Nagy Márton szerint a bérek emelkedése segítheti a gazdasági növekedés helyreállítását 

Szerző: | 2023. november. 9. | Hazai

A gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén. A tárcavezető szerint az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. 

Nagy Márton a bevezetőjében bemutatta a magyar gazdaság életét befolyásoló és meghatározó legfontosabb makrogazdasági folyamatokat és gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Mint ismertette, a kormány célja, hogy 2023-ban letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, 2024-ben pedig újra növekedési pályára állítsa a gazdaságot.  

Kiemelte, hogy a kabinet jó úton halad, hiszen az olyan hatékony és eredményes intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás, az infláció már az év végeelőtt egy számjegyűre csökken, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. 

Előtérbe kerülnek a növekedést támogató intézkedések 

A tárcavezető rámutatott, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe. Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint  

a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit.  

Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei 0 százalék körüli gazdasági növekedést követően  

a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem. 

Mi a helyzet a munkaerőpiacon? 

A munkaerőpiac helyzetét nézve megállapította, hogy a magyar vállalkozások és a kormány sikerrel védték meg a munkahelyeket, így a családokat is a járvány, a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben:  

2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen az országban, így a foglalkoztatottak száma tartósan meghaladja a 4,7 milliót, miközben történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma.  

Hozzátette, hogy a stabil gazdasági bővülés fenntartásához további munkahelyekre és az aktivitási arány növelésére van szükség. Meglátása szerint a reálbérek alakulásában szeptemberben fordulat állhatott be, a fizetések vásárlóereje újra növekedésnek indulhatott a dinamikus bérnövekedésnek és az infláció elleni sikeres kormányzati harcnak köszönhetően. Ezzel a korábbi években megszokott trendhez térhet vissza a magyar gazdaság,  

a következő években a reálbér-emelkedés mértéke ismételten 4-5 százalék lehet. 

Még magasak a kamatok, ami kockázatokkal jár 

A jelenlévők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve a továbbra is magas jegybanki kamatláb, valamint az emiatt kialakuló pozitív reálkamat kockázatokat jelent, amelyek  

hátráltathatják a növekedés gyors és erőteljes visszapattanását, a vállalkozások teljesítményének javulását és így a foglalkoztatás további bővülését.  

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is beruházás- és exportalapú, amelyben húzóágazat az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágak, valamint a hadi- és gyógyszeripar.   

A cégek versenyképességének növelése: digitális és zöldtranszformáció 

A fenntartható növekedés érdekében egyszerre szükséges megerősíteni a külföldi és hazai tulajdonú vállalati szektort, a magyar vállalkozások beszállítói láncokban elfoglalt pozícióját. A hazai vállalkozások versenyképességét is érdemben kell növelni, ehhez pedig kettős transzformáció szükséges: digitálissá és zölddé kell válniuk. Hozzátette, hogy  

2030-ig meg kell duplázni a jelenlegi 100 milliárd eurót elérő külföldi működőtőke-befektetési (FDI) állományt, emellett támogatni szükséges a magyar vállalkozások kifektetéseit, illetve a nemzetközi szinten is versenyképes nemzeti bajnokok megerősödését. 

Tízpontos terv az erős magyar gazdaság érdekében 

Végezetül megemlítette, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervetdolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében, amely a következőket tartalmazza: 

1. a demográfiai fordulat támogatása, 

2. másfélszer több és zöldebb energia biztosítása, 

3. további munkahelyek létrehozása, 

4. szállítmányozás és raktározás fejlesztése, 

5. digitális átállás, 

6. high-tech gazdaságarányának emelése,  

7. horizontális és vertikális FDI-hasznosítás, 

8. profitegyenleg javítása, 

9. nemzeti bajnokok kinevelése, 

10. csökkenő államadósság-pálya. 

Egyeztetés a VKF-fel a minimálbér kapcsán 

Nagy Márton üdvözölte, hogy a VKF tagjai egyetértenek és támogatják a kabinet gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Tájékoztatta a fórum résztvevőit, hogy a kormány – tiszteletben tartva, hogy a minimálbérről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyeznie –  

elviekben támogatja a VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a minimálbérek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbérnél 15, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.  

Mindemellett a kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást, kidolgozzon egy új, többéves bérmegállapodást. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások egy hét múlva folytatódnak.  

Forrás: MTI 

Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn