Az amerikai hírszerzés szerint Ukrajna nem fogja elérni az offenzíva fő célját. Moszkva túl felkészült, az ukránok pedig nem azt csinálják, amit Washington javasolt.
Hosszú cikkben taglalja a The Washington Post az amerikai hírszerzés sommás véleményét, amely szerint az ukrán ellenoffenzíva nem éri el a célját, vagyis nem sikerül elérni Melitopolt, amelyet a Krím bejáratának is neveznek.
A régóta várt és nagyon nehezen beinduló ukrán ellentámadás kudarcáról és lassúságáról hétről hétre születnek új magyarázatok. Zelenszkij elnök először a nyugati fegyverszállítmányok késlekedésére panaszkodott, aztán a rossz időjárás lett a gátló tényező. A legmeredekebb elmélettel talán a brit hírszerzés rukkolt elő a napokban, szerinte ugyanis a sűrű aljnövényzet az oka annak, hogy az ukrán csapatok nem tudnak előrehaladni.
A TWP kissé tárgyilagosabban szemléli az eseményeket, és az USA hírszerzésének információira támaszkodva megkockáztatja, hogy az ukrán támadás a rendkívül erős orosz védelmi rendszer miatt nem halad semerre.
Amikor a The Washington Post kritikusan ír az ukrán hadműveletekről, érdemes rá nagyon odafigyelni. A lap a lehető legszorosabb kapcsolatban áll az USA védelmi és külügyminisztériumával, ha tehát élesebb hangot üt meg, azt akár hivatalosnak is tekinthetjük. Emlékeztetőül: a TWP volt az az újság, amely a Discordra kiszivárgott Pentagon-anyagokra hivatkozva megírta, hogy Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, pusztán azért, hogy Magyarország (szerinte) oroszpártiságát a magyar gazdaság megbénításával büntesse.
Kemény lepontozás
A lap szerint az ukrán haderő nem éri el a célját, az ukrán ellenoffenzíva pedig csődöt mond. Az elsődleges cél Melitopol elérése lett volna. A város kritikus fontosságú lenne az ukrán ellentámadásban, hiszen két autópálya és egy vasútvonal metszéspontjában található, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy felszerelést szállítson a Krím-félszigetről a megszállt dél-ukrajnai területekre.
Ha nem sikerül megszerezni a várost, Ukrajnának a közelgő ősz és tél miatt le kell mondania arról a tervéről, amellyel egyébként még a nyugati országok sem értenek teljesen egyet: a Krím leválasztásáról, majd visszaszerzéséről.
Ez azonban – írja a TWP – súlyos következményekkel járó kérdéseket vethet fel a Nyugat részéről, amely több tízmilliárd dollár értékben küldött fegyvereket Kijevnek az ellentámadáshoz.
A lap hozzáteszi: az ukránok jelentős veszteségeket szenvedtek el az offenzíva eddigi időszakában, beleértve a nyugati fegyverzet gyors ütemű pusztulását is, az eredménytelenség miatt pedig Kijev várhatóan a szövetségeseire, azok pedig Kijevre mutogatnak majd.
Nem úgy és nem azt csinálják
Az ok, amiért az ukrán támadás teljes zsákutcába jutott, a TWP szerint két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy Kijev – miután az eredménytelenség egyik okaként a NATO-taktika használhatatlanságát jelölte meg – szakított a Nyugat által ajánlott harcmodorral. A Pentagon több esetben javasolta, hogy az ukrán haderő egyetlen áttörési pontra összpontosítson hatalmas erőt, a helyett, hogy a rendkívül hosszú frontvonal több részén próbál áttörni. Az ukrán hadsereg azonban más stratégiát választott, és kisebb létszámú egységekkel operálva próbál áttöréseket elérni.
A másik ok ennél is prózaibb, bár a liberális nyugati narratíva erről nem szívesen beszél.
