A gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén. A tárcavezető szerint az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el.
Nagy Márton a bevezetőjében bemutatta a magyar gazdaság életét befolyásoló és meghatározó legfontosabb makrogazdasági folyamatokat és gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Mint ismertette, a kormány célja, hogy 2023-ban letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, 2024-ben pedig újra növekedési pályára állítsa a gazdaságot.
Kiemelte, hogy a kabinet jó úton halad, hiszen az olyan hatékony és eredményes intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás, az infláció már az év végeelőtt egy számjegyűre csökken, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el.
Előtérbe kerülnek a növekedést támogató intézkedések
A tárcavezető rámutatott, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe. Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint
a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit.
Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei 0 százalék körüli gazdasági növekedést követően
a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.
Mi a helyzet a munkaerőpiacon?
A munkaerőpiac helyzetét nézve megállapította, hogy a magyar vállalkozások és a kormány sikerrel védték meg a munkahelyeket, így a családokat is a járvány, a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben:
2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen az országban, így a foglalkoztatottak száma tartósan meghaladja a 4,7 milliót, miközben történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma.
Hozzátette, hogy a stabil gazdasági bővülés fenntartásához további munkahelyekre és az aktivitási arány növelésére van szükség. Meglátása szerint a reálbérek alakulásában szeptemberben fordulat állhatott be, a fizetések vásárlóereje újra növekedésnek indulhatott a dinamikus bérnövekedésnek és az infláció elleni sikeres kormányzati harcnak köszönhetően. Ezzel a korábbi években megszokott trendhez térhet vissza a magyar gazdaság,
a következő években a reálbér-emelkedés mértéke ismételten 4-5 százalék lehet.
Még magasak a kamatok, ami kockázatokkal jár
A jelenlévők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve a továbbra is magas jegybanki kamatláb, valamint az emiatt kialakuló pozitív reálkamat kockázatokat jelent, amelyek
hátráltathatják a növekedés gyors és erőteljes visszapattanását, a vállalkozások teljesítményének javulását és így a foglalkoztatás további bővülését.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is beruházás- és exportalapú, amelyben húzóágazat az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágak, valamint a hadi- és gyógyszeripar.
A cégek versenyképességének növelése: digitális és zöldtranszformáció
A fenntartható növekedés érdekében egyszerre szükséges megerősíteni a külföldi és hazai tulajdonú vállalati szektort, a magyar vállalkozások beszállítói láncokban elfoglalt pozícióját. A hazai vállalkozások versenyképességét is érdemben kell növelni, ehhez pedig kettős transzformáció szükséges: digitálissá és zölddé kell válniuk. Hozzátette, hogy
2030-ig meg kell duplázni a jelenlegi 100 milliárd eurót elérő külföldi működőtőke-befektetési (FDI) állományt, emellett támogatni szükséges a magyar vállalkozások kifektetéseit, illetve a nemzetközi szinten is versenyképes nemzeti bajnokok megerősödését.
Tízpontos terv az erős magyar gazdaság érdekében
Végezetül megemlítette, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervetdolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében, amely a következőket tartalmazza:
1. a demográfiai fordulat támogatása,
2. másfélszer több és zöldebb energia biztosítása,
3. további munkahelyek létrehozása,
4. szállítmányozás és raktározás fejlesztése,
5. digitális átállás,
6. high-tech gazdaságarányának emelése,
7. horizontális és vertikális FDI-hasznosítás,
8. profitegyenleg javítása,
9. nemzeti bajnokok kinevelése,
10. csökkenő államadósság-pálya.
Egyeztetés a VKF-fel a minimálbér kapcsán
Nagy Márton üdvözölte, hogy a VKF tagjai egyetértenek és támogatják a kabinet gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Tájékoztatta a fórum résztvevőit, hogy a kormány – tiszteletben tartva, hogy a minimálbérről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyeznie –
elviekben támogatja a VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a minimálbérek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbérnél 15, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.
Mindemellett a kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást, kidolgozzon egy új, többéves bérmegállapodást. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások egy hét múlva folytatódnak.
Forrás: MTI
Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert