A zöldenergiára való átállás Magyarország számára 150 éve nem látott lehetőséget kínál azzal, hogy az ország egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasává válhat. „Aki kimarad, az lemarad, vesztes lesz; várhat a következő nagy világtechnológia-váltás hullámára, amire talán majd egyszer felkapaszkodhat” – fogalmazott Orbán Viktor. Az tud a világgazdaság élére állni, aki képes minél több zöldenergiát megtermelni, és a jellemzően váltakozó intenzitású termelést eltárolni. Magyarország jó úton halad, hogy a zöldenergia, illetve annak tárolása révén nyíló ipari, gazdasági lehetőségeket kiaknázza.
A zöldátállás stratégiai cél
Alapvető emberi vágy, hogy tiszta környezetben, élhető világban éljünk. Mára ezt a politika is felismerte, és a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás azon kevés kérdések közé tartozik, amelyekben az országok döntő többsége már konszenzusra jutott, és stratégiai céllá vált. A környezetet nagymértékben szennyező fosszilis energiahordozók helyett a zöldenergia különböző fajtái jelentenek alternatívát, mint a megújuló energiaforrások vagy a nukleáris energia. A világ államai képességeikhez mérten eltérő szintű vállalásokat tesznek, a legkomolyabb ambíciói egyértelműen az Európai Uniónak vannak.
A 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Megállapodás cselekvési tervet tartalmaz a globális felmelegedés korlátozására. A történelem során először a világ összes országa megállapodott abban, hogy jóval 2°C alatt tartják a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest. Ezenfelül minden kormány a kibocsátása csökkentését célzó cselekvési tervet terjeszt elő, és az ott lefektetett vállalásait ötévente felülvizsgálja. Az Európai Unió célja nem is lehetne ambiciózusabb:
2050-re az EU az első klímasemleges gazdasággá kíván válni.
Ennek az eléréséhez az unió létrehozta a zöldátállás két nagy csomagját, az európai zöldmegállapodást (EGD) és az annak megvalósításához hozzájáruló Fit for 55 programot. Míg az előbbi dokumentum a célokat, addig az utóbbi a konkrét cselekvési terveket tartalmazza, kiemelt figyelemmel a kritikusabb területekre. A cél, hogy az európai szén-dioxid-kibocsátások 55 százalékkal csökkenjenek 2030-ra az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig a kontinens elérje a nettó zérót.
Hazánk 2020-ban alkotta meg a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet. Ezzel Magyarország célja – az uniós vállalásokon felül –, hogy az előállított energia 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen 2030-ra, miközben a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak emiatt ne növekedjenek.
Magyarországnak földrajzi szempontból korlátozott lehetőségei vannak, már ami az energiatermelést illeti. A vízenergia gyors folyású hegyi vízáramok hiányában nem opció, ahogyan a szélerőművek telepítése számára sem ideálisak az adottságok. Földgázmezőkből sincs elegendő elérhető mennyiség, így a felhasznált energia jelentős része importból tevődik ki. Hazánk a fosszilisnyersanyag-importnak szintén erősen ki van téve. A zöldátállás tehát kritikus jelentőségű, de csak akkor valósulhat meg sikeresen, ha képesek vagyunk nemcsak előállítani, hanem tárolni is a zöldenergiát.
A zöldátállás hatalmas gazdasági lehetőségeket tartogat
A zöldtechnológiák dinamikusan növekvő piacot jelentenek: az Arup és az Oxford Economics közös tanulmánya szerint a 2020-ban 1300 milliárd dollárt érő piacból 2050-re 10 300 milliárdos üzlet lesz. A piacméret megértésében segít, ha elképzeljük, hogy 2022-ben a magyar GDP 180 milliárd dollárt tett ki, vagyis 4,7 millióan ennyi értéket állítottunk elő egy év alatt. Annak ellenére, hogy a zöldátállással szembeni ellenérvek között a legnagyobb súllyal a zöldenergia-beruházások magas költsége áll, számos tanulmány támasztja alá, hogy a zöldátállás nemcsak fenntarthatóbb, hanem hosszú távon olcsóbb is, mint a fosszilis tüzelőanyagok használata. Az Oxfordi Egyetem kutatói úgy vélték, a zöldenergia-rendszerre való átállás 2050-re legalább 12 ezer milliárd dollárt takaríthat meg a világnak a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-felhasználáshoz képest. Az IRENA szerint a napelemekből származó villamos energia súlyozott átlagköltsége 89 százalékkal, 0,05 dollár/kWh-ra esett vissza, ami majdnem egyharmadával kevesebb, mint a világ legolcsóbb fosszilis tüzelőanyaga.
Európában a zöldátálláshoz szükséges befektetések 2030-ig az 1700 milliárd eurót is elérhetik. Az átmenetnek köszönhetően kontinensünkön 11 millió új munkahely jön létre.
