Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője   

A várakozásoktól elmaradt a kiskereskedelmi forgalom alakulása idén januárban. Kedvezőnek tekinthető ugyan, hogy éves alapon ez már nőtt, azonban negatív meglepetést jelent, hogy a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt 1 százalékos havi alapú növekedés után most – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – viszont stagnált. 

Az éves alapú növekedésben elsősorban az üzemanyag-forgalom alakulása játszott szerepet, itt 2023 elején az üzemanyag-ársapka feloldása után érdemben esett vissza a kereslet, ami alacsony bázist eredményezett. Minimálisan ugyan, de emelkedett az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma is egy év alatt, miközben a nem élelmiszertermékek esetében 0,9 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH.  

Az alapvető javak vásárlása növekszik 

Itt elsősorban a ruházati termékek, a bútorok, műszaki cikkek, a könyvek, valamint a használtcikkek forgalma esett vissza, miközben a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma továbbra is érdemi, 8 százalékos növekedést mutat. Vagyis változatlanul azt láthatjuk, hogy a fogyasztók a nem létfontosságú, halasztható fogyasztási termékek vásárlásáról mondanak le, miközben az alapvető javak vásárlását a takarékosság kevéssé érinti. Ez azt jelzi, hogy a reálbérek emelkedése ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a magyar gazdaságban. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, a háztartások továbbra is elsődlegesen az elmúlt időszakban leapadt tartalékaikat töltik fel a jövedelmi helyzetük javulása révén. 

A havi alapú változások ugyanakkor ebben a tekintetben már kedvezőbb képet vetítenek előre.  

Itt a stagnálás oka az üzemanyag-forgalom visszaesése volt, de az élelmiszerek vásárlása sem változott egy hónap alatt, miközben a nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma 0,6 százalékkal bővült. 

Mi várható 2024-ben a kiskereskedelemben? 

Előretekintve a kiskereskedelmi forgalom érdemi emelkedést mutathat a 2024-es évben. Ezt elsősorban a jövedelmi helyzetben bekövetkező pozitív változás hajthatja, amelynek alapja a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a lassuló infláció eredőjeként megvalósuló, éves szinten 6–7 százalékos reálbér-növekedés lehet. Ugyanakkor ahhoz, hogy a fogyasztás érdemben hozzájáruljon az idei évben a növekedéshez és a GDP bővülési üteme 3 százalék felett legyen, szükség van ezen felül az óvatossági motívum oldódására is. Ehhez viszont nem elegendő a jövedelmi helyzet javulása, a gazdasági kilátásoknak is javulniuk kell, amelynek legnagyobb korlátja jelenleg is a bizonytalanság, amely óvatosságra inti a háztartásokat fogyasztási döntéseik meghozatalában. 

A KSH kiskereskedelmi adatai részletesen 

• 2024. januárban az előző év azonos időszakához képest – naptárhatástól megtisztítva – az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,6 százalékkal emelkedett.  
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom mértéke 0,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer-jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,0 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1 százalékkal csökkent.  
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 0,9 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,0 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 5,5, az iparcikkjellegű vegyes üzletekben 6,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,2, a használtcikk-üzletekben 8,4 százalékkal kisebb lett.  
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,3 százalékkal emelkedett.  
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának mértéke 4,6 százalékkal nőtt.  
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,3 százalékkal mérséklődtek. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI