Az Iszlám Állam afganisztáni terrorcsoportja, az – arab nevén –  Daech-K az Amaq nevű propagandaügynöksége által a Telegramban közzétett közleményben vállalta a felelősséget a támadásért. Azóta már számos embert, köztük négy elkövetőt az orosz hatóságok letartóztattak. 

Moszkvai támadás 

A The Washington Post által idézett amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nincs oka kételkedni az Iszlám Állam állításában. Március 7-én Washington oroszországi diplomáciai képviselete figyelmeztetést adott ki állampolgárai számára egy tervezett moszkvai terrortámadás veszélyéről, amely tömegrendezvényeket, köztük koncerteket célozhat meg. Az amerikai tisztviselők a moszkvai támadást a Daech-K-nak tulajdonítják – folytatta a The New York Times.  

A CNN amerikai hírtévé például olyan forrásokból közölt adatokat, amelyek szerint november óta folyamatosan érkeznek információk arról, hogy a terrorcsoport meg akarja támadni Oroszországot. Ám hogy ne legyen olyan egyértelmű a borzalmas mészárlás elkövetése: az akció egyáltalán nem az iszlamistákra vall, hiszen a terroristák semmiféle vallási elkötelezettséget nem mutattak. Nem Allah nevében gyilkoltak, és az ilyenkor megszokott öngyilkos magatartás helyett elmenekültek. 

A Daech-K 2015 januárjában jött létre a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A csoport aktívan toborzott a tálib dezertőrök soraiból, különösen azokból, akik elégedetlenek voltak a saját vezetőik által a harctéren elszenvedett sikertelenséggel – magyarázta a Firstpost honlapja az indiai Mumbaiból.  

Az Iszlám Államnak ez a „mellékterméke” 2015 óta rendelkezik erőinek nagy részével Kelet-Afganisztánban, ekkoriban 500 és 1200 harcos közé tették a számukat – idézte az ENSZ adatait a Daily Telegraph. Egyes szakértők szerint azonban már ekkor látszott, hogy a következő években ennél jóval többen lesznek. A Daech-K alapítóját, Hafiz Szajed Khant 2016-ban az amerikai csapatok megölték, és a BBC urdu nyelvű szolgálata szerint azóta az iraki Sabab Muhadzsir lépett a helyébe. 

Irán az egyik fő ellenség 

A szunnita vallású Daech-K főként Közép-Ázsiában tevékenykedik. A 2015-ben egykori pakisztáni tálib harcosok által alapított csoport második lökést kapott, miután a tálibok 2021-ben megdöntötték az afgán kormányt – írta a New York-i lap.  

De mit is tudunk a terrorszervezetről? A The New York Times által megkérdezett hírszerző szolgálatok szerint a Daech-K az amerikaiak 2021-es afganisztáni kivonulását megpróbálta kisiklatni, de legalábbis egy olyan „élményt” nyújtani a távozó katonáknak, hogy azt soha ne felejtsék el. A kabuli nemzetközi repülőtér előtt összegyűlt tömeg közepén robbanóanyaggal megrakott teherautót röpítettek a levegőbe, ezzel több száz áldozatot szedve, majd aknavetővel támadást indítottak a repülőtér ellen. Ezekben a napokban több mint száz, az Iszlám Államhoz kötődő fogoly szökött meg két Kabul melletti börtönből, miközben a tálibok előrenyomultak a főváros felé. A csoport azóta is komoly fenyegetést jelent a tálibok kormányzó képességére.  

A csoport Iránban is aktív, sőt ez az egyik fő tevékenységi területe: ők voltak a felelősei a január 3-i kettős robbantásos merényletnek, amelyet Kaszem Szulejmáni iráni tábornok sírja közelében hajtottak végre. 

A Daech-K Oroszország megszállottja 

Az Iszlám Állam a „közelmúlt legnagyobb oroszországi terrortámadásaiban is részt vett” – emlékeztetett rá a brit The Guardian, köztük a 2017. április 3-i szentpétervári metrórobbantásban is. Nemrég, 2024. március 7-én az FSZB, az orosz belbiztonsági ügyekért felelős hírszerző szolgálat arról számolt be, hogy a Moszkva melletti Kaluga régióban meghiúsított egy zsinagóga elleni Daech-K-támadást.  

„A Daech–K már két éve megszállottja Oroszországnak – idézte Colin P. Clarke amerikai elemzőt a The New York Times. – A terrorszervezet azzal vádolja Moszkvát, hogy muzulmán vér tapad a kezéhez az afganisztáni és szíriai beavatkozásai, valamint a tálibok és Bassár el-Aszad támogatása miatt.” Michael Kugelman, a The Telegraph brit napilap által idézett másik elemző szerint „a csoportban számos közép-ázsiai harcos is van, akiknek saját sérelmeik vannak Moszkvával szemben”.  

Több orosz médiaorgánum szerint a letartóztatott személyek között sok a tádzsik állampolgár. Az Afganisztánnal határos Tádzsikisztán az iszlamista terrorizmus egyik gócpontja a posztszovjet térségben – jegyezte meg a spanyol El País napilap. A Kreml katonai támogatást nyújt a tádzsik főváros, Dusanbe számára a határon átkelő szélsőséges csoportok ellen. A támadások veszélye visszatérő aggodalomra ad okot a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), a NATO orosz megfelelőjének ülésein.  

Kaukázusi ág 

Az Iszlám Államnak van egy kaukázusi ága is – mutatott rá az ABC tévécsatorna Ausztráliában. Ez a szárny főként Oroszország túlnyomórészt muszlimok lakta észak-kaukázusi régiójában, Dagesztán, Ingusföld, valamint  Kabard- és Balkárföld orosz köztársaságok területén tevékenykedik.  

A The Telegraph egy másik cikkében felidézte az Oroszországot a 2000-es és 2010-es években sújtó támadáshullámot, beleértve a beszláni és a dubrovkai színházi túszejtéseket, amelyek bestiális öldökléssel végződtek. A lap megjegyezte:

a márciusi akcióig az ilyen véres merényletek az utóbbi években ritkulni látszottak, részben annak köszönhetően, hogy orosz és oroszul beszélő dzsihadisták ezrei távoztak Szíriába.  

Az Iszlám Állam továbbra is jelentős fenyegetést jelent Oroszországra nézve, de a moszkvai terrortámadás kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az FSZB képtelen volt megelőzni azt – folytatta a Telegraph.  

A terrorcsoport, amelytől mindenki retteg Kabulban 

A The Daily Telegraph brit lap egy korábbi cikkében az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) agytröszt által összeállított információk alapján beszámolt arról, hogy az alapítását követő években – 2015 és 2017 között – Afganisztánban és Pakisztánban több száz merényletet hajtottak végre civilek ellen. Ugyanebben az időszakban további 250, amerikai, afgán és pakisztáni katonák elleni támadásról szóltak a hírek.   

A tálibok esküdt ellensége 

Részben olyan egykori tálib harcosok jelentek meg a terrorcsoportban, akik kiábrándultak a szervezetből – mutatott rá a New York Times. De miért nem kötött szövetséget a Daech-K a kabuli új urakkal, hiszen mindkettő fanatikusan hisz az iszlámban? „Ez semmiképpen sem elképzelhető – válaszolt Catherine Philp, a brit Times újságírója, aki mintegy húsz éve követi ezeket a mozgalmakat. – A Daech-K a tálibok egyik esküdt ellensége, és a két szervezet között nemhogy együttműködés, hanem nyílt élet-halál harc van. A terrorszervezet első tagjai nagyrészt pakisztáni tálibok voltak, nem afgánok, de mára sok afgán tálib csatlakozott a csoporthoz.”   

A Daech-K szemében „a tálibok által bevezetett iszlám törvények nem elég drasztikusak” – írta Catherine Philp. A csoport ezekre a különbségekre épít, hogy a legradikálisabb elemeket toborozza a tálibok soraiból – magyarázta a The Times of India. Harcuk azonban nem csak ideológiai, hiszen a területi ellenőrzésről is szól. A brit The Times szerint például „a tálibok és a Daech-K közötti leghevesebb összecsapások némelyike a tálibok által a felkelés finanszírozására szolgáló kábítószerpiac ellenőrzése miatt alakult ki”. 

