A pénzromlás novemberben a várakozásoknak megfelelően alakult: az éves szintje az előző havi 9,9-ről 7,9 százalékra csökkent, míg havi alapon nem változtak az árak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára.  

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

Regős Gábor szerint az árak havi alapú változatlanságában szerepet játszott az üzemanyagok ellenértékének 3,6 százalékos mérséklődése, ami a várakozásoknak megfelelően, 0,3 százalékponttal fogta vissza a pénzromlást. Ez azt is jelenti, hogy az izraeli háború egyelőre nem okozott jelentősebb zavart az olajpiacokon, az olaj árában nem látható érdemi emelkedés. Ugyanakkor éves alapon még 25,4 százalékkal drágultak az üzemanyagok, ami a bázisidőszakban érvényben lévő árstoppal indokolható. Ez azt jelenti, hogy a 7,9 százalékos inflációból az üzemanyagok áremelkedése önmagában 2,1 százalékpontot magyaráz.  

A közgazdász szerint a mostani adatok fontos újdonsága az éves alapú élelmiszer-infláció egy számjegyűvé válása: ez novemberben 7,1 százalékot tett ki az előző havi 10,4 után – ez már sokkal kedvezőbb a tavaly decemberi 44,8 százalékos csúcsnál. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az élelmiszerek olcsóbbá váltak volna, csupán azt, hogy nem emelkednek tovább az árak.  

Regős azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy  

az árak annak ellenére sem mérséklődtek, hogy a világpiaci energiaárak bőven elmaradnak a tavaly nyári rekordszintjüktől, illetve a forint is jóval erősebb a tavaly októberi mélypontjánál.  

Ez azt is jelenti, hogy a költségtényezők csökkenése és az árak változatlansága mellett a profitok tovább emelkedhettek, és e profitok kiáramlása a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja.  

Itt tehát van tere a verseny erősítésének, amelynek az egyik eszköze az árfigyelő, de ez még a jelek szerint fejlesztendő, bővítendő.  

 Az éves alapú árindexek egyébként minden termékcsoportnál mérséklődést mutatnak. Leginkább a már említett egyéb cikkek, üzemanyagok drágultak 14 százalékkal, ezt követi a szolgáltatások 12,6 százalékos árnövekedése – itt az infláció később érkezett meg, mint például az élelmiszereknél. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, a ruházkodási cikkeké pedig 7,4 százalékkal emelkedett. Minimálisan, 0,4 százalékkal csökkent a tartós fogyasztási cikkek ellenértéke, míg a háztartási energiáé 18,1 százalékkal mérséklődött – ez a KSH által 2022 augusztusában bevezetett átlagáralapú elszámolás eredménye, ami az összetételhatás révén hat: az alacsonyabb fogyasztás miatt kevesebb fogyott az átlagfogyasztás feletti, drágább energiából. Ezt egyébként a KSH a mostani árképzési rendszer kezdete, azaz 2022 augusztusa óta így számolja. Ezen belül elsősorban gázból fogyott kevesebb. Ezenkívül éves alapon csökkent a brikett és a szén ára is. 

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza elmondta azt is, hogy a következő hónapokban az infláció tovább lassulhat.  

„Decemberre némileg 6 százalék fölötti pénzromlást várunk, míg az év egészét 17,7 százalékos jellemezheti az év eleji magas infláció miatt. 2024-ben az árak az intézet becslései szerint 5,6 százalékkal emelkedhetnek.”  

Ezt felfelé hajtja a várhatóan újjáéledő kereslet, a béremelések, a jövedéki adó növelése, valamint a környezetvédelmi termékdíj. Az infláció letörése szempontjából fontos, hogy a forint ne gyengüljön. 

Regős Gábor szerint  

a mai inflációs adat lehetővé teszi a jegybanknak a további lazítást, ennek mértéke várakozásaink szerint decemberben is 75 bázispont lehet. 

Nagy Márton: az infláció csökkentése jó ütemben halad 

A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a kormány két hónappal korábban teljesítette vállalását, és már októberre egy számjegyűre csökkentette a pénzromlást. Itt azonban nem állt meg, az infláció mértéke novemberben újabb 2 százalékponttal tovább csökkent, így az adatok még kedvezőbb képet mutatnak.  

Mindez azt jelenti, hogy a januári csúcspontjához képest már harmadára esett vissza az áremelkedés mértéke.  

Megállapítható, hogy novemberben az élelmiszerek inflációját is egy számjegyűre szorította vissza a kormány, az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki. Előrelépést jelent az is, hogy októberhez képest 3,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára. A kabinet célzott intézkedései tehát hatékonyak. Az online árfigyelő és a kötelező akciózás is bizonyított, érdemben járultak hozzá az infláció csökkentéséhez.  

A sajtóközleményben kitérnek arra is, hogy az áremelkedés további leszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024. július elsejéig meghosszabbítja a kötelező akciózást. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az árfigyelőben szereplő termékkörök növelésére tett javaslatot. A megfigyelt árucikkek száma 62-ről 80-ra emelkedhet, így az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha- és a kacsahús is szerepelni fog az árfigyelőben.  

Biztatónak tartják, hogy az infláció csökkenésén túlmutatóan a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve is egyre kedvezőbb környezet rajzolódik ki, az alapvető mutatók és tényezők folyamatos javulása látható. A harmadik negyedévben már újra növekedésnek indult a gazdaság, és európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült. Szeptemberben megtörtént a reálbérfordulat is, azaz újra növekedési pályára állt a fizetések vásárlóereje. A kormány támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének a fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal emelkedve visszatérhessenek a korábbi növekedési pályájukra. A bérek és a fizetések vásárlóerejének folyamatos emelkedése megnyitja az utat a fogyasztás bővülése, ezen keresztül pedig a beruházások növekedése és a gazdasági bővülés helyreállítása előtt.  

A kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal nőjön a magyar gazdaság.

A növekedés és a beruházások helyreállásának jelenleg már csak egy akadálya van: az emelkedő pozitív reálkamat, amely súlyos károkat okoz a gazdaságban, visszaveti a versenyképességet és a teljesítményt is – fogalmazott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.