotta a fejlett félvezetők Kínába irányuló exportját. Washington azonban nem igyekszik elfojtani a kínai gazdasági fejlődést  

– ezt is hangoztatta Antony Blinken. „Ugyanakkor nem érdekünk, hogy Kínát olyan technológiákkal lássuk el, amelyeket ellenünk lehetne használni” – hangsúlyozta.

Megmaradtak a mély nézeteltérések 

Antony Blinken elismerte, hogy 

az előrehaladás egyelőre korlátozott, különösen a két hadsereg közötti kommunikáció helyreállítása terén, amelyek a Tajvan körüli tartós feszültségeket eredményezik. 

„A legmagasabb szintű közvetlen kapcsolattartás és a folyamatos kommunikáció a legjobb módja a különbségek felelősségteljes kezelésének. Ez egyben biztosítja azt is, hogy a verseny ne fajuljon konfliktussá” – rögzítette Blinken. Ezzel a célkitűzéssel érkezett Pekingbe az amerikai diplomácia vezetője, és ezt a kínai tárgyalópartnerei is osztják. A két fél között természetesen megmaradtak a mély nézeteltérések, amelyeket nem lehet egyetlen látogatással áthidalni. De legalább ezekről már beszélnek egymással.

(Kép: MTI)

Kapcsolódó:
Az Európai Unió tovább szigorítana Kínával szemben