Amennyiben 2030-ra a megújuló erőforrások részesedése eléri a 45 százalékot, az energiaszámlák 10 százalékkal is csökkenhetnek.
Kína és a Távol-Kelet a zöldátállás vezető szerepében
Habár Európa az éghajlatváltozás elleni kezdeményezéseinek köszönhetően vezet a zöldátállás szabályozásában, a technológiát és a megújuló erőforrásokra való átállásba befektetett tőkét tekintve látszik, hogy Kína fölényesen vezet. Az ázsiai nagyhatalom 2022-ben a maga 546 milliárd dollárjával a globális zöldbefektetések felét adta. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy ország aktív akar lenni a zöldátállás iparágaiban, akkor kapcsolódnia kell az élen járó kínai technológiákhoz.
Peking elsősorban az olyan zöldiparágakba fektet, mint a víz- és naperőművek, valamint az elektromos gépjárművek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó zöldenergia-tároló rendszerek. Az ország célja, hogy 2025-re megújuló forrásokból fedezze az energiatermelésének 33 százalékát, ami 5 százalékpontos növekedést jelentene 2020-hoz képest. Kína 2020-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra 1200 GW megújulóenergia-kapacitást alakít ki, viszont ezt a célt várhatóan sokkal előbb, 2025-re teljesíti. A Wood Mackenzie tanácsadó cég előrejelzései szerint az ázsiai országban lesz 2026-ra a világ napenergia-gyártási kapacitásának több mint a 80 százaléka. A globális kereslet kétszeresére is elegendő napelemtermeléssel büszkélkedő ország jelentősen csökkenti a napelemek költségeit.
Magyarország időben felismerte Kína és a távol-keleti országok megkerülhetetlen szerepét a zöldátállásban, és a keleti nyitás stratégiájának a 2010-es évek elején történő meghirdetése óta egyre aktívabb gazdasági kapcsolatot épít a térség országaival, amelynek része számos, már bejelentett zöldipari óriásbefektetés.
A zöldenergia előállítása, tárolása és felhasználása – kitekintő 2030-ig
A fosszilis energiaforrások kiváltása megújulókkal
A fosszilis tüzelőanyagok, például a kőszén, a kőolaj és a földgáz a globális üvegházhatású anyagok kibocsátásának 75 százalékát, a globális szén-dioxid-kibocsátásnak pedig a 90 százalékát teszik ki. Ezeknek a nyersanyagoknak a felhasználása a szállítmányozás, a közlekedés és az elektromos energia előállítása terén a legnagyobb.
Arról több eltérő előrejelzés létezik, hogy 2050-ig meddig csökkenhet a fosszilis energiahordozók aránya a teljes energiamixen belül, azonban mindenképpen jelentős visszaesés várható a részesedésükben. A Nemzetközi Energiaügynökségnek a világ nettó zéró karbonkibocsátását vizsgáló forgatókönyve szerint az arányuk egészen 20 százalék körülire eshet, míg a máig meghirdetett intézkedések végrehajtása esetén 60 százalékra mérséklődhet a részesedésük.
A zöldátállás amellett, hogy drasztikusan csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, körülbelül 15 millió új munkahelyet hozna létre, figyelembe véve az összes új munkahely és a megszűnő állások egyenlegét. Ami az energiamixet illeti, a Narasolar szerint
2050-re a szél- és a napenergia teszi majd ki a megújuló energiaforrásokból származó teljes energiaellátás 96 százalékát, és 35 millió ember foglalkoztatásáért fog felelni.
Ugyanakkor a vállalat még nem számolt a nukleáris energia reneszánszával, amellyel kapcsolatban a legutóbbi COP28 klímakonferencián széles körű konszenzus alakult ki arról, hogy a nukleáris energia tiszta és fontos eleme az energiamixnek. A technológia iránti elköteleződés jeléül 22 ország írta alá a 2050-ig célul kitűzött globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt. Az aláírók között van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Csehország, Finnország, Franciaország, Japán, Dél-Korea, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország, az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország is. Ráadásul Kínában már üzembe helyezték a legújabb, tisztának és teljesen biztonságosnak tekinthető negyedik generációs nukleáris reaktort, amelyet a nyugati országok várhatóan csak 2030-ra tudnak gyártani. Ezek a reaktorok a sokak által bírált nukleáris energiát még közelebb hozzák a biztonságos és tiszta energiaforrásként történő szélesebb körű társadalmi elfogadottsághoz.
A zöldenergiát nem csak előállítani, tárolni is tudni kell
Mivel a megújuló erőforrások energiatermelése rapszodikus, a zöldátállás sikerességéhez elengedhetetlen, hogy valamilyen módon tárolni tudjuk az így kinyert energiát. Mivel ez az energia javarészt elektromos áram formájában nyilvánul meg, az egyéb lehetőségek közül jelenleg az áramtároló rendszerek a legmegfelelőbbek, így óriási potenciál rejlik ebben az iparágban. A zöldenergia-tároló rendszerek nemcsak az elektromobilitási fordulathoz kellenek, hanem átszövik életünk minden részét.
Hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy az otthonainkban minden nap használt eszközeinket (pl. vasaló, főzőeszközök, légkondicionáló) tiszta energiával működtessük, hogy elektronikai eszközeinket (pl. telefonok, laptopok, okoseszközök) feltöltsük és azokban energiát tároljunk, majd felhasználjunk, illetve hogy zöldenergiával tudjuk működtetni az ipari létesítményeinket.
Az ilyen fajta tárolók már elterjedtebbek a napelemeket használó háztartásokban, de a nagyobb rendszerek száma is növekszik. Például a Tesla is árusít ilyen termékeket, a garázsba szerelhetőtől egy teljes telepig terjedő méretben. Főleg a háztartásbeli felhasználásra nyújtanak remek lehetőséget az elektromos autókból kiszerelt régebbi lítiumion-energiatárolók.
A zöldenergia-tároló rendszerek piaca rendkívül kompetitív, a lítiumion-alapúak iránt 2030-ra a kereslet eléri a 4700 gigawattórát, évi 27 százalékos átlagos bővülés mellett (1. ábra). A kereslet növekedésének döntő többsége az elektromobilitás robbanásszerű fejlődéséhez köthető.
1. ábra: a lítiumion-alapú energiatárolási rendszerek iránti globális kereslet (GWh)
Ebből a kitörési pontból számos nagy nevű vállalat szeretne részesedést, mint például a BYD, a CATL, az ABB, a Samsung SDI vagy az LG Chem. Az S&P Global szerint 2023 júniusáig elkészült és bejelentett projektek számában a Siemens egyik alvállalata, a Fluence Energy vezet, ezt követi a kínai Sungrow. Ha a szabadalmakat tekintjük, a Shell áll az élen, a járműiparban erősnek számító Panasonic, az LG és az SK kevesebb szabadalmat nyújt be. Amennyiben az értékesítéseket nézzük, 2023 első felében a Tesla adta el a legtöbb tárolóberendezést, viszont a piac élén itt is nagy számban találunk kínai vállalatokat.
Zöldmobilitás
A zöldátállás egyik kulcsfontosságú pontja a mobilitás karbonsemlegessé tétele. A közlekedési ágazat egésze az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel negyedéért felelős Európában. Az EU „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” három fő elemre összpontosít a mobilitás karbonmentesítése szempontjából:
- a közlekedési rendszer hatékonyságának növelése,
- az alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása,
- az elektromos autók részesedésének növelése.
A cél az, hogy 2030-ra legalább 30 millió zéró kibocsátású jármű közlekedjen az európai utakon, és szinte mindegyik karbonsemleges legyen 2050-re. Az EU másik célja a nagyvárosok karbonsemlegesítése, azaz hogy az 1 millió főnél nagyobb lakosságú települések összeköttetése szén-dioxid-semleges legyen.
Zöldenergetikai rendszerek
A megújuló energia egyre kedvezőbbé és megfizethetőbbé válik, ennek a következménye az energetikai rendszerek változása. A kutatók újratervezik az energiarendszer-modelleket a megújuló energiára való átállás érdekében, olyan szempontok mentén, mint a légszennyezés csökkentése, az áramkimaradások megelőzését szolgáló stabilitás, az erőforrásigény (amely tartalmazza a vizet és a ritka ásványi anyagokat), valamint az alkatrészek újrahasznosíthatósága. Továbbá idetartoznak a technológiai és fejlesztési követelmények, a költségek, a megvalósíthatóság, a szén-dioxid-kibocsátás, a rendelkezésre álló energia mennyisége és a zöldátmenetet érintő tényezők.
Zöldotthonok
Jelenleg az épületek energiaellátását nagymértékben fosszilis tüzelőanyaggal biztosítják. Az épületek a 40 százalékát teszik ki az összes felhasznált energiának, és 36 százalékban járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ezzel a lakóépületek jelentik Európában a legnagyobb energiafogyasztói csoportot.
Az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint a RePowerEU, egyre több otthon alakul karbonsemlegessé a napelemeknek, hőszivattyúknak, hidrogénbojlereknek és az elektromos autók használatának köszönhetően, és ehhez hozzájárul a piaci árak csökkenése is.
A zöldenergia a magyar gazdaság jövője
„Az elmúlt három évtizedben az európai gazdasági növekedés stabil alapokon nyugodott, aminek az ötlete egyszerű, de annál zseniálisabb volt: a fejlett nyugati technológia olcsó és könnyen elérhető keleti, többnyire orosz energiahordozókkal való ötvözése” – mondta Orbán Viktor.
Az orosz–ukrán háború és az arra adott európai válasz ezt a kapcsolatot megszakította, az olcsó orosz nyersanyag többé már nem opció Európa számára. Rövid távon be lehet szerezni a nem megújuló energiahordozókat máshonnan, azonban hosszú távon a tiszta energiára való teljes átállás az egyetlen lehetőség.
A globális igény növekedése miatt óriási verseny alakult ki a fejlett országok között a termelőkapacitások megszerzéséért. Magyarország időben észlelte ezt a trendet, és korán tárgyalni kezdett kelet-ázsiai, legfőképpen kínai és dél-koreai zöldenergia-tároló kapacitásokat előállító cégekkel.
Magyarország a Kelet és Nyugat között új kapcsolódási pontot kíván létrehozni, és nemcsak az energiaellátásban, hanem a keleti és nyugati csúcstechnológia integrációjában is részt kíván venni.
Ennek eredményeképpen hazánkban egy sor beruházás megy végbe, amelyek a tiszta energia előállítására irányulnak. Az egyre növekvő számú napelemparkok kapacitása is rohamtempóban bővül: a jelenlegi több mint 5500 megawatt fotovoltaikus teljesítményből 1500 megawatt 2023-ban csatlakozott a hálózatra, így hazánk akár már jövőre elérheti a korábban 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célt. Emellett folyamatban van a mátrai erőmű hulladékégető kapacitásának növelése, a Paks II. atomenergetikai fejlesztés, illetve jelenleg is zajlik a kivitelezése három új, kombinált ciklusú gázturbinás erőműnek. A zöldenergia termelése mellett hazánk a világ élvonalába tör az energiatárolási rendszerek gyártásában is:
az S&P és a Bloomberg számításai szerint is Magyarország 2030-ra a világ negyedik legnagyobb energiatárolóberendezés-gyártójává válhat Kína, az USA és Németország után
a már meglévő és a bejelentett gyárakkal együtt, így Európában elérheti a második helyet (2. ábra).
2. ábra: Zöldenergia-tárolási rendszerkapacitások Európában
A versenybe már csak azért is fontos beszállni, mert hazánk számára a zöldátállás óriási piaci lehetőséget jelent: önmagában a zöldenergia-tárolási berendezések piaca globálisan mintegy 400 milliárd dollárorra fog bővülni 2030-ra, amely így
Magyarországnak a jelenleg tervezett kapacitásokkal akár 20-25 milliárd dolláros üzletet is jelenthet az évtized végére.
A zöldiparágak összessége pedig ennél is nagyobb piaccal kecsegtet. Hazánk felismerte, hogy a zöldátálláson belül az elektromos járművek és a zöldenergia-tárolási kapacitások hasonló gazdasági lökést adhatnak, mint amilyet a járműipar tett Németországban.
A tárolórendszerek újrahasznosítása ugyancsak rendkívül fontos a bennük rejlő kritikus nyersanyagok 100 százalékos kihasználása, az árak csökkentése, az ellátási lánc stabilitása és a környezet védelme miatt. Az elektromobilitásban használt energiatárolók élettartama 8 és 15 év között mozog. Az Arthur D. Little várakozásai szerint az elöregedett tárolókból 2025-ig csupán 4 gigawattórányit fognak visszaszolgáltatni, míg 2040-re ez 200 gigawattórára is felkúszhat.
Dél-Koreában és Kínában már 2013 óta szabályozzák az energiatárolók újrahasznosítását, melynek eredményeképpen mára 90 százalékos arányban dolgozzák fel újra ezeket a berendezéseket. Az EU szabályozási rendszere, amely 2006 óta 55 százalékos arányban vár el újrahasznosítást, átdolgozásra szorult, így 2023-ban egy új szabályozási tervet hoztak létre. Az új európai szabályozások a jövőben előreláthatóan a következő két pontra fókuszálva fejlődnek: az újrahasznosítandó nyersanyagok arányára és az értéklánc feletti felügyelet megerősítésére. Az európai újrahasznosítási szektorba 2030-ig megközelítőleg 2,2 milliárd eurónyi befektetés fog folyni. Az Egyesült Államoknak még nincs általános szabályozása ebben az ágazatban.
Mindezek alapján látható, hogy aki a zöldátállás terén kimarad, az lemarad, így kulcsfontosságú, hogy Magyarország is meglovagolja ezt a technológiai hullámot.
Amennyiben aktívan részt veszünk a zöldenergia kitermelésének és tárolásának, valamint az elektromobilitásnak az értékláncaiban, hazánk megalapozhatja a jövőbeli jólétbeli növekedését gazdasági és környezeti szempontból is.
Címlapfotó: Shutterstock