A The Washington Postnak nyilatkozó források az oroszok által rendkívül masszívan kiépített védelmi vonalakra mutatnak rá, amelyen az ukránok képtelenek áttörni.
Az egyik elemző hangsúlyozta: Oroszországnak három fő védelmi vonala van, azok után pedig még az erőddé változtatott városok következnek. „Önmagában egy vagy két védelmi vonal áttörése semmit nem jelent. A kérdés az, át tud-e jutni Ukrajna mindhármon, és ha igen, utána valami jelentősebb helységet elfoglalni” – mondta.
Abban mindenki egyetért, hogy Oroszország a védekezés tekintetében messze felülmúlta a várakozásokat, és olyan minőségi védelmi rendszert és technikát épített ki, amely felkészültségével eddig könnyedén veri az ukrán támadási elképzeléseket és harcmodort.
Kritikák, magyarázatok, sértődések
Az ukrán ellenoffenzíva eddigi csődje természetesen azonnal heves vitákat robbantott ki az amerikai Kongresszusban. Ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek – indoklásként éppen az offenzíva reménytelenségére mutogatva – tiltakoznak Joe Biden újabb, ezúttal 20,6 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélykérelmével szemben.
A keményvonalas demokraták ezzel szemben éppen azért hibáztatják a törvényhozást, mert nem szavazott még több és még pusztítóbb fegyvereket Kijevnek. Ezzel kapcsolatban elég nagy a megosztottság. A TWP szerint az illetékes tisztviselők visszautasítják azokat a vádakat, amelyek szerint az ukránok által követelt F-16-osok, vagy a nagyobb hatótávolságú rakétarendszerek, például az ATACMS segítségével eredményesebb lenne az offenzíva. Mint mondták:
az elképesztően masszív orosz védelmi rendszerrel szemben a kért fegyverek is hatástalanok lettek volna.
Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkarának főnöke tulajdonképpen a vállát vonogatja az ukrán ellenoffenzíva eredménytelenségét látva. A napokban úgy nyilatkozott: „Már hónapokkal ezelőtt megmondtam, hogy az ellenoffenzíva hosszú, véres és lassú lesz. És pontosan ezt látjuk most: egy hosszú, véres és lassú offenzívát”.
Ukrán részről már sokkal ingerültebb nyilatkozatok és válaszok születtek. Dmitro Kuleba külügyminiszter egy csütörtöki interjúban elismerte ugyan az ukrán támadás megfeneklését, de azonnal nyomatékosította: „bennünket nem érdekel, meddig fog tartani. Addig harcolunk, amíg nem győzünk, ehhez pedig több és még több fegyver kell”.
Kuleba idegesen azt is hozzátette: üzeni a kritizálóknak, ne a fotelből szólogassanak be, hanem menjenek személyesen Ukrajnába, és csatlakozzanak a külföldi harcosok légiójához, ha már gyorsabb eredményeket akarnak elérni, és jobban tudják, mit kellene tenni.
Közeleg a tél
A The Washington Post szerint a mostani hírszerzési vélemények egyébként nem sokban térnek el a februári előrejelzésektől, amelyek szintén azt prognosztizálták, hogy az ukrán haderő képtelen lesz elérni a célt, vagyis augusztusig nem fogja tudni elvágni a Krímet az orosz utánpótlási útvonalaktól.
A legfőbb problémát most már az jelenti, hogy az őszi időjárás, majd az azt követő legendás téli viszonyok teljesen le fogják állítani az eleve kifulladt ukrán ellenoffenzívát. Néhány elemző szerint nem lehetetlen, hogy a hatalmas nyomásnak kitett ukrán haderő megpróbálkozik a téli harccal, ám az így is súlyos ellátási problémák akkor még nagyobb kihívás elé állítanák mind Kijevet, mind a Nyugatot. Ráadásul – mutatnak rá – Moszkva történelmileg is otthonos a téli hadműveletekben.
„Mindannyian tudjuk, hogyan képesek harcolni a fagyban” – mondta a TWP egyik forrása.
Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata
