Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.
Az Egyesült Államok még sok éven át lesz megkerülhetetlen tényező Európában. Ez nem csak Washington műve: az európaiak maguk alakítottak ki totális függőségi viszonyt. Amikor aztán jött valaki a Fehér Házba, akinek sem az ideológiai, sem az üzleti elgondolásai nem egyeznek Brüsszelével, a történet kegyetlenül megbosszulta magát.
Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk és a bronzérem is gazdára talált. 2024 második legolvasottabb cikke a Makronómon az ukrán hadsereg főparancsnokának kirúgásáról szólt.
Két éve Zelenszkij pózolt a Time címlapján, idén Donald Trump teszi ugyanezt az év embereként. Interjújában az elnök gyakorlatilag ráerősített arra, hogy az ukrán áldozatok száma sokkal magasabb, mint amennyit Zelenszkij állít. „Amikor a valós számok megjelennek a háborúról, nem fogsz hinni a szemednek” – mondta.
Miközben a Biden-kormányzat az utolsó pillanatokig megtesz mindent, hogy elnyújtsa az ukrajnai konfliktust, a hamarosan hivatalba lépő elnök szerint Zelenszkijnek készülnie kell a megegyezésre az oroszokkal, hogy véget érjen a háború. „Ez minden” – mondta.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
A háború a minap páncélöklökkel kopogtatott be Oroszországba az ukrán hadsereg támadásával. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mi a célja a mintegy ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásának. Putyin hatalmának gyengítése? Az orosz erőforrások átcsoportosításának kényszere? Vagy éppen ez lesz egy béketárgyaláson az ütőkártya Zelenszkij kezében?
Ismét felbukkant a napokban Vitalij Klicsko, aki legendásan rossz viszonyt ápol az ukrán elnökkel. Kijev polgármestere most sem fogta vissza magát, és újra az autoriter rezsim kifejezés jutott eszébe Zelenszkij tevékenységéről.
Magyarországot zsarolják Kijevből az orosz olajjal, miközben mi adjuk a legtöbb villamos energiát Ukrajnának. Szívesen. Tényleg nagy a sötét nyáron.
Az ukrán elnökbe vetett bizalom Európában is érezhetően csökken – derül ki a Pew Research Center napokban közzétett közvélemény-kutatási eredményeiből.
Miközben a magyar kormányfő rohamtempóban építi európai pártszövetségét, meglepetésszerű látogatást tett Kijevbe. Minden mindennel összefügg, erre mégsem számítottak sokan.
Azt már a Nyugat is kezdi megérteni, hogy a monologizálásba és egyetértő panelbeszélgetésekbe fulladó „békekonferenciák” nem sokat tesznek hozzá egy párbeszéd elindításához. Főleg úgy, hogy az oroszokat nem hívják meg rájuk.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Az ukrán elnök néhány napja páros lábbal szállt bele Hszi Csin-pingbe, amiért nem vesz részt a svájci békecsúcson. A kínai külügy higgadtan szúrt vissza Zelenszkijnek.
Az ukrán elnök diplomáciai érzékből elégtelenre vizsgázott, amikor betámadta Kínát, azt állítva: Peking Oroszországgal karöltve fenyeget semleges országokat, hogy ne vegyenek részt a Svájcban rendezendő nyugati „békecsúcson”.
Az Egyesült Államok kezéből kicsúszott az ukrajnai háború irányítása, az új főnök francia, aki összekeveri saját szerepét Európáéval. A csatakiáltás Moszkváig hallik, de az acélos hang mögött nincs meg a vas, ami nyomatékot adna neki. Harmadik világháborút kirobbantani kocsmai szintű politikával persze lehet. Egyszer.
