A becslések szerint 280 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont fagyasztottak be az Egyesült Államok és szövetségesei a bankrendszerükben a háború kezdete óta. Azóta is dúl a vita, hogy mit is kezdjenek az alapokkal. A kérdés napról napra sürgetőbbé válik, hiszen Ukrajna híján van emberanyagnak, lőszereknek és főleg a pénznek, miközben az amerikai republikánus képviselők 60 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt blokkolnak. 

Washington felhasználná a vagyont, hogy segítsen Ukrajnának, ebben támogatja őket az Egyesült Királyság és Kanada. Egyes európai kormányok és az Európai Központi Bank viszont, tekintettel a nem kívánt következményekre, óvakodnak egy ilyen lépéstől. Az Európai Unió olyan jogszabályt készített elő, amelynek értelmében Ukrajna már júliusban megkaphatná a befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó nyereséget. 

Az Európai Unió, a G7 és Ausztrália mintegy 280 milliárd dollár értékben zárolta az orosz központi bank értékpapírok és készpénz formájában meglévő eszközeit, ebből 200 milliárd eurót az EU-ban, főként a belgiumi Euroclear elszámolóháznál. A becslések szerint további 58 milliárd dollár értékben zároltak vagyont, köztük otthonokat, jachtokat és magánrepülőgépeket. 

A befagyasztás azt jelenti, hogy bár a tulajdonjoga megmarad a szankcionáltnak, nem használhatja, nem helyezheti át, nem adhatja el. Egy vagyontárgy lefoglalása viszont már azt jelenti, hogy a tulajdonjog átszáll a lefoglaló hatóságra, amely felhasználhatja vagy értékesítheti az eszközt – legyen az a központi bank tulajdonában lévő kötvény vagy egy szankcionált oligarcha szuperjachtja.  

Nem precedens nélküli a befagyasztás és a lefoglalás. Irak 2003-as inváziója után George W. Bush amerikai elnök elrendelte a tengerentúli bankokban tartott 1,7 milliárd dollárnyi iraki pénz zárolását, amelynek egy részét az iraki kormány az alkalmazottai fizetésére fordított. 1996-ban az Egyesült Államok kubai pénzeszközöket foglalt le, amiből később kártalanította a családját annak a három amerikainak, aki meghalt, amikor a kubai fegyveres erők lelőtték a gépüket. 

A befagyasztáskor az EU, a G7 és Ausztrália megállapodott, hogy Oroszország addig nem juthat ezekhez a vagyonelemekhez, amíg nem vállalja, hogy segít Ukrajna újjáépítésében.  

Az EU-nak az volt elképzelése, hogy legalább rendkívüli adót vessen ki az immobilizált alapok által termelt nyereségre, de egyelőre a megvalósítás lassan halad előre. A profit 2023-ban 4,4 milliárd eurót tett ki, és Ursula von der Leyen elképzelése szerint ezt Ukrajna fegyvervásárlásaira kellene fordítani. Itt már eltér az eredeti tervektől, miszerint azt a felújításra fordítanák, hiszen ha fegyverekre költik, akkor nem maradna az ország újjáépítésére, amit tavaly decemberben a Világbank 486 milliárd dollárra becsült.  

Az EU új törvénytervezete az orosz központi bank nyereségének Ukrajnába küldésére 

Az Európai Unió olyan jogszabályt készített elő, amelynek értelmében Ukrajna már júliusban megkapja a befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó nyereséget. Az összes tagállam támogatását igénylő javaslattal rendkívüli adót vetnének ki az immobilizált tartalékokból származó profitra, amelynek célja évi 3 milliárd euró felhasználása Ukrajna fegyverszállításának finanszírozására és az ország védelmi iparának fejlesztésére.  

Az EU javaslata szerint a február 15-e óta befolyt bevételek még meghatározásra váró részét kétévente utalnák át az uniónak a szankciók feloldásáig. A pénzeszközöket kezdetben az Európai Békekerethez, a blokk Kijevnek szállított fegyverek finanszírozását biztosító mechanizmusához, valamint az EU költségvetésének Ukrajnában működő eszközéhez rendelnék. 

