Az ukrán elnök hajlandó engedni a nyomásnak, kiírná a választásokat, de olyan feltételt támasztott, ami miatt a szavazás biztosan nem jön létre. Más kérdés, hogy most szinte borítékolhatóan nyerne, mivel potenciális kihívóinak nem a legjobbak az esélyei. Kivéve egyet.
Hatszoros túltermelés az ukrán hadiiparban – jöhet az exportrobbanás, ami felkavarhatja a térséget?
Ukrajnában A nép szolgája nevű párt képviselői a háború mielőbbi végét és választásokat emlegetnek, utalva Trump tárgyalási készségére és Kína nyomására, ám a frakció tagjainak többsége szkeptikus, miközben a szociális kiadások növelése közelgő választást sejtet.
A lengyelek finanszírozzák Ukrajna Starlink-termináljainak nagy részét, egy elnöki vétó miatt azonban nemcsak az internet, hanem az ukrán menekülteknek járó segélyek jövője is kérdésessé vált.
Miközben Ukrajna látványos sikerekkel megtörte az orosz flottát és helyreállította a gabonaexportot, Moszkva új bázisokkal és haditengerészeti fejlesztésekkel próbálja visszaszerezni a tengeri dominanciáját. A tét nemcsak Ukrajna partvidékének jövője, hanem Európa biztonsága is.
Oroszország békefeltételeinek központi eleme Donbász megszerzése, amely Ukrajna gazdasági szíve, és egyben leginkább háború sújtotta régiója. Bár Moszkvának nincs égető szüksége a térség nyersanyagaira, megszerzésével egyszerre gyengíthetné Kijevet és belpolitikai sikerként tüntethetné fel a „történelmi orosz földek visszatérését”.
A Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozója nem hozott azonnali tűzszünetet, de áttörést jelentett: Oroszország három és fél év után visszatért a diplomáciai térképre, Washington pedig egyértelművé tette, hogy Moszkvát partnerként kívánja kezelni, elsősorban Kína ellensúlyozása érdekében. A találkozó gesztusai és stratégiai üzenetei azt mutatják, hogy a felek elmozdultak a patthelyzetből.
Oroszország a háború lezárásához az ukrán csapatok kivonását követelné Donbaszból, ami Ukrajna számára 7000 km² és több 10 stratégiai jelentőségű város elvesztését jelentené. Miközben Trump és a NATO főtitkára nyitottnak mutatkoztak az orosz területi ellenőrzés elismerésére, az orosz erők újabb áttörést értek el Donyeckben, tovább erősítve Moszkva pozícióját a közelgő amerikai–orosz csúcson.
Az ukrán közvéleményben fordulat történt: a lakosság 69 százaléka már tárgyalásos úton zárná le a háborút. Az Egyesült Államok megítélése történelmi mélyponton van, de továbbra is kulcsszereplőnek tartják a békefolyamatban. Zelenszkij támogatottsága stabil, a kormányé jóval alacsonyabb, a korrupciót a lakosság döntő többsége súlyos problémának látja, miközben a hadsereg iránti bizalom rekordszinten áll.
Az ukrán elnök körül elfogyott a levegő: az Egyesült Államok egyre kevésbé rejti véka alá csalódottságát, és információk szerint már a következő vezetőt keresi. Ha Zelenszkij nem áll félre önként, lehet, hogy mások segítenek neki ebben. Erővel.
Julija Szviridenko frissen beiktatott ukrán kormányfő nem vesztegeti az időt: új IMF-hitelt sürget, miközben a külföldi támogatások akadoznak. Korrupció viszont szerinte alig van Ukrajnában, az erről szóló hírek csupán „túl vannak lihegve”.
Kritikusai szerint az ukrán elnök Julija Szviridenko miniszterelnökké emelésével két legyet üt egy csapásra: javítja a Trump-kormányzattal leépült kapcsolatokat, valamint egy személyéhez hű lojalistát emel a vezetői hatalomba.
Zelenszkij a Marshall-terv mintájára nemzetközi koalíciót sürget Ukrajna újjáépítésére, gazdasági előnyöket ígérve. Bár az elképzelés történelmi jelentőségű lehetne, megvalósítása az uniós belső megosztottság és pénzügyi terhek miatt kérdéses.
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.
Az Egyesült Államok még sok éven át lesz megkerülhetetlen tényező Európában. Ez nem csak Washington műve: az európaiak maguk alakítottak ki totális függőségi viszonyt. Amikor aztán jött valaki a Fehér Házba, akinek sem az ideológiai, sem az üzleti elgondolásai nem egyeznek Brüsszelével, a történet kegyetlenül megbosszulta magát.
Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk és a bronzérem is gazdára talált. 2024 második legolvasottabb cikke a Makronómon az ukrán hadsereg főparancsnokának kirúgásáról szólt.
Két éve Zelenszkij pózolt a Time címlapján, idén Donald Trump teszi ugyanezt az év embereként. Interjújában az elnök gyakorlatilag ráerősített arra, hogy az ukrán áldozatok száma sokkal magasabb, mint amennyit Zelenszkij állít. „Amikor a valós számok megjelennek a háborúról, nem fogsz hinni a szemednek” – mondta.
Miközben a Biden-kormányzat az utolsó pillanatokig megtesz mindent, hogy elnyújtsa az ukrajnai konfliktust, a hamarosan hivatalba lépő elnök szerint Zelenszkijnek készülnie kell a megegyezésre az oroszokkal, hogy véget érjen a háború. „Ez minden” – mondta.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
