Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

A lakásépítések száma az első félévben – a várakozásoknak megfelelően – alapvetően kedvezőtlenül alakult. Az átadott új lakások száma 19,5 százalékkal esett vissza, amely csökkenés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a háztartások jövedelmi helyzetének romlása, másrészt a magas kamatkörnyezet, harmadrészt pedig az orosz –ukrán háború és a kapcsolódó szankciók miatti bizonytalan gazdasági környezet hátráltatta a lakásépítéseket. Ugyanakkor

a lakásépítéseket a kínálati tényezők is gátolják: az árak az alacsonyabb kereslet ellenére továbbra is magasak, és az építkezések megszervezése, a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézkes.

A visszaesés mértéke az első két negyedévben hasonló mértékű volt.

Az első félévben az átadott új lakások száma a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a fővárosban esett vissza, amiben szintén kiemelt szerepe lehetett a magas áraknak – értékeli az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ezzel szemben a községekben épített lakások száma – a kormányzati lakáspolitikának is köszönhetően – 9,2 százalékkal nőtt, ami a nagyobb városok agglomerációjába való kiköltözést jelezheti – a későbbiekben pedig ingázást a nagyobb városokba.

Mi várható a közeljövőben?

A következő időszakban a lakásépítések száma vélhetően még nem tud emelkedni – ezt mutatja a kiadott építési engedélyek számának 38,6 százalékos csökkenése is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a múlt adatai alapján nincs szoros kapcsolat az épített lakások és az építési engedélyek száma között, így ekkora mértékű visszaesésre az elkészült lakásoknál azért nem számítunk. Az építési engedélyeknél érdekes tendencia rajzolódik ki: itt a községekben a legnagyobb, a fővárosban a legkisebb a mérséklődés.

A lakásépítések számának jövőbeni alakulását nagyban meghatározza majd a városokban a CSOK helyébe lépő új támogatási forma is.

A lakásépítések száma akkor növekedhet újra, ha a kamatkörnyezet normalizálódik és a háztartások jövedelmi helyzete is javul, azaz ebből a szempontból is fontos feladat az infláció letörése – külön is kiemelve az építőipart érintő áremelkedést.

A KSH friss lakásépítési adatai
– Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült.
Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66 százaléka) agglomerációkban valósult meg.
– Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24 százalékkal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3 százalékkal) csökkent.
–  A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 m2-rel, 97 m2-re nőtt.
– Két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
– Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 I. félévében. Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes település     kategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
– Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon (58 százalék) csökkent a kiadott engedélyek száma.
– A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékos volt.
– A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban.

Ipari termelői árak – kommentár

Júniusban folytatódott az ipari termelői árak normalizálódása. Éves alapon az árak már csak 6,4 százalékkal emelkedtek – azaz az ipari termelői áraknál máris megvalósult az egy számjegyű infláció. Ez két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a magasabb árak bázisba épülésére, másrészt pedig az árak tényleges mérséklődésére – ezt mutatja az árak havi alapú csökkenése, mely júniusban 1,3 százalékot tett ki és 2022 novembere óta folyamatos.

Ugyanakkor a belföldi és az exportértékesítés árai eltérő képet mutatnak: a belföldi értékesítés árai jelentősen, 29,8 százalékkal nőttek, míg az export értékesítés árai 5 százalékkal csökkentek. Ebben az eltérésben az energiaipar 37,5 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, hiszen az legnagyobb részben belföldre termel.

Az ágazatok döntő részét éves alapon nem jellemezte erőteljes árváltozás – kivételként az energiaiparon kívül két olyan iparágat érdemes megemlíteni, ahol a tavalyi jelentősebb áremelkedés után csökkentek az árak: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 21,6, míg a vegyiparban 14 százalékkal.

A következő hónapokban az ipari termelői árak tovább mérséklődhetnek – ehhez azonban szükség van a forint némi erősödésére. Ez hozzájárulhat az infláció további csökkenéséhez és az általános egy számjegyű infláció mihamarabbi eléréséhez is.

KSH friss adatok: az ipari termelői árak
– A belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5 százalékkal mérséklődtek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítés árai már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,4, az exportértékesítéséi 0,7 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal mérséklődtek.

Címlapfotó: shutterstock