J. D. Vance amerikai alelnök nem írta alá az Artificial Intelligence Action Summit zárónyilatkozatát. Ezzel az USA szinte egyedüliként maradt ki a technológia inkluzivitását, ugyanakkor biztonságát is biztosítani hivatott szabályozásról szóló dokumentumból. Ennek az okait nyíltan közölte, üzenetet címezve az EU-nak és Kínának is.
Zajlik a párizsi olimpia, de botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, csak korlátozottan alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
A párizsi olimpián a botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, mégsem alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
A párizsi játékok szervezői törölték a triatlon második napi vízi edzését a közelmúltban lezajlott heves esőzések után megemelkedett szennyezettségi szint miatt.
Miközben Párizsban az utolsó simításokat végzik a nyári olimpiai játékokra, a július 26-i nagyszabású megnyitóünnepség a Szajna mentén példátlan biztonsági kihívást jelent. A szervezők azt remélik, hogy az intézkedések nem fogják elrontani a buli hangulatát.
A Bloomberg tett közzé egy összeállítást arról a lehetetlen feladatról, hogy Franciaország megtisztítaná a Szajnát annyira, hogy a sportolók hajlandók legyenek beugrani a hírhedten mocskos vízbe. A tisztításra 1,4 milliárd eurót különítettek el a franciák, és Macron elnök, illetve Hidalgo párizsi polgármester ígéretet tett arra, hogy ők maguk is megmártóznak, hogy bizonyítsák, a folyó biztonságos az olimpia céljaira.
Franciaországban, miután a Le Pen és a Bardella vezette Nemzeti Tömörülés magabiztosan nyerte az előre hozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, a Macron-féle Ensemble és a lehető legkülönfélébb baloldali pártokat tömörítő Új Népfront háttéralkut kötött – igaz, ez felhördülést váltott ki mindkét táborban.
Pár hét van még hátra a párizsi játékok megnyitóünnepségéig. A francia fővárosban 100 évvel ezelőtt már zajlottak a sportesemények, és az 1924-es olimpia akkor újra fellobbantotta a kihunyással fenyegetett verseny lángját. Az idén, amikor a játékoknak az a kimondatlan célja, hogy az emberek összefogásáért küzdjenek, sokan azt kérdezik: vajon Párizs most is újra meg tudja menteni az olimpiát?
Ez a második rémálma a párizsi olimpia szervezőinek: a sztrájkok és tüntetések szétzilálhatják az egész nyári játékokat, és a tévénézők milliárdjai előtt tüntethetik fel rossz színben Franciaországot. (Az elsőről – a terrorista merényletekről – most szó se essék!) Rendkívüli béremelések, kiemelt prémiumok és egyéb bónuszok szerepelnek a legharciasabb szakszervezetek kívánságlistáján, amelyből nem egyet már el is értek. Tudják az erejüket, és azt, hogy a hatalom bármit kész megadni, csakhogy a játékok zavartalanul lemenjenek.
A nyári olimpiai játékokat a valaha megrendezett legfenntarthatóbbnak ígérik a párizsi szervezők. De vajon megvalósíthatók-e ezek a gyalogos-, kerékpáros-közlekedést váltig támogató, a fákat simogató elképzelések, valamint a bűzös autókat elutasító tervek?
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatása során, alig száz nappal a játékok előtt, biztosítékot adott arra, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár nyereséges lesz, és az olimpián nem lesznek „fehér elefántok”.
Továbbra is kérdéses, hogy a párizsi olimpián az egészségügyi szabályok betartásával lehet-e úszni a Szajnában, ahol két sportág, a triatlon és a nyílt vízi úszás versenyszámait rendeznék, ez utóbbiban magyar éremesélyekkel. A francia állam és a főváros évek óta – pénzt nem kímélve – folytatja a különböző víztisztító rendszerek kiépítését, hogy ne kerüljön szennyezett víz a folyóba. Ám a munka még nem ért véget. Ezen még az sem segít, hogy Macron elnök és Hidalgo polgármester megígérte: még a versenyek előtt megmártóznak a folyóban.
A 2024-es párizsi olimpiai játékokon ugyancsak kétséges, hogy a levegőben taxik fognak repkedni. Kevésbé a technikai problémák, mint inkább a biztonsági engedélyek megszerzésének a nehézségei hátráltatják a megjelenésüket. Pedig milyen nagyszerű élmény lett volna, ha egyik sporteseményről a másikra utazhattunk volna légi taxival!
Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Az idén nyáron első alkalommal rendezik meg nyitott helyszínen, a Szajnán az olimpiai játékok megnyitóját. A biztonsági szakemberek szájtátva hallgatják a nagy ívű terveket, amelyek nem veszik figyelembe a valóságot, azt tényt, hogy Párizs már eddig is vonzotta a terroristákat. Rimánkodásuk végre elért a rendezvény szervezőihez, és elkezdték komolyan vizsgálni az alternatív terveket.
A vasárnapi párizsi népszavazáson győztek Anne Hidalgo hívei, a polgármester asszony diadalt aratott. Az egész fővárosban alig negyvenezren szavaztak arra, hogy megháromszorozzák a SUV-típusú, a köznyelvben városi terepjárónak hívott járművekre kivetett parkolási díjat. Az 1,3 millió párizsi lakos 5,7 százaléka nyilvánított véleményt, akik közül 54 százalék szavazott igennel. Ez lenne a demokrácia vitathatatlan győzelme?
Üdv a jobboldalon! – világszerte ezekkel a szavakkal köszöntötték Emmanuel Macron francia államfőt az elemzők azt követően, hogy múlt heti sajtóértekezletén politikájában éles fordulatot mutatott be. Nyilván az új párizsi kormány összetétele is jele volt ennek, most viszont ez egyértelmű jobbraát.
Egy amerikai hitelminősítő a múlt év végén megkímélte Franciaországot a leminősítéstől. A kiadásainak csökkentésével küszködő állam jelenleg több mint 3000 milliárd euróval tartozik hitelezőinek, a nemzeti jövedelem alapján számolva az adósság 112 százalék környékén áll, ami majdnem duplája a Brüsszelben elvártnak. Ebben a helyzetben Párizs mégis megkockáztat egy olimpiát.
Párizs a játékok idején 11,3 millió látogatóra számíthat. Nem kell látnoknak lenni ahhoz, hogy ez még a turizmusra ily mértékben összpontosító országban is okozhat problémákat. Ugyanis a lakásbérleti díjak erre az időszakra szó szerint a csillagokig emelkedtek.
A nagy terepjáróknak drágább lesz a parkolás a francia fővárosban – legalábbis a szocialistából lett „méregzöld” párizsi polgármester nem egészen kiforrott elgondolása szerint. Egyesek viszont azt gyanítják, hogy a hirtelen jött ötlettel csak egy friss botrányáról, a csendes-óceáni szigetvilágban tett „tanulmányútjáról” akarja elterelni a figyelmet.
Franciaország sürgetésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatásokkal kapcsolatban, amit a tisztességtelen versenyt kifogásoló uniós autógyártók üdvözöltek. Párizs azonban nemcsak politikai befolyását alkalmazza, hanem az új hazai környezetvédelmi besorolásokkal is harcol a kínai autók ellen.
A világturizmus az idén a koronavírus-járvány előtti szinten van. Az eladott repülőjegyek száma csúcsot dönt, de Európában a vonatközlekedésben is lehet tapasztalni biztató jeleket. Sokan a hátuk közepére se kívánják a végtelennek tűnő repülőtéri procedúrát, inkább a lassabb, de kényelmesebb utazást választják. A környezettudatosokról se feledkezzünk el, nekik egyre jobban számít a szénlábnyomuk.
Az egyik legtehetősebb portugál gazdasági szereplő, Armando Pereira milliárdos több hete ismerkedik a házi őrizettel. A távközlési vállalkozó ellen az ügyészség 11 pontban összegezte gyanúját, benne több száz millió eurós megvesztegetés, sikkasztás és pénzmosás. Ez Portugália egyik legnagyobb korrupciós ügye, amelybe még a francia anyacég, az Altice vállalatbirodalom is megrendülhet.
A nigeri puccs alaposan betett Párizsnak, az egész Afrika-politikája került válságba. De nem csak neki, az Európai Unió is elveszített egy eddig megbízható afrikai országot, amely arra volt hivatott, hogy itt próbálják meg feltartóztatni a délről északra zúduló migránsáradatot.
A helyzet annyira súlyossá vált a francia fővárosban, hogy a polgármester népszavazást írt ki a kérdésben. A döntés értelmében az e-rollereknek menniük kell.
A francia fővárosban csak a gond van a bérelhető e-rollerekkel. A főpolgármester személy szerint betiltaná a járműveket, de meghallgatja, mit kér a nép.
