Az oroszok keseregnek, ugyanis a kínaiak nem igazán igyekeznek a Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítésének elindításával, annak ellenére, hogy az egyes számú vonalon az idén már rekordmennyiségű gáz áramlik hozzájuk, és ezen a vezetéken érhetnék el a legjobb árakat. 

A Gazprom január folyamán négyszer is megdöntötte a Kínába irányuló gázszállítási rekordját. Tavaly a Szibéria Ereje 1-es vezetéken már másfélszeresére – 15,4-ről 22,7 milliárd köbméterre – nőtt a szállítás. Az idén a tervek szerint 30 milliárd köbméterre kell növekednie az exportnak, de a szakértők nem tartják kizártnak, hogy elérik a 32-33 milliárdot.  

A Szibéria Ereje 1 a tervek szerint jövőre érheti el az évi 38 milliárd köbméteres tervezett kapacitását.

Figyelembe véve az európai értékesítési piac elvesztését, a Gazprom és az orosz költségvetés számára előnyös lenne, ha már az idén ennyire emelnék a szállítást, ám ez valószínűleg nem lesz lehetséges. A gond egyelőre az, hogy Csajandinszki és a Koviktyinszki mezőről csak fokozatosan tudják átterelni a gázt a Szibéria Ereje vezetékhez. 

Persze folyamatosan növelik a Szibériai Ereje 1 áteresztőképességét, emellett Kína több gázt kezdett el fogyasztani, mint 2023-ban. Tavaly januárban az ázsiai ország megkezdte a koronavírus-korlátozások feloldását, és ahogy gyorsult a gazdaság, úgy nőtt a fogyasztás is.  

Ráadásul a fűtési szezonban hagyományosan megnő a kereslet, és az orosz gáz ára januárban még vonzóbbá vált Kína számára, ugyanis a megkötött szerződés értelmében a gáz ellenértékét kilenc hónapos késéssel kötik az ázsiai piacon lévő olaj és a kőolajtermékek árához. Kilenc hónappal ezelőtt a gázárak csökkentek, ami megmutatkozik a mostani árában is.  

Ahogy 2023-ban, úgy az idén is valószínűleg a Gazprom szállítja Kínába a legolcsóbb gázt.

Tavaly év végén a Szibéria Ereje vezetéken keresztül a gázt ezer köbméterenként 300 dollár alatti átlagáron adták el. Ez olcsóbb, mint a közép-ázsiai országokból Kínába érkező vezetékes gáz, amelynek ezer a köbméterenkénti ára 350–370 dollár volt.  

Az árakat tekintve, maga Kína kérte a Gazprom vezetőségét, hogy amennyire technikailag lehetséges, maximalizálják a gáz szivattyúzását a Szibéria Ereje 1 gázvezetéken. Ennek fényében az oroszoknak furcsának tűnik, hogy a két fél nem köt szerződést az új Szibéria Ereje 2-n keresztüli gázszállításról. 

A kínaiak hallgatnak a projektről, míg Alekszej Miller, a Gazprom vezetője szerint tárgyalások folynak. Mongólia, amelyen áthalad a vezeték, a közelmúltban hivatalosan bejelentette, hogy a projekttel kapcsolatos tárgyalások elhúzódnak. Korábban elhangzott, hogy a gázvezeték építését 2024-ben el kellene kezdeni, de ehhez kereskedelmi szerződést kell aláírni, anélkül senki nem épít semmit.  

Az orosz szakértők azért is kételkednek, hogy e kontraktus aláírása az idei év első felében várható, mert a Gazprom vezetője 2023 végén megerősítette a szándékát, hogy a már megállapodott útvonalakon növelni kívánják a gázszállításokat Kínába, de a Szibéria Ereje 2 projektről nem tett említést. 

Úgy tűnik, 

a felek nem tudnak megállapodni az árban. Kína úgy véli, hogy minél tovább kivár, annál rosszabbul jár a Gazprom, annál jobb árat tud kicsikarni.

A Szibéria Ereje 2-es vezeték, ellentétben az egyessel, több okból sem élvez olyan nagy prioritást Kína számára. Az egyes a távol-keleti útvonalon az ország északkeleti részébe vezet, amely gázzal a legkevésbé ellátott, így itt nincs alternatívája az orosz gázvezetékeknek. Ezzel ellentétben a kettes nagyjából ugyanazon az útvonalon vezet majd, mint ahonnan érkezik a közép-ázsiai gáz, és ugyanúgy Sanghajba irányul. Vagyis itt az orosz gáz más országokkal fog versenyezni, ezáltal Oroszországnak jelentős árkedvezmény kell majd nyújtania. Ez viszont az oroszok bánnák, hiszen bevételre van szükségük a költségvetés feltöltéséhez.  

Kína döntését nem csak a 15-20 százalékkal alacsonyabb ár befolyásolja, hiszen

megéri neki drágább gázt vásárolni Közép-Ázsiából is, mivel az országnak további bevételei vannak a közép-ázsiai projektekből.

Kína nemcsak gázt vásárol ezekből az államokból, hanem részt vesz az ottani kitermelési projektekben is, például Türkmenisztánban. Ráadásul a vezetékrendszert is kínai hitelből építették, így a törlesztés is biztosabb, ha egy részét nem pénzben, hanem gázban kérik.

Egy másik szempont az, hogy a Szibéria Ereje 2 projekt megköveteli Kínától, hogy a saját területén befektessen az infrastruktúrába. Ezzel azonban hosszú távra elkötelezné magát azzal, hogy legkorábban csak 2030-ban kezd el áramlani a területére a gáz. 

Az oroszok most abban bízhatnak, hogy a politikai események felgyorsíthatják a Gazprom és az ázsiai nagyhatalom közötti, az új gázvezetékről szóló szerződés aláírását.

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása hajózási problémákat okoz a Vörös-tengeren, míg a Kína és az USA közötti kereskedelmi konfrontáció kiéleződése az LNG-szállítások megszakadásához vezethet.  

 (Forrás: Vzgljad) 

Kapcsolódó: