Hazánk egyedi természeti adottságainak, főként gyógy- és termálvizeink bőségének egyik legnagyobb élvezője az egészségturizmus. Viszont napjaink turizmustrendjei sem a régiek már, hisz a szolgáltató szféra is minden téren a digitalizáció felé csúszik, a generációváltás érinti a gyógy- és wellnessturisztikai szokásokat is. Hogy áll a digitális- és az egészségturizmus kapcsolata? Többek között ezekről az átalakulásokról kérdeztük…
A nyár az az évszak, amikor leginkább előtérbe kerül a pihenés, a fürdőzés, a rekreáció. Magyarországon szépen teljesít az idegenforgalom, ezen belül is az egészségturizmus kiemelkedő ágazata, amely gyógy- és wellnessturizmusra bontható. A KSH legfrissebb adatai szerint a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma csekély mértékben, 0,8 százalékkal csökkent, miközben a vendégek száma 3,8 százalékkal emelkedett – azaz egy vendég átlagosan rövidebb időt töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az elmúlt hónapok azon tendenciája, hogy a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma csökken, míg a külföldieké emelkedik, júniusban is folytatódott – értékelte Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Az egészségturizmusban nagy potenciál rejlik mind hazai, mind nemzetközi szinten. Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt vezérigazgatója a vele készült interjúban elemezte az egészségturizmus helyzetét és változásait a digitális térben.
Magyarországon milyen képet mutat az egészségturizmus, pozitívan ítéli meg az ágazatban betöltött szerepét?
Termál- és gyógyfürdőink kétséget kizáróan a hazai egészségturizmus főszereplői, a turizmuspiacaink fontos alappilléreiként működnek évtizedek óta. Az egészségturizmus iránt nemcsak hazánkban, de nemzetközi szinten is nő a kereslet, amelyet számos tényező generál. Az ágazat hazai súlyát, a szerepének növekedését mutatja, hogy míg 2000-ben a gyógyszállók (akkor még nem voltak wellness-szállodák) a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák közel 10 százalékát adták, addig mára az egészségturisztikai profilú (gyógy- és wellness) hotelek együtt a hazai szállodai vendégéjszakák tekintetében egyre meghatározóbbak.
Hogy pozitív-e? Egyértelműen, hiszen ez az egyik kitörési pont a nemzetközi versenyben,
egy olyan unikális értékajánlat, amellyel kevesen tudnak versenybe szállni mind régiós, mind világszinten. Magyarország a csodák forrása, nem véletlenül érdemelte ki ezt a jelzőt.
Hazánkban van-e különleges vonzereje a egészségturizmus valamely ágának hazai és nemzetközi viszonylatban?
Természetesen.
A forrásaink, a gyógy- és termálvizeink világviszonylatban is az élmezőnybe tartoznak. Sőt, sokak szerint Magyarország a világ vezető termáldesztinációja.
Érték, amit a természet adott, érték, amivel mi, magyarok jól gazdálkodtunk. Határon innen és túl megfelelő szolgáltatási minőségben biztosítjuk a bel- és külföldi vendégek számára a gyógyvizek egészségre gyakorolt különleges hatásait. Erre igazán büszkék lehetünk, ez a terület minden további fejlesztéssel csak emeli hazánk földrajzi, nemzeti értékeinek fényét.
Az orosz–ukrán háború kitörését követően milyen mértékben csökkent az ukránok és oroszok száma az egészségturisztikai desztinációkban?
Magyarországon több lokációban is kiemelten fontos volt az Oroszországból érkező egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélkör, amely a háború kitörése óta több mint 90 százalékkal csökkent, rendkívül nehéz helyzetet teremtve a kiemelt termálfürdőink számára. Ezt a mértékű bevételkiesést nagyon nehéz lereagálni, ugyanis az egyik évtizedes alappillére esett ki a költségvetésnek. A geopolitikai helyzet nagyban befolyásolja a gyógyturisztikai alszektorunk jövőképét, így egyetlen racionális kívánsága lehet az iparági szereplőknek, a béke mielőbbi megteremtése és a normális, eddig jól működő ügyfélútvonalak visszaállítása.
Mennyire befolyásolja a digitális turizmus elterjedése a wellnessturizmust?
Támogatja. Egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi. Új távlatokat nyit és fenntarthatóbbá alakítja az üzemeltetést, a folyamatokat. Minden, amit a turizmus előző négy évtizedében tapasztaltunk felhasználói oldalon, az most két év alatt gyökeresen megváltozik, máshová kerülnek a súlypontok. Mind beruházói, mind üzemeltetői oldalon alapvető technológiai és digitális feltételeknek kell megfelelni, a fogyasztói oldalon pedig a vásárlói kultúránkat forgatják fel a diszruptív megoldások. Készpénzmentes, érintés- és kontaktusmentes technológiák, automatizált és mesterséges intelligenciával vezérelt megoldások… Csak néhány kifejezés és eszköz, amely modernizálni tudja a gyógyturisztikai iparágat, valamint kiszámíthatóbb és magasabb megtérülési mutatókat biztosít a beruházói oldalnak.
A digitális turizmus egy olyan mátrix, amely már nem lehetőség a turisztikai szereplőknek, hanem sokkal inkább alapvető feltétele a működésnek.
Itthon mennyire álltak át a hazai vendégek a szabadidős programok egyéni szervezésére/ lefoglalására? Nemzetközi viszonylatban érzékelhető a különbség a magyarok szokásaihoz viszonyítva?
Ez egy kétélű dolog, és inkább generációs kérdés. Az idősebbek számára jóval magától értetődőbb igénybe venni utazásszervező szolgáltatókat, mint például a Z generációnak. A digitális bennszülöttek sokkal természetesebb módon igazodnak ki a virtuális térben, valamint lényegesen fejlettebb a digitális kompetenciaszintjük. A kérdést az teszi igazán izgalmassá, hogy kik a tényleges célközönsége a gyógy- és wellnessturizmusnak.
Véleményem szerint még túlnyomó többségben vannak az idősebb generáció képviselői, így az utazásszervezők jelenlétének a relevanciája továbbra is egyértelmű. Nemzetközi szinten India és a délkelet-ázsiai térség mobilvásárlási és online foglalási mutatói többszörösen meghaladják az európai átlagot. A gazdasági és technológia értékláncok átdigitalizálódása szintén hasonló arányokat mutat. Ezen érdemes lehet elgondolkodni.
Hosszú távon a generációváltás bizonyosan változtat a piaci szereplők összetételén Európában is, viszont lassabb, körülményesebb folyamatra lehet számítani a szolgáltatók konzervatív hozzáállása miatt.
Milyen potenciált lát a digitális világ és az egészségturizmus kapcsolatában a későbbiekben?
Az egészségturisztikai szereplők digitális átállása a pandémia hatásainak köszönhetően meg aktuálisabbá vált – ha nevezhetjük aktuálisnak azokat a fejlesztéseket, amelyeket a világ számos országában már évekkel ezelőtt megléptek. Értékesítési, fogyasztói élmény és üzemeltetési oldalon fantasztikus lehetőségeket rejt a digitális világ, amelyeknek a kiaknázása esetén a legnagyobb nyertesek a végfelhasználók lehetnek. Ha innen közelítjük meg, nem kérdés, hogy mit kell tennünk.
A magyarok kb. hány százaléka él a digitális turizmus lehetőségével?
Ezt nehéz lenne konkrét számokkal szemléltetni, inkább folyamatokról kell beszélnünk. Ameddig a kínálati oldal digitális ökoszisztémája nem üti meg a nemzetközi sztenderdeket, addig a fogyasztói oldal ezt nem tudja érdemben igénybe venni, és nem beszélhetünk iparágat átfogó jelenségről, dinamikákról. Fejlődnünk kell infrastruktúrában, személyes digitális kompetenciákban, valamint termék- és szolgáltatói oldalon is. Amint meglesznek a megfelelő körülmények, az emberek adaptálódni fognak az új normálishoz, és elkezdődhet az új turizmus progresszív időszaka.
Címlapfotó: Rasztovits Dávid portréja
