György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a minap rövid, tartalmas közösségimédia-posztjában kifejtette, kik is a legnagyobb nyertesei az Oroszországra kivetett szankcióknak. A bejegyzésben rámutat az észt miniszterelnököt érintő ügy anomáliájára is.
A kormánybiztos három percben mutatta be, hogy kik az igazi nyertesei az orosz–ukrán háború során bevezetett Moszkva elleni büntetőintézkedéseknek.
Oroszországra és az orosz vállalatokra kivetett nyugati szankciók nyomán felélénkült a tágan értelmezett Közép-Ázsiával folytatott kereskedelem.
Mint írja, a korlátozások legnagyobb szorgalmazói a balti államok voltak Oroszországgal szemben, miközben az orosz és belső-ázsiai exportjukat összegezve a háború kitörése óta többet exportálnak a régióba, mint azt megelőzően.
Nagyon úgy tűnik, hogy az orosz exportbevételek kiesését esetükben bőségesen kompenzálja a belső-ázsiai exportbevételek növekedése, így kereskedelmi értelemben nettó haszonélvezői a szankciós politika kijátszásának” – írja posztjában György László.
Bort iszik az észt miniszteri család, de vizet prédikál
Érdekes anomáliára világít rá a kormánybiztos a Facebook-posztjában, mivel a fenti hírnek az szolgáltat apropót, hogy éppen áll a bál az észteknél.
Észtország miniszterelnökének a férje ugyanis 25 százalékos részesedéssel bír egy olyan cégben, amely Oroszországba szállít.”
A cég Oroszországból származó bevétele a háború kitörése óta 1,5 millió euróra tehető, vagyis meghaladja a félmilliárd forintot. Bár a szóban forgó exporttevékenység nem esik szankciós korlátozás alá, az észtek többsége lemondatná a miniszterelnököt, mert a viselkedését képmutatónak tartja. Mondván, miközben a kormányfő szankciópárti, addig a férje jól keres az oroszországi exporton – fejti ki György László.
A mosodaországok profitja nő, míg Európa szenved
A napokban látott napvilágot az Institute of International Finance (IIF) elemzése, amely azt vizsgálta, hogy a háború kitörése óta hogyan változott egyes államok Oroszországba, illetve a belső-ázsiai régióba irányuló exportja. Néhány államnak, köztük nem meglepő módon Törökországnak, Kínának és Indiának Oroszországba, valamint a belső-ázsiai régióba is nőtt a kivitele. Ennél már meglepőbb, hogy a három balti állam és Svájc összesített exportja is bővült, míg a többi európai országé csökkent.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023.
A szankciók legnagyobb vesztese természetesen Európa, a legnagyobb nyertesei pedig a Makronóm Intézet által „mosodaországoknak” nevezett, elsősorban belső-ázsiai országok – írja elemzésében a kormánybiztos.
A csipek terén Örményország lett az egyik orosz beszerzési forrás: a háború kitörése után a kaukázusi állam vált a világ negyedik legnagyobb exportőrévé a hadi célokra felhasználható félvezetőknek.
Az elemzése végén egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet György László:
„Érdemes felidézni: amióta elkezdődött a háború, mi, magyarok fegyverszünetet és békét szeretnénk, és elutasítjuk azokat a szankciókat, amelyek Európának jobban fájnak, mint Oroszországnak.”
Borítókép: György László/ Készítette: Simon D.
