Igazi bűvészcsoda készült Brüsszelben: adnak is ajándékot Kijevnek, meg nem is, fizetnek is, meg nem is, támogatják is Ukrajnát, meg nem is.

„Megcsináltuk!” – kürtölte világgá az X-en Josep Borrell, az EU külügyi biztosa azt a megállapodást, amelyet az EU hozott tető alá egy 5 milliárd eurós alapról, és amely látszólag az Ukrajnába irányuló új fegyverszállítmányok költségeit fedezi. Magyarán: úgy tűnik, mintha az EU ennyi pénzért vásárolna fegyvert Kijevnek.

Csakhogy ebből egy szó sem igaz. Az alap valójában – ahogyan a Politico rámutatott – az újracsomagolás és az átcímkézés instant remekműve.

Könyvelési humbug

Az ukrán segélynyújtási alap néven futó új projektbe ugyanis a befizetések egyáltalán nem csak pénz formájában történnek, sőt: az esetek várhatóan döntő többségében semmiféle átutalás nem fog történni. A megállapodás (Németország határozott közbenjárására) az országok fegyverszállítmányainak becsült összegét szépen úgy számolja, mintha valójában befizetés történt volna. Berlin már az ötlet megszületésekor figyelmeztette Brüsszelt, hogy

esze ágában sincs legnagyobb támogatóként 1,2 milliárd euróval hozzájárulni az alaphoz, helyette a fegyverszállítmányokat számolja el összegként.

Ez – akárhogy csűrjük-csavarjuk – nem más, mint könyvelési blöff. A megállapodás értelmében az Ukrajnába irányuló (nem EU-s, hanem a tagországok és Kijev közötti kétoldalú megállapodások eredményeképpen létrejött) fegyverszállítmányok értékét Brüsszel 50 százalékban számolja bele a befizetendő összegbe. Vagyis minden fegyverszállítási csomag eurósított összegének felét le lehet vonni az alaphoz  való hozzájárulásból.

Németország esetében – amely az USA után Kijev legnagyobb fegyverdonora lett a világon – ez nem mást jelent, mint hogy egy árva centet sem fog befizetni az alapba.

Évente elméletileg 1,2 milliárd eurót kellene befizetnie, ám mindaddig, amíg minimum 2,4 milliárd értékű fegyvertámogatást küld Ukrajnába, nullára fog kijönni a fizetési kötelezettsége.

És így tovább. Ezt a trükköt bármelyik ország használhatja, elég csak annyi segélyt (akár beárazott ócskavasat) küldeni, hogy az 50 százalékos szabály nullára hozza ki a befizetendő összeget.

Kaja Kallas likes this

Borrell örömének a tárgya valóban nem más, mint egy újracímkézett áru. A szebb napokat is látott Európai Békekeret felhasználásának fonákja. Azt az alapot szintén költségvetésen kívüli finanszírozásokra használták/használják, azzal, hogy a háborúba a saját fegyvereiket küldő országokat anyagilag kompenzálják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott ország átadja Kijevnek a saját haderejéből kivont eszközöket és lőszert, majd annak ellenértékét leszámlázza Brüsszel felé, ahonnan elméletileg rövid időn belül már érkezik is az utalás.

A bürokratikus nehézség mellett (átutalni egy alapba a pénzt, majd onnan visszaigényelni) az Európai Békekerettel volt egy másik hatalmas gond: gátlástalanul vissza lehetett élni vele. Ezt tette az észt miniszterelnök, aki

leselejtezett, szó szerint ócskavas haditechnikáját óriási PR-ral körítve Kijevbe küldte, majd enyhén szólva is túlszámlázva 134 millió eurót igényelt vissza Brüsszeltől, hogy aztán a pénzből vadonatúj fegyvereket vásároljon magának.

Vagyis Kaja Kallas nem tett mást, mint az európai adófizetők pénzéből kezdett haderőfejlesztésbe, ami, ha papíron nem is számít lopásnak, morális szempontból (és éppen a morál európai bajnokától) erősen kifogásolható.

Miután Magyarország Ukrajna egyre ellenségesebb viselkedése miatt blokkolta az Európai Békekeret nyolcadik kifizetését (500 millió euró értékben), hosszas vívódás után megszületett az új trükk, a rejtett könyvelésű alap, amely Ukrajna ellátását szolgálja úgy, hogy elméletileg senkinek egy centet sem kell beletennie.

Az élelmesebb országoknak tehát nem kell mást tenniük, mint feltúrni a raktárak mélyét, beárazni az ócskavasat, majd elküldeni Kijevnek. Azon sokat nem segít, de semmibe nem kerül, a támogatási listán pedig jól fest. Még akkor is, ha blöff az egész.

***

Kapcsolódó:

Fotó:
Mark Rutte holland miniszterelnök, a NATO-főtitkári poszt várományosa és Scholz kancellár.
MTI/EPA/Clemens Bilan