A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző cikkben bemutattuk a biotechnológia területét, most pedig az egészségügyi technológia kerül sorra.

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.

A technológia rövid bemutatása 

Az egészségügyi technológia a gyógyítás során felhasznált technológiák, eljárások, anyagok, eszközök összefoglaló elnevezése. A területhez tartoznak a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek, az egészségügyi ellátásban használatos gyógyszerek, a diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs eljárások és eljárássorozatok, a megelőzési és egészségfejlesztési tevékenységek, valamint az orvostechnikai eszközök. 

Az egészségügyi szolgáltatások iránt globálisan növekvő igénnyel párhuzamosan nő a kereslet az új, innovatív technológiák alkalmazására a gyógyszer- és vakcina-előállítás, a diagnosztika és a terápiás kezelések eredményességének javítása érdekében. 

A mesterséges intelligencia használata az egészségügyben 

A mesterséges intelligencia (MI) megkerülhetetlen lett az új technológiai megoldásokat felhasználó iparágakban, mint ahogy az egészségügyi-technológia területén is. Egyre több MI által működtetett módszert emelnek be a betegellátásba a diagnosztika, valamint a kezelések hatékonyságának javítása érdekében. 

Az MI-megoldások nemcsak a legegyértelműbb területeken jelennek meg, hanem a háttérben is sok folyamatot tud támogatni a mesterséges intelligencia. A folyamatokba való beépítése pedig segíthet abban, hogy egyes információkat jobban megértsenek az orvosok, valamint hatékonyabban tudják ellátni a betegeiket. Ezt a lehetőséget a vállalatvezetők is felismerik, 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az MI segíthet az egészségügyi kihívások megoldásában a világ minden részén. 

Egy Harvardon végzett kutatás megerősíteni látszik ezt a véleményt, mivel annak eredményei szerint  

a mesterséges intelligencia használata a diagnózisok felállításánál akár 50 százalékkal is csökkentheti a kezelés költségeit, valamint 40 százalékkal jobb kimenetele lehet a kezeléseknek, javítva a betegek esélyeit. 

Arra, hogy hogyan tud segíteni az MI, a mellrák felismerésének esete jó példa. Az American Cancer Society  a mammográfiás szűrővizsgálatok nagy része nem ad valós képet, emiatt minden második egészséges nőről azt állapítják meg, hogy rákos megbetegedése van. Az MI használata viszont 30-szor gyorsabb képalkotást és diagnózisfelállítást eredményezhet a mammográfiák esetében, mindezt 99 százalékos pontossággal. Azt, hogy az MI valóban tud ebben segíteni egy a University of Hawaiin elvégzett kutatás is megerősíti, ahol a gépi tanulás útján „tanítottak meg” egy algoritmust arra, hogy hatékonyan felismerje a rákos elváltozásokat. Ennek az az előnye, hogy akár több millió referenciakép alapján tud véleményt alkotni a gép, amire egy orvos nem képes. 

A mellrákszűrésen kívül is vannak területek, ahol érdemes lehet használni a mesterséges intelligenciát. Az MIT-n például egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely fel tudja ismerni azokat a helyzeteket amikor ténylegesen emberi tudás szükséges egy-egy betegség diagnosztizálásánál, de  

előfordultak olyan esetek, ahol a gép és az ember kettőse együtt produkálta a legjobb eredményeket.  

Egy másik kutatás pedig a bőrrák esetén azt mutatta ki, hogy az MI képes volt jobban felismerni a betegséget, mint a tapasztalt orvosok. 

A megelőzésen kívül az egészségügyet másképp is tudja segíteni a mesterséges intelligencia. Például az MRI-vizsgálatok során is nagy segítséget jelenthet, hiszen egy ilyen eljárás rengeteg adatot eredményez, amit egy gép könnyebben képes értelmezni, már annak mennyiségéből adódóan is. Itt  

az MI használata akár 90 százalékkal csökkentheti az MRI-vizsgálatok idejét. 

Az egészségügy hagyományos szegmenseiben is hasznosíthatják az MI-t, hiszen az egészségügyi dolgozóknak jelenleg nagy mennyiségű adminisztratív munkát kell elvégezniük. Ezt a folyamatot pedig az is felgyorsíthatja, hogy hiány van ezekből a szakemberekből, és így felszabadulhatna az idejük, amikor a betegekkel tudnának foglalkozni. Az Accenture felmérése szerint az előbb említett feladatok 70 százaléka átalakítható vagy automatizálható lehet. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintett interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban az nanotechnológia, a biotechnológia, a 3D-nyomtatás és a robotika tartozik.

Piaci potenciál 

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján az egészségügyi technológia piacának globális mérete 2022-ben 74,99 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 267 ezer milliárdosra is bővülhet, amely mintegy 17 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi a piac mérete elérheti az 1336 milliárdot is 2030-ra. 

A globális piac már növekedési fázisban van, ennek köszönhetően – a kapcsolódó prognózisok alapján – a biotechnológiába történő befektetések akár középtávon (2025–2030 között) megtérülhetnek. 

A felmérés alapján megállapítható, hogy sok beszállító, viszont kevés vevő van jelen a piacon, ami miatt mérsékelten koncentrált piacról beszélhetünk, ezáltal még nem alakult ki igazán intenzív verseny a 10 888 szereplő között. A legnagyobb globális résztvevők között egyértelmű az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe, olyan vállalatokat találhatunk itt, mint a Henry Schein Practice Solutions, a Supportal vagy az Epic Systems Corporation, de a japán Olympus is meghatározó szereplője a piacnak. 

Az egészségügyi technológia iparágának közepes az energiaigénye, viszont alacsony Magyarország importkitettsége a legtöbb, a területen szükséges alapanyag esetében. Ezek a tényezők nagymértékben hozzájárulhatnak az új szereplők könnyeb piacra lépéséhez. 

Humánerőforrás-szükséglet 

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, ami kifejezetten igaz az egészségügyi technológia kapcsán is. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettségre érdemes kiemelt figyelmet fordítani a következő években, különösen azért, mert ezek közül négy is hiányszakmának számít. Ezek a képzési területek az alábbiak: 

• Biomérnök: Biotechnológiai rendszerek fejlesztésére, tervezésére, új eljárások, termékek kifejlesztésére alkalmas szakemberek. 
• Egészségügyi mérnök: Az elérhetőségük átlag alatti. A tudomány és a mérnöki alapokat jól megértő, a fiziológiai és anatómiai rendszerek széles körű ismeretével felvértezett szakemberek. 
• Minőségbiztosítási mérnök: Minőségbiztosítási rendszerek kialakítására, működtetésére, felügyeletére képes szakemberek. Az elérhetőségük átlagos. 

• Gyártástechnológus: A gyártás teljes körű műszaki támogatása, gyártási folyamatok technológiai felügyelete. Az elérhetőségük átlagos. 
• Egészségügyi technikus: A felsőfokú fogtechnikai képzés itthon hiányzik, a környező országokban megtalálható. A fogtechnikusi szakképzés színvonala közepes, nem ad azonnal alkalmazható tudást. 

Címlapfotó: Shutterstock