A nyereség egy része a központi értéktáraknál maradna, amelyek tartalékot képeznek az eszközök kezelési költségeinek és az esetleges kockázatok kezelésére, beleértve az esetleges orosz megtorlásokat is. Az alapok túlnyomó többségét a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóházon keresztül zárolták, ahol tavaly körülbelül 4,4 milliárd eurós nyereséget termeltek. 

Az Euroclear pénzügyi szolgáltató cég értékpapír-tranzakciók elszámolására, valamint ezen értékpapírok őrzésére és vagyonkezelésére szakosodott. 1968-ban alapították a JP Morgan & Co. részeként, hogy az akkor fejlődő eurókötvény-piacon bonyolítsa le a kereskedéseket. Egyike a két európai nemzetközi központi értékpapír-letéttárnak (a másik a Clearstream). 

Átutalás előtt a vonatkozó kiadásokat és a társasági adót is le kell vonni a bevételekből, és egyes becslések szerint így mintegy 3 milliárd euró nettó nyereség maradna évente. 

A javaslattervezet szerint a korábban megtermelt nyereséget ideiglenesen visszatartanák az elszámolóházak, mielőtt azt legkorábban öt éven belül átutalnák az EU-hoz. Az 1 millió eurónál több befagyasztott tartalékot és vagyont őrző központi értéktárakat az unió korábban arra kérte, hogy a keletkezett bevételként tegyék félre, alakítsanak ki külön számviteli eljárásokat, valamint megtiltották számukra az általuk termelt váratlan és rendkívüli nyereség felhasználását. Ugyanezeket az intézményeket arra kérnék, hogy rendszeresen nyújtsanak jelentést az EU-nak. 

A javaslatokat az unió vezetői a hét végi brüsszeli találkozójukon vitatják meg. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa az újságíróknak elmondta, hogy nem nevezné egyhangúnak a döntést, de erős konszenzus alakult ki a határozat meghozatalához. Hozzátette: néhány tagállam további részleteket szeretne. A megosztottság márpedig könnyen elodázhatja a döntést. 

Kockázatos az orosz pénzeszközök lefoglalása 

Franciaország, Németország és az EKB aggódik az európai eszközöket célzó orosz megtorlás, illetve a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára gyakorolt lehetséges hatások miatt. Aggodalomra ad okot az is, hogy a feltörekvő gazdaságok betéteseit arra ösztönzik, hogy pénzt vonjanak ki a nyugati bankokból, amivel széttörhetik a globális pénzügyi rendszert. 

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter februárban alábecsülte az ilyen kockázatokat, és azzal érvelt, hogy „nincs alternatívája a dollárnak, az eurónak és a jennek”.  

Oroszország megtorlással fenyegetőzött, amely magában foglalhatja a „barátságtalan” országok orosz bankokban tartott vagyonának elkobzását, amelyet szintén zároltak a konfliktus kezdetén. Az úgynevezett C számlákon lévő (tulajdonképpen az oroszok által befagyasztott) vagyont 2022 végén 600 milliárd rubelre (6 milliárd euróra) becsülték.  

Az oroszok figyelmeztetnek 

Az egyik orosz portál az orosz vagyon lefoglalását lopásnak minősítette, és szerintük az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek az Európai Unió általi elkobzása rendkívül szomorú következményekkel járhat nemcsak az eurózónára, hanem az egész pénzügyi világra nézve.  

Az EU joggal tart attól, hogy Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül az eszközeinek a zárolását, illetve az elkobzását.

Ha az unió így dönt, akkor az könnyen az Euroclear csődjéhez vezethet. A világszerte 37 ezer milliárd euró értékű tőkét kezelő cég csődje alááshatja az egész Európai Unió pénzügyi stabilitását, és akár globális pénzügyi válságot is kiválthat. 

A befagyasztott orosz eszközök mintegy 70 százalékát a belga Euroclear értéktárban tárolják. Ezek jellemzően az EKB által kibocsátott és az Euroclearnél letétbe helyezett értékpapírok.,ezért volt könnyű észlelni és blokkolni őket. Ezen alapokat az orosz központi bank tartotta fenn a kialakult nemzetközi gyakorlat alapján a rubel árfolyamának esetleges stabilizálására.  

Az európai tisztviselők többsége az orosz források jelentős részét továbbra is az Euroclear mérlegében hagyná, mivel „a cég az orosz központi banktól érkező követeléshullámmal nézhet szembe”. Az orosz jegybank bírósághoz fordulhat, hogy kárpótolják abból a 33 milliárd eurónyi Euroclear-vagyonból, amely orosz joghatóság alá tartozik, valamint keresetet nyújthat be a belga szolgáltató tulajdonának elkobzására például Dubajban vagy Hongkongban.  

Ezt megfejelhetik azzal, hogy

Európa könnyen belefulladhat a nyugati bankok követeléseibe, amelyek elveszítik vagyonukat a szankcióháború következtében.  

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter már korábban azt nyilatkozta, hogy az orosz vagyon nyugati országok általi lefoglalására hasonló választ fog érkezni, mivel „nálunk sincs kevesebb befagyasztható eszközük”.  

Tehát jelezte, hogy válaszként Oroszország jegelheti és elkobozhatja az európaiak részvény- és adósságvagyonát, az ingatlanjait, valamint az uniós lakosok orosz számlákon lévő pénzeszközeit. Az oroszok úgy becsülik, hogy utóbbiból Oroszország-szerte körülbelül 500 milliárd euró értékben lehet felhalmozva.  

Az oroszok természetesen kommentálják a zárolt vagyon hozadékának felhasználását is. Kiemelik, hogy az EU későn, csak 2024. február 12-én döntött erről, így a 2022–2023-ban felhalmozódott 5,2 milliárd eurónyi bevételt az Euroclear már elszámolta a működési eredményében, és adózott is utána. Vagyis ezek az alapok már nem Oroszországé, hanem az Európai Értéktáré.  

Persze tudatosítják Brüsszel szándékát, hogy profitálna a 2024–2027 között keletkező, mintegy 15-20 milliárd eurónyi bevételből. Mindez az oroszok számára jelzés is, hogy az Európai Unió hosszú időszakra számol, és nincs szándékában visszaszolgáltatni a vagyont Moszkvának. 

Az oroszok látják az európaiak hezitálását, és

az Egyesült Államokat tartják a fő felbujtónak, amivel arra késztetik Brüsszelt, hogy kövesse el ezt a „virtuális pénzügyi öngyilkosságot”.  

Abban azért az ők sem biztosak, hogy önmagában az orosz vagyon elkobzása lenne az a kiváltó ok, amely a globális pénzügyi rendszer összeomlásához vezet, de úgy vélik, hogy egy szuverén állam vagyonának a közvetlen ellopása aláássa a magántulajdon sérthetetlenségébe vetett hitet Európában, így ez jelentős tényező lehet az európai vagy akár a globális gazdaság összeomlásának kezdetén.  

Figyelmeztetnek, hogy az események alakulását nemcsak Oroszország, hanem Kína, az Egyesült Arab Emírségek és sok más állam is követi, amely ingatlanokat tulajdonol vagy pénzügyi tevékenységet folytat a nyugati országokban.  

Az orosz vagyon tényleges elkobzása esetén könnyen lehet, hogy Kína, az Egyesült Arab Emírségek és más államok is elkezdik kivonni a vagyonukat az unióból, aminek eredményeként az euró lefelé tartó spirálba kerül.  

Márpedig ezenkívül az EU előtt ott áll a magas infláció, a magas energiaköltségek, a geopolitikai problémák, a migrációs válság és az uniós országok felfegyverzése is.  

(Forrás: Vzgljad, Bloomberg, Reuters/ Foto Shutterstock)