Repülőgép-balesetben meghalt az iráni elnök, Ebrahim Raiszi és külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahian Kelet-Azerbajdzsánban. A tragédia körülményei gyanúsak, nem zárható ki az idegenkezűség sem, ám Izrael tagadja a médiában keringő vádakat. Mi várható az elkövetkező hetekben Iránban?
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
A világ a szó legszorosabb értelmében forrong. Nem csak az orosz–ukrán és a gázai háborúról, valamint a Tajvani-szoros és a Vörös-tenger körüli feszültségekről van szó, annál jóval többről. Még egy hét sem telt el azóta, hogy merényletet követtek el Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen, a tegnapi nap folyamán balesetben életét vesztette a Kelet-Azerbajdzsánból visszatérni készülő delegáció, köztük Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter. Egyelőre kevés dolog van, amit biztosan tudunk a szerencsétlenségről:
- Senki nem élte túl a balesetet: az elnök és a külügyminiszter mellett az áldozatok között szerepel Malek Rahmati, Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója, Mehdi Muszavi tábornok, az Iszlám Forradalmi Gárda Elnöki Gárda vezetője, Mohammad Ali Al-e Hashem Tabriz imámja és a legénység.
- Rendkívüli ülést hívott össze az iráni kormány.
- Ali Hamenei iráni legfelsőbb vallási vezető megnevezte, hogy ki tölti be ideiglenesen az elnöki és a külügyminiszteri posztot az elnökválasztásig, amit 50 napon belül kell lebonyolítani.
- Nem zárták ki az idegenkezűséget, több a gyanús körülmény, de Izrael tagad, miközben a The New York Times szerint kiváltó ok lehetett, hogy Teherán és Washington Ománban kezdett titkos tárgyalásokba a kapcsolatok normalizálásáról.
Az incidens és a mentési munkálatok
Az iráni államfő tegnap Kelet-Azerbajdzsánban járt egy gát ünnepélyes felavatásán, amelyen Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke is részt vett. Az esemény után az államfő egy három helikopterből álló konvoj kíséretében indult vissza a tartomány székhelyére, Tebriz városába, de a gép Uzi falu környékén lezuhant, és a balesetet senki sem élte túl. A többek között az elnököt és a külügyminisztert szállító helikopter a sűrű köd és a heves esőzések közepette zuhant le az azeri–iráni határtól nem messze lévő hegyvidéki terepen. Az iráni állami források szerint a kutatási és mentési műveletekhez az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda összes rendelkezésre álló erőforrását bevetették.
A repülőgép-baleset helyszíne Kelet-Azerbajdzsánban Forrás: Google Maps
A szerencsétlenség a lehető legrosszabb időszakban következett be: nem sokkal több mint egy hónappal azután, hogy Teherán hivatalosan „szimbolikus” drón- és rakétatámadásokat intézett Izrael ellen, válaszolva a zsidó állam damaszkuszi nagykövetséget ért április 1-jei támadására. Mindemellett Iránon belül belpolitikai feszültségek is tapasztalhatók a kivetett szankciók, valamint a feszített teokratikus kormányzás miatt. Nem véletlen tehát, hogy szinte az egész világ feszült figyelemmel kíséri a fejleményeket, mégis csak a perzsa állam második emberének haláláról van szó.
Összeült a kormány, fontos bejelentéseket tett Hamenei
Raiszi halála után Mohammad Mokhber addigi első alelnök veszi át a hatalmat. Az ottani alkotmány szerint az államfő halála vagy cselekvőképtelensége esetén az első alelnök veszi át a tisztséget, amíg 50 napon belül választást nem tartanak. Hamenei szerint: „Az alkotmány 131. cikkével összhangban Mokhber felelős a végrehajtó hatalom vezetéséért”, és hozzátette, hogy Mokhbernek együtt kell működnie a törvényhozó és az igazságszolgáltatási ág vezetőivel, hogy felkészüljenek az elnökválasztásra. Az iráni kabinet a külügyminiszter halála után Ali Bagheri Kani külügyminiszter-helyettest nevezte ki megbízott külügyminiszternek. Az incidens súlyosbíthatja az ottani politikai elitben meglévő feszültségeket, különösen a legfelsőbb vezető utódlásával kapcsolatban.
A több mint három évtizede uralkodó Hamenei nyilvánosan nem nevezte meg az utódját, az elnök halála pedig egy jelentős vetélytársát távolította el, ami valószínűleg megváltoztatja a hatalom dinamikáját az Iszlám Köztársaságon belül.
Iránban egyelőre nincs vita arról, hogy ki lehet a következő elnök vagy hogy kik lehetnek a főbb jelöltek, mivel 1981 óta az összes elnök két ciklust töltött be. Raiszi váratlan halálával az országnak most a nulláról kell kezdenie a jelöltek keresését. A konzervatív táborból lesz pár ember, aki elnöki ambíciókat dédelget, de a hatalom részéről senkinek nincs igazán támogatottsága. Az iszlám forradalom kezdetén két alkalommal is le kellett váltani az elnököt. Abolhaszan Baniszadrot 1981-ben vád alá helyezték, Mohammad Ali Rajait pedig ugyanebben az évben meggyilkolták.
A találgatások Mojtaba Hámeneire, a legfelsőbb vezető fiára összpontosulnak, akinek jelentős befolyása és támogatása van az Iszlám Forradalmi Gárda részéről. Ez a váltás hatalmi harcokat válthat ki a Hamenei utáni korszakban a dominanciáért versengő különböző frakciók között.
A belső következmények mellett Amir Abdollahian külügyminiszter halála megnehezíti az ország diplomáciai kapcsolatait, ő ugyanis fontos szerepet játszott a Szaúd-Arábiával való közeledésben és az Egyesült Államokkal folytatott közvetett megbeszélésekben. Az összetett geopolitikai kérdések – például a nukleáris egyezmények és a regionális konfliktusok – ügyes kezelése Irán diplomáciai és katonai stratégiájának sarokkövévé tette a külügyminisztert. Halála valószínűleg hatással lesz a perzsa állam külső szerepvállalásaira és arra, hogy képes-e hatékonyan eligazodni a nemzetközi kihívások közepette. A balesetnek Irán belső stabilitására gyakorolt hatását sem lehet alábecsülni. Az elnök és a külügyminiszter által hagyott hatalmi vákuum felerősítheti a frakcionalizmust, és bizonytalanságot, valamint nyugtalanságot hozhat magával.
Az IRGC szerepe és befolyása várhatóan növekedni fog, miközben az utódlási válság közepette igyekszik megszilárdítani a hatalmát.
A nemzetközi közösség, különösen a szomszédos országok és a nyugati hatalmak, szorosan figyelemmel kísérik ezeket a fejleményeket, tekintettel a regionális biztonságra és a közel-keleti erőegyensúlyra gyakorolt lehetséges következményekre.
A mintegy három évtizede hivatalban lévő Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője számára elsődleges kérdéssé lépett elő az utódlás kérdése. Hámenei már 85 éves és a balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt tartották az első számú utódjelöltnek Forrás: Dreamstime.
Mi történhetett?
Jelenleg annyi bizonyos, hogy a helikopter, amin az elnök utazott, lezuhant, és nincsenek túlélők. Mi okozhatta a katasztrófát? Az időjárási körülmények, a gép meghibásodása vagy esetleg idegenkezűségről van szó?
Elavult helikopterrel utazott az elnöki delegáció
A gép, amivel a delegáció utazott egy régi amerikai, még a vietnámi időszakból származó Bell–212-es helikopter volt, ami az elavultsága miatt rendszeres karbantartást igényel. Az USA-ban nem véletlenül nevezik ezeket a gépeket „repülő koporsónak”. A Bell Helicopter ezt a típust az 1960-as évek végén fejlesztette ki a kanadai hadsereg számára. A járművet eredetileg légi tűzoltó felszerelés és rakomány szállítására, valamint fegyverek felszerelésére tervezték. Ezt később úgy alakították át, hogy 15 embert szállítson, köztük egy pilótát. Az Iránra kivetett szankciók részeként azonban megnehezítették az alkatrészek vagy új repülőgépek beszerzését. A Flight Safety Foundation szerint a legutóbbi halálos Bell –212-es baleset 2023 szeptemberében történt, amikor egy magánüzemeltetésű gép lezuhant az Egyesült Arab Emírségek partjainál.
Viszont számtalan gyanús körülmény említhető ezen túl: eltűnt az elnöki gép mellől a két kísérő helikopter, és az időjárással kapcsolatban is sokszor egymásnak ellentmondók a jelentