Az Egyesült Államokban 2019 vége óta a gazdaság mintegy 2,6 millió munkahelyet teremtett. A külföldön született munkavállalók száma 3,5 millióval nőtt, míg az USA-ban születetteké 900 ezerrel csökkent. A külföldi foglalkoztatottak részvételi aránya elszakadt az őshonos munkavállalókétól. A munkaerő terén a bevándorlók részaránya az egész amerikai gazdaságból a 2019 végi 17-ről 2023 utolsó napjáig 19 százalékra emelkedett – derült ki a Les Echos francia üzleti lap minapi elemzéséből.  

Új munkahelyek  

Az újonnan létrejövő munkahelyek száma eközben az elmúlt hónapokban a havi 200 ezres határ alá csökkent, az ősszel például 187 ezerre. Ez többek között annak a jele, hogy a 2020–21-es súlyos feszültségek után normalizálódik a munkaerőpiac. Az amerikaiak, akik tömegesen hagyták ott az alacsony fizetésű állásokat, hogy óránként néhány dollárral többet keressenek, most szintén megnyugodtak: a fluktuációs ráta visszatért a járvány előtti szintre, júliusban például 2,3 százalék körül volt.   

A munkaerő-kínálat eközben javult, köszönhetően a 25 és 54 év közötti munkavállalók nagyobb részvételének és a bevándorlás növekedésének, amely visszatért a járvány előtti szintre”

– mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke egy korábbi nyilatkozatában.   

A járvány idején hónapokig tartó adminisztratív akadályok után a felzárkózási hatás lazította a munkaerőpiac fojtogató szorítását. „Az elmúlt 12 hónapban a zöldkártyák és az ideiglenes munkavállalási vízumok kiadása mintegy 115 ezerrel, illetve 230 ezerrel nőtt, és ezzel évek óta a legmagasabb szintet érte el” – mutatott rá a Goldman Sachs friss tanulmánya.  

A külföldön születettek munkaerőpiaci részvételi aránya 2021-ben szétvált a helybeliekétől: a külhoniak részvételi aránya most 1,4 százalékponttal magasabb, mint a világjárvány előtt, míg az Egyesült Államokban születetteké továbbra is 0,6-tal alacsonyabb. Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy a nagyszámú bevándorlót foglalkoztató ágazatokban különösen feszes a munkaerőpiac, ami a magasabb bérek révén hozzájárulhatott a részvétel növeléséhez – jegyezte meg a Goldman Sachs.    

A menekültek hónapok óta tartó beáramlásától túlterhelt New York állam és városa megpróbált nyomást gyakorolni a Fehér Házra. „A szövetségi kormány végrehajtó intézkedésekkel, például az ideiglenes védett státusz megadásával és meghosszabbításával felgyorsíthatja a munkavállalási engedélyek kiadását” – követelte még tavaly ősszel Kathy Hochul, New York állam kormányzója Joe Bidentől. Az ország az elnökválasztás évében van, így kevés az esély arra, hogy a kongresszus törvényhozási lépéseket tegyen a már eddig is kiélezett migránskérdésben.  

Az ukránok jelentősége  

A korlátozások megszűnését követően megugró inflációval és erős kereslettel szembesülve a Federal Reserve-nek, a jegybank szerepét betöltő amerikai pénzintézetnek gyorsan és keményen kellett emelnie a kamatlábakat, hogy lehűtse a gazdaságot.   

A Biden-kormányzat az amerikai munkaerőpiac 2021 óta tartó túlfűtöttségét a külföldi munkaerő beáramlásának megkönnyítésével próbálta kezelni. Ez az invázió lehetővé tette, hogy a bérnövekedés tavaly kissé lelassuljon, miközben a munkanélküliségi ráta több mint két éve 4 százalék alatt maradt.  

Ez kevésbé igaz Európára, amely ugyan sokkal távolabb van a túlfűtöttségtől, mint az Egyesült Államok, de a „bevándorló munkaerő érkezése nélkül problémásabb lett volna a toborzás, és ennek következtében a bérnyomás is kétségtelenül nagyobb lett volna” – mutatott rá Charles-Henri Colombier, a Rexecode közgazdásza a francia üzleti lapnak nyilatkozva.   

Az EU-ban az elmúlt négy évben 4,9 millió munkahely jött létre: az unión kívül született foglalkoztatottak száma 3,8 millióval nőtt, míg a közösségben születetteké csak 1,1 millióval. A 2019 vége óta Európában létrehozott munkahelyek háromnegyede tehát bevándorlóknak jutott.  

Közülük sokan ukránok, különösen Németországban és Lengyelországban. 2023 első tizenegy hónapjában 315 ezerrel nőtt a német társadalombiztosításba befizető – tehát foglalkoztatott – új és külföldön született emberek száma, miközben a németajkúak mennyisége 99 ezerrel csökkent.   

Spanyolországba a Covid-korszak vége óta szintén migránsok érkeztek Latin-Amerikából, különösen Kolumbiából és Venezuelából, valamint Marokkóból. 2019 és 2023 között összességében 1,2 millióval nőtt a Spanyolországban letelepedő bevándorlók száma.   

Csökkenő demográfiai adatok  

„Az Európai Unióban a kiegyensúlyozatlan korfa miatt a munkaképes korú népesség stabilizálásához évente mintegy 700 ezer külföldi munkavállalóra lenne szükség. A demográfiai csökkenés tehát alátámasztja a bevándorló munkaerő iránti keresletet” – mondta Charles-Henri Colombier.   

Az Allianz Trade tanulmánya szerint az EU munkaképes korú lakossága 2050-ig mintegy 20 százalékkal fog csökkenni.

Ráadásul „a külföldiek beáramlása lehetővé tette, hogy 2019 óta az eurózóna munkaképes lakossága valamivel dinamikusabb legyen, mint az Egyesült Államoké” – mutatott rá Nicolas Goetzmann, a Financière de la Cité vezető közgazdásza.   

Franciaország az egyetlen a négy legnagyobb európai gazdaság közül, amely még mindig természetes többlettel rendelkezik. „Ha Németország 68 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, és ha megteszi a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nők, az idősek és a bevándorlók foglalkoztatási rátáját Svédország szintjére emelje, akkor is évente 200 ezer külföldi munkavállalónak kellene érkeznie az országba” – vélték a tanulmány szerzői.   

Ilyen reformok nélkül ahhoz, hogy a ledolgozott órák számát a 2023-as szinten tartsák, 2050-ig évente 485 ezer munkaképes korú külföldi munkaerő beáramlása kellene. Elméletileg az EU pótolhatná a hiányt, ha a termelékenység növekedése magas lenne, de ez nem így van, hiszen valójában az elmúlt évben ezek a mutatók is negatívak voltak.  

Kezelni nehéz  

A külföldi munkavállalók beáramlását azonban az Atlanti-óceán mindkét partján nehéz kezelni. Különösen igaz ez Európában, ahol a gazdaság depressziós, a vásárlóerő pedig félárbócra ereszkedett. Ehhez jön még a bevándorlók befogadását érintő számtalan szociális kiadás és a társadalom egy részének fenntartásai: szinte minden nyugati országban, ahol tömegesen fogadnak be migránsokat, emelkedik azoknak a nacionalista húrokat pengető politikai pártoknak a támogatottsága, amelyek a külföldi munkaerő beáramlása ellen lépéseket sürgetnek.  

Biden migrációs politikájának kudarca  

A koronavírus-járvány által indokolt automatikus kitoloncolások megszüntetése és a Dél-Amerikában ismétlődő válságok megnövelték az illegális bevándorlók Egyesült Államokba történő tömeges beáramlását. A Fehér Ház által támogatott legális csatornáknak nem sikerült eltéríteniük a bevándorlókat.    

A Trump-évek után Joe Biden humánusabb megközelítést szeretett volna a déli határon tolongó migránsokkal szemben. Három évvel később az illegális belépők száma minden eddiginél magasabb: a megosztott kongresszus által blokkolt Fehér Háznak nem sikerül megoldania egy olyan kérdést, amely az elnökválasztási kampányban az első helyre került.   

A tavalyi utolsó negyedévben 989 ezer őrizetbe vétel történt az országban, ennek 80 százaléka a mexikói határ mentén. Ez az arány már magasabb, mint a 2023-as pénzügyi évé, amely ennek ellenére újabb rekordot döntött: a szövetségi vám- és határvédelmi ügynökség, a CBP adatai szerint 3,2 millió illegális migráns lépett be, ebből közel 2,5 millió az ország déli részén.   

„Humanitárius segítségnyújtás”  

A kitoloncolások aránya azonban meredeken zuhant a Biden-kormányzat utolsó hónapjaiban, ugyanis tavaly májusig létezett egy szabály, amely lehetővé tette, hogy a Covid elleni küzdelemben az illegális migránsokat eljárás nélkül kiutasítsák. Május óta egészen december végéig 472 ezer embert küldtek vissza Mexikóba vagy származási országukba. Ezt a számot össze kell vetni az ebben az időszakban végrehajtott közel 2,4 millió őrizetbe vétellel. Bár előfordult olyan eset is, hogy az időszak alatt ugyanazt a személyt többször is megállították, az amerikai határőrség adatai szerint tavaly május óta három migránsból majdnem kettőnek, azaz 63,5 százaléknak engedélyezték a „humanitárius segítségnyújtást”.   

A határigazgatásra vonatkozó régi szabályhoz való visszatérés több időt ad a migránsoknak a menedékkérelem benyújtására. A Biden-kormányzat azt remélte, hogy a súlyosabb büntetések elrettentik a bevándorlókat, de az erőforrások hiányoznak ehhez – különösen a déli határ mentén lévő fogdákban mindössze 21 ezer hely van. A kongresszus mindenekelőtt arra használja fel a kérdést, hogy blokkolja a további forrásokat.  

Robbanásszerű jelenségek a bíróságokon  

A menedékjogot kérő migránsok „megjelenési felszólítást” kapnak, amely arra kötelezi őket, hogy egy bevándorlási bíró előtt megjelenjenek. Ám az ügyek feldolgozási ideje robbanásszerűen megnőtt: a Syracuse Egyetem kutatóközpontjának számításai szerint az ügyek állománya meghaladta a hárommilliót, azaz 4500 ügy jut egy bevándorlási bíróra.   

A Biden-kormányzat azt is remélte, hogy a legális beutazási csatornák bevezetésével elriasztja a leendő bevándorlókat attól, hogy a veszélyes közép-amerikai útvonalakat válasszák. Az elnök 2023 elején jelentett be egy olyan programot, amely lehetővé teszi, hogy havonta 30 ezer bevándorlót toloncoljanak ki Mexikóba, cserébe ugyanennyi, négy nehéz helyzetben lévő országból (Kuba, Haiti, Venezuela és Nicaragua) érkező kérelmező „biztonságos és rendezett” belépésben részesülhet. A csomag kétéves tartózkodási engedélyt tartalmaz.  

Illegális határátlépők  

A rendszer bevált, tavaly ezekből az országokból 327 ezren érkeztek így az Egyesült Államokba. Akárcsak a CPB One telefonos alkalmazás, amely több százezer kérelmezőnek tette lehetővé, hogy származási országából hivatalos időpontot kérjen. Ez azonban nem tántorított el más migránsokat attól, hogy szerencsét próbáljanak a határon, azaz megpróbálják az illegális határátlépést.   

Az elmúlt években a mexikóiakhoz már az „északi háromszög” három országának (Guatemala, Honduras és El Salvador) állampolgárai is csatlakoztak. Két év alatt azonban e négy ország részesedése az illegális belépések 70 százalékáról 38 százalékra csökkent, ami a kolumbiaiak és peruiak, valamint új nemzetiségűek, például kínaiak és indiaiak (2023-ig 100 ezer fő) közelmúltbeli beáramlását tükrözi. A Pew Research kutatóintézet legfrissebb adatai szerint 2021-ben mintegy 10,5 millió illegális bevándorló tartózkodott a 335 milliós Egyesült Államokban. Más források szerint ez a szám bőven meghaladja a harmincmilliót is.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock