A Foreign Policy összegyűjtötte az idei év rettegnivalóit a globális politikai és társadalmi veszélyfaktorok terén. Az olvasók kedvéért a szerzők – mindketten az új amerikai grand strategyn dolgozó kutatók – felhívják a figyelmet arra, hogy több és nagyobb veszélyek is vannak Trumpnál.
Szerző: Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítója
A legátfogóbb kijelentés, hogy évtizedünket a folyamatos polikrízis jellemzi, a különböző diszruptív erők egyszerre, egymást erősítve hatnak, szétszaggatva a korábbi világrendet, átformálva a globális gazdasági és geopolitikai viszonyokat.
A szerzők 10 folyamatot és az idei évre várható eseményt emelnek ki, amik komoly veszélyt eredményezhetnek:
- Afrika második elvesztegetett évtizede
Az 1980-as évtizedet hagyományosan Afrika elvesztett évtizedének nevezik, amikor a gyarmatosítás utáni gazdasági fellendülés megtorpant, az eredmények lassan elpárologtak. Most sokan attól tartanak, hogy a 2020-as évek ismét stagnálást vagy visszaesést eredményeznek. Az adósságválságot nem sikerült megoldani, a tőkeáramlás kiszáradt, a politikai instabilitás endemikus a Száhel-övezetben és Afrika közepén is.
Azért a távolabbi jövő kedvező kilátásokat is tartogathat:
Afrika nagy lehetősége a munkaerő-tartalékban rejlik, ugyanis 2050-re a világ lakosságának a negyede afrikai lesz, így 1 milliárdan lesznek a legjobb munkaképes korban (25–59 év között).
- Trump 2.0.
Donald Trump esélyei az év elején kifejezetten jónak tűnnek a második megválasztására. A jelölt fő témája a revans lehet, ahogy arra az eddigi kampánybeszédeiben bőven volt utalás. Trump Amerika számára a multilateralizmus helyett az izolacionizmust, a világ számára kereskedelmi háborút (az általános importvámok miatt), Európának növekvő populizmust hozhat, emellett Ukrajna pénzügyi támogatása is abbamaradhat. Az USA NATO iránti elkötelezettsége csökkenhet, és az amerikai csapatok Dél-Koreából, Japánból való kivonása is szóba kerülhet.
- Patthelyzet Ukrajnában
Tavaly csalódáskeltőnek volt minősíthető az ukrán ellentámadás, sikeresnek inkább a fekete-tengeri blokád megtörése és a krími, illetve az oroszországi célpontok alkalmankénti támadásai bizonyultak. Ukrajna által elért apróbb területi nyereségek eltörpülnek azon veszély mellett, amit az amerikai és az európai támogatás megfogyatkozása jelentene. Így az idei évben várható, hogy Nyugatról fokozódik a nyomás, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a tűzszünet érdekében.
- Folytatódó izraeli–palesztin konfliktus
Ez a szembenállás nem új fejlemény a világpolitikában, de a 2023-ban kirobbant harcok Gázában az idén sem csillapodnak. Az izraeli hadsereg ugyan lerombolhatta a Hamász főbb katonai létesítményeit, de a lakásokban és a civil infrastruktúrában esett pusztítás a melegágya lehet új harcosok toborzásának, akár a Hamász akar megújulni, akár egy utódszervezet emelkedik fel.
Bár a többi arab ország dühe nem csillapodik, úgy tűnik, a palesztinok felé a segítségnyújtás kimerül a humanitárius tevékenységekben, ahogy az is biztos, hogy az arab hatalmak vonakodnak a saját közvéleményük előtt látványosan az Egyesült Államok és Izrael oldalára állni.
- Egyre nagyobb a lyuk a klímacélok teljesítésében
Már csak 14 százalék esélyt adnak a kutatók arra, hogy a globális felmelegedést a kívánt 1,5 Celsius-fokos mérték alatt tartsuk, mivel az 1,1 fokot már meghaladta az átlaghőmérséklet globális emelkedése az ipari forradalom óta. A G7-államok tavaly új megújulóenergia-használati célokat tűztek ki, de az emisszió feléért még mindig a leggazdagabb országok 10 százaléka felel, míg a legszegényebb 10 százalék csupán a 12 százalékát adja a kibocsátásnak. A McKinsey tanácsadó cég szerint 600 milliárdos lyuk tátong a szükséges finanszírozási eszközökben 2050-ig, ami 10–18-szor annyi, mint amennyi most jut erre a célra.
- Eurázsiai antant
Az eurázsiai középhatalmak elkezdtek többirányú szövetségeket kötni: Szaúd-Arábia Kínával, Vietnam az Egyesült Államokkal erősíti a kapcsolatait, India a BRICS-csoportot bővítené. Amerikai szemszögből 2024-re a legijesztőbb fejlemény a kínai–orosz tengely megerősödése, egy eurázsiai antant lenne, vagy ha a fent említett középhatalmak állnának össze egy új világrend kialakítása érdekében.
- Homályos kimenetelű tajvani választás
Januárban Tajvanon elnökválasztást tartanak, amelyen nyerhet a Demokratikus Progresszív Párt jelöltje, Laj Csing-te, aki sokkal határozottabban függetlenség párti, mint a jelenlegi- meglehetősen óvatos elnök- Csai Ing-ven. Bár Laj is úgy nyilatkozott, hogy folytatná elődje Kínával kapcsolatos politikáját, nem csoda, ha Pekingben és Washingtonban is árgus szemekkel figyelik a fejleményeket.
- Kontrollálhatatlan MI
Hogy félni kell-e az öntudatra ébredő mesterséges intelligenciától (MI) vagy annak a fizikai kifejeződésétől, a robotoktól, az megosztja még a Szilícium-völgy techgurujait is. A nagy nyelvi modellekre épülő szoftverek képességei exponenciálisan nőnek. 2024-ben az Open AI kiadja a GPT-5-öt, és az idén kiderül az is, hogy a kormányok felül tudnak-e kerekedni a szabályozási hiányosságaikon. Az Egyesült Államoknak egyelőre nincs átfogó jogi szabályozása a mesterséges intelligenciára, az EU-nak van kidolgozott javaslata, de még azt sem fogadták el.
- Harmadik nukleáris korszak
A XX. század emlékezetes geopolitikai eseményei, mint a kubai rakétaválság, már feledésbe merültek, ahogy az 1990-es évek nagy leszerelési és fegyverzetcsökkentési egyezményei is. Most egyre több nem feltétlen jó szándékú állam akar saját nukleáris arzenált: elsősorban Irán és Észak-Korea. A nagy nukleáris hatalmak, az USA, Oroszország és Kína pedig az atomfegyvereik számának növelését határozták el. A világ biztonságára különösen a kis hatótávú atomfegyverek veszélyesek, az Egyesült Államok is fejleszti ezeket, és Oroszország is ezekkel fenyegeti Ukrajnát.
- Morális abszolutizmus
Az előző 9 pontot Donald Rumsfeld mondásával „ismert ismeretlennek” tarthatjuk, de nehezen jósolható meg, hogy hová vezet az amorális abszolutizmus, ami vészesen terjed a világban. Ez az a hozzáállás, ami a világot „minket vagy őket”-re, jóra vagy rosszra osztja. Merev, vallásoshoz hasonló hiedelmeket alakít ki, amelyek átformálják az emberi viselkedést. Ilyen a világban a putyinizmus, a keresztény nacionalizmus, a woke identitáspolitika, a radikális iszlamizmus, a szélsőjobboldali antiszemitizmus, az amerikai kivételesség kultusza és a „civilizáló misszió” etosza is.
Címlapkép: shutterstock
