Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Folytatódik a 60 milliárd dolláros ukrán hadisegély tervezetének blokkolása az amerikai kongresszusban. A képviselők két hétig most a húsvétra készülnek, majd annak fáradalmait pihenik ki. Ukrajna ráér, az illegális migráció kérdése nem – üzenték a republikánusok, és elmentek tojásra vadászni.
Felszámolta a „háborús szponzorok listáját” Kijev, amelyet a szerinte oroszbarát nyugati vállalatok, köztük az OTP megszégyenítésére használt. A lépés arra utal, hogy Ukrajna – megijedve a segélyek akadozásától – az agresszív kommunikáció helyett ismét a kérések korszakába lép. Amennyiben igaz.
A cím nem elírás: az amerikai elnök felszólította Kijevet, hogy haladéktalanul fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni dróntámadásokat. Biden aggódik egy esetleges olajáremelkedés miatt, ami a kampányban nagyon rosszul jönne neki. A félelem érthető, Washington hipokrita magatartása azonban ennél pőrébben nem is mutathatta volna meg magát.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Denisz Smihal megköszönte a francia elnöknek a világos kommunikációt, amikor arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni. Egyben azt is bejelentette, hogy az amerikai 60 milliárd dolláros segély, amelyet a kongresszus hónapok óta blokkol, már ebben a hónapban megérkezhet. Bár ilyesmit elméletileg senki nem ígért neki.
Az Európai Bizottság elnöke szerint már a felét leszállították a megígért egymillió tüzérségi lövedéknek. Zelenszkij egészen másképp tudja.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
A keményvonalas republikánus szenátor a müncheni biztonsági konferencia után most külön írásban részletezte, mi a probléma Európa védelmi politikájával és miért kell kiszállnia a Nyugatnak az ukrajnai háborúból.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Donald Tusk egy X-bejegyzésben ment le diplomáciai kocsmaszintre, és kezdett hergelni az amerikai republikánusok ellen, mire az óceán túloldaláról hasonló szintű beszólogatás kezdődött. Nem túl biztató előjel azokra az időkre nézve, amikor majd egy másik Donald áll vele szemben.
A maradványpénzek és némi japán segély megmenti az ukrán államot a leállástól március végéig. Ha azonban utána sem érkeznek meg az amerikai és az európai nagy segélycsomagok, az a gazdasági véget jelenti Kijev számára.
Kaja Kallas felajánlotta a következő években Ukrajnának országa GDP-jének 0,25 százalékát. Ez önmagában nem nagy összeg, ám ha Kijev valamennyi szövetségese így tenne, szerinte biztosítva lenne az ukrán győzelem. Mesterterv Tallinnból.
Miután az ukrajnai háború a közel-keleti konfliktus kirobbanása és terebélyesedése óta kikerült az érdeklődés középpontjából, Zelenszkij elnök újabb turnéra indult, hogy meggyőzzön mindenkit arról, érdemes Kijevet tovább finanszírozni. Január 16-án Davosba ment, hogy a Világgazdasági Fórumon érveljen a minél több segély és befektetés mellett.
Olaf Scholz valójában azt nehezményezi, hogy a tagállamok zömének csak a szája nagy, amikor a fegyverek Kijevbe küldéséről van szó. Nem mintha Németország a topon lenne.
Elkezdődött Brüsszelben a csetepaté az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyében. A decemberi vétó után Magyarországnak új javaslata van, ami teljesen logikus, de máris támadják.
Kijevnek semmilyen ötlete nincs arra, hogy mi tegyen, ha az Egyesült Államok leállítja a segélyalapú háborús finanszírozást. Nem létezik más megoldás – mondta Ukrajna külügyminisztere, és felszólította a Nyugatot, hogy szedje össze magát.
Kijev 41 milliárd dollárt vár jövőre a Nyugattól. Ha az első részleteket nem kapja meg sürgősen, március elejére összeomolhat a gazdaság, azzal pedig véget is érne a háború.
Minden szem Orbán Viktorra szegeződött az EU-csúcson, mindenki arra várt, hogyan szavaz Magyarország Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és az 50 milliárdos kijevi segéllyel kapcsolatban.
Joe Biden már ígéretet sem tudott tenni az ukrán elnöknek. Elmaradt a szokásos „addig segítünk Ukrajnának, ameddig csak szükséges” panel is. Helyette valami egészen új jött.
Zelenszkij kétségbeesetten kezd újabb turnéba, hogy rávegye a nyugati döntéshozókat a pénzcsapok megnyitására.
Elhasalt az amerikai törvényhozásban az a törvényjavaslat, amelybe az ukrán segélypénzek voltak csomagolva. Biden őrjöng, oroszbarátnak titulálja a republikánusokat – és bevallja, hogy elfogyott a Kijevnek szánt pénz.
Egyre többen fejezik ki nemtetszésüket az Ukrajna szolgálatába állított Európai Békekeret működése kapcsán. Bár Orbán Viktor volt az első, aki a segélyekkel kapcsolatban felülvizsgálatot kért, lehet, hogy a végén a német kancellár adja meg a kegyelemdöfést a botrányosan amatőr módon működő rendszernek.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
