Kaja Kallas szerint országa készen áll arra, hogy az uniós költségvetés nettó befizetőjévé váljon, ha ez az ára, hogy Ukrajna csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Erős mondatok egy érzelmi alapon politizáló kormányfőtől.

Az észt miniszterelnök erős hónapot zárt. Először a Reutersnek adott interjúban fogalmazott meg az Orbán–Putyin találkozóról magvasnak szánt gondolatokat, morális oldalról megközelítve egy diplomáciai találkozó kézfogással kapcsolatos problémáit – feledve azt az apróságot, hogy a saját pénze is benne fekszik férje oroszországi üzleteiben, így kevés politikus van az EU-ban, akinek kevesebb erkölcsi alapja lenne a kioktatásra, mint éppen neki.

Pár nappal ez után Kaja Kallas már a Financial Times hasábjain osztotta meg jövőképét Ukrajnáról, az Európai Unióról és hazájáról. A sorrend nem véletlen: a kormányfő egészen meghökkentő megközelítése ugyanis Észtország uniós forrásainak leállítását szorgalmazta Kijev érdekeinek előtérbe helyezésével.

Fejedelmi többes

Az Európai Unió bővítését „lehetőleg tegnapra” követelők közül a balti országok a leghangosabbak. Észtország még közülük is kimagaslik oroszellenes intézkedéseivel, háborúpárti retorikájával, a szankciók szigorításainak és Ukrajna feltétlen támogatásának követelésével. (Ezért különösen kínos az az epizód, amelynek során kiderült, hogy a magát Észtország igazságérzetének tartott miniszterelnök férje közben vidáman üzletelt az oroszokkal.) Arra azonban kevesen számítottak még az észtek közül is, hogy a kormányfő hajlandó lemondani az EU-s forrásokról is Kijev érdekében.

Kallas szerint Észtország készen áll arra, hogy Ukrajna gyors csatlakozása esetén az EU-s költségvetés nettó befizetőjévé váljon, vagyis olyan tagállam legyen, amely többet fizet be az uniós költségvetésbe, mint amennyit kap onnan.

Az észt miniszterelnök ezzel gyakorlatilag lemond a kohéziós alap országának járó összegeiről, amelyek éppen azért érkeznének, hogy a gazdaságilag gyengébb lábon álló tagállamok mihamarabb fel tudjanak zárkózni. Egyben arra is felszólította az uniós országokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg az Ukrajna mielőbbi csatlakozását lehetővé tevő költségvetési reformfolyamatok kidolgozását.

Ukrajna mindent bezsebelne

Arról éppen a Financial Times számolt be, hogy egy belső EU-s tanulmány szerint Ukrajna a jelenlegi költségvetési struktúra szerint majdnem 190 milliárd eurós támogatásra lenne jogosult a csatlakozás utáni első hét évben. A közös agrárpolitika (KAP) forrásaiból 96,5 milliárdot, a kohéziós alapból pedig 61 milliárdot kellene utalni Kijevnek, ez pedig azt jelenti, hogy Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta kiesne a támogatási rendszerből.

Kallas szerint ezt az áldozatot vállalni lehet Ukrajna csatlakozásáért cserébe. Szerinte az Európai Unió eszméje nem arról szól, hogy a tagállamok pénzelosztóként tekintsenek Brüsszelre, a lényeg ennél sokkal magasztosabb.

A jelenlegi rendszer valóban alkalmatlannak tűnik egy bővítés végrehajtására, ugyanakkor abban az EU-s tagállamok többsége egyetért, hogy a reformfolyamat kidolgozása lassú és aprólékos munka lesz, rengeteg vitával és tagállami érdeksérelemmel kísérve. Éppen emiatt a csatlakozást sürgetőket tempólassításra kérik a nagyobb gazdaságok, óva intve őket attól, hogy átpolitizált, érzelmi alapon meghozott döntéseket próbáljanak kicsikarni.

Kallas nem ért egyet a lassú folyamattal. Mint mondta, a reformok szükségességét az EU-s vezetők zöme csak felszínesen érinti, többen pedig érezhetően fintorogva közelítik meg a bővítés kérdését. „Remélem, hogy a »nagyok« nem egymás között fognak dönteni a kérdésben. Ha azt akarjuk, hogy történjen valami érdemi előrelépés, mindenkinek figyelemebe kell venni az egyes tagállamok javaslatát.”

A maga részéről megtette.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys