Az EU-s és amerikai mesterségesintelligencia-szabályokhoz képest a kínai sokkal kevésbé terheli a techcégeket, ezáltal könnyebb megfelelni a kormány követelményeinek. Kína mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatai emiatt akár versenyelőnybe is kerülhetnek. Bár rövid távon ez kedvező a kelet-ázsiai ország számára, hosszú távon súlyos következményekkel járhat a túlzott engedékenység.
Kína már most is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a mesterséges intelligencia területén, hiszen megvannak a fejlődéshez szükséges eszközei, illetve elegendő ambíciója van, így képes kellően támogatni a hazai innovációt. Az MI mellett a kvantumtechnológiába is nagy összegeket fektet be a kelet-ázsiai ország, ami áttörést hozhat az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika területén. Kína a kvantumkommunikációban is globális vezető szerepet tölt be.
Bár az ottani kibertér-felügyelet (CAC) által közzétett, a mesterséges intelligenciára vonatkozó előzetes jogszabálytervezet tartalmazott néhány nehezen betartható szabályt – például hogy a mesterségesintelligencia-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a képzési adatok és a modellek eredményei „a valóságnak megfelelők és pontosak” legyenek, és mindössze három hónapot adott a cégeknek arra, hogy kijavítsák a tiltott tartalmakat előállító modelleket –, ezeket azonban a végleges jogszabályban jelentősen felhígították. Az augusztus 15-én hatályba lépett MI-törvény szerint az ideiglenesben szereplő szabályok csak a nyilvánosság számára elérhető generatív mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkoznak.
Biztonság vagy szabadság?
Az Európai Unióban a tavaly hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló törvény átláthatósági és átvilágítási kötelezettséget ró a nagy online platformokra, és súlyos büntetéseket szab ki a jogsértőkre. Az általános adatvédelmi rendelet – a világ legszigorúbb adatvédelmi és biztonsági törvénye – szintén akadályokat gördíthet a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek elé – véli Angela Huyue Zhang, a Project Syndicate elemzője.
A ChatGPT megalkotóját, az OpenAI-t már most is vizsgálják Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban a GDPR rendelkezéseinek állítólagos megsértése miatt, az olaszok pedig egyenesen betiltották egy időre.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye, amelyet várhatóan 2023 végére véglegesítenek, valószínűleg számos kötelezettséggel terheli majd a cégeket. Az Európai Parlament által támogatott legutóbbi tervezet például megkövetelné a vállalatoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a modellek képzéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat.
Az USA szintén átláthatóságot kér a vállalatoktól a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletében, amely szerint az amerikai nemzetbiztonságra, gazdaságra vagy közegészségügyre kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztői kötelesek megosztani a biztonsági tesztek eredményeit a kormánnyal, mielőtt azokat a nyilvánosság elé tárják.
A kínai cégek ezzel szemben valószínűleg arra számíthatnak, hogy mind a szabályozó hatóságok, mind a bíróságok – a kormány hivatalos utasításait követve – elnézők lesznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogsértések esetén – véli Angela Huyue Zhang.
Tehát valójában két különböző stratégiát folytat Kína és az EU–USA páros:
az ázsiai ország hagyja szinte szabadon fejlődni a technológiát és igyekszik nem megfojtani szabályokkal, az unió és az Egyesült Államok viszont nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságra, amivel valamelyest lassítja a fejlődést.
Bár Kína kezdetben előnyt szerezhet a stratégiájával, ha a kormány nem védi meg az ottani polgárok jogait, az hosszú távon kedvezőtlenül hathat a termelékenységre és a növekedésre, hiszen a nagy technológiai cégek felelősségre vonás nélkül tovább erősíthetik domináns piaci pozíciójukat, és végső soron megfojthatják az innovációt.
Címlapfotó: Shutterstock