Fekete zászlós dzsihadisták 

Az iraki és szíriai kudarc után az elűzött dzsihadistákmegkezdték egy terrorista állam alapjainak lerakását Afganisztánban és Közép-Ázsiában. Régóta tudott, hogy az Irakban és Szíriában felszámolt „kalifátus” harcosai Afganisztánba csoportosultak át. Azonban még itt sem sikerült új államot létrehozniuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy számolniuk kell más hasonló fegyveres csoportokkal.  

Ám „fekete zászlós dzsihadisták” valóban tömegesen állnak Közép-Ázsia kapujában, és vannak arra utaló jelek, hogy az orosz érdekek ellen is bevethetők. Végül is az amerikaiaknak régi tapasztalatuk van a terroristasejtek kiépítésében, amelyek ellen aztán az egész világnak harcolnia kell.  

A kalifátus új változatának létrehozása a közép-ázsiai köztársaságok küszöbén már nem lehetőség, hanem komoly fenyegetés. A FÁK (Független Államok Közössége, a kilenc volt szovjet köztársaságot tömörítő szervezet) terrorizmusellenes központjának jelentése szerint az Iszlám Állam egy közvetítő bázist hozott létre Közép-Ázsiában, és alvó sejtjeit a térségben tömöríti. 

Destabilizációs eszköz 

Az Iszlám Állam harcosainak felhasználása Afganisztán szomszédainak destabilizálására és további feszültségek keltésére tökéletesen szolgálja az amerikai érdekeket. Az egységes kalifátus megalakulása bizonytalanná tenné a régiót és a konfliktusban érintett politikai rezsimeket. Ez a szerep tökéletesen megfelel a Daech katonáinak. Az Egyesült Államoknak hosszú története van abban, hogy terrorista szervezeteket hoz létre az ellenségei elleni harcra. Ilyen volt az al-Kaida, amely az 1980-as évek végén jött létre a CIA közreműködésével a Szovjetunió elleni fellépésre.   

A 2018-as vereségét követően az Iszlám Állam nem tűnt el, hanem titokban újjáalakult. Miután a dzsihadisták elvesztették fő területeiket Irakban és Szíriában, máshová települtek. Nyugat-Afrikától a maláj szigetvilágig létrejöttek az Iszlám Állam „tartományai”. A Daech-szimpatizáns csoportok csak Közép-Ázsiában nem kevesebb mint 4500 embert számlálnak – ez az orosz becslés. 

Ezek közé tartozik az üzbég iszlamista mozgalom, a Hizb ut–Tahrir, (a pakisztáni mozgalom) a Lashkar-e-Taiba és (a vazirisztáni székhelyű) Iszlám Dzsihád Unió. Mindhárom be van tiltva Oroszországban. Az orosz külügyminisztérium szerint a Daech tagjainak száma meghaladja a 10 ezret, és ez a szám folyamatosan emelkedik. 

Hazatérők 

A helyzet még súlyosabbnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy

az Iszlám Állam soraiban sok közép-ázsiai állampolgár volt, akik már haza is térnek. Otthon csak szegénységet és munkanélküliséget találnak, ami termékeny táptalaj a követők toborzásához.

Ráadásul lehetetlen ellenőrizni ennyi terrorista mozgását. Az Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tádzsikisztánt Afganisztántól elválasztó határ több mint 2200 kilométer hosszú, és nem túl nehéz átlépni. 

Bár Nyugat-Európában hosszú évek óta  nem volt a mostani moszkvaihoz hasonló méretű terrorakció, azért azt biztosan kijelenthetjük, hogy a Daech-K nem különösebben rajong az öreg kontinens életformájáért. Számos hírszerzői jelentés most azt találgatja, hogy 2015-től kezdődően vajon hány dzsihadista érkezett migránsok közé vegyülve a Nyugat országaiba. Ezek a csoportok alvó üzemmódban vannak, csak egy jelzés kell nekik arra, hogy életjelt mutassanak. Az Iszlám Állam sejtjei jelen vannak Európában, jól láttuk, hogy négy elszánt fegyveres mire képes. És mikor, ha nem most, amikor szó szerint válogathatnak a világra szóló tömegrendezvényekben. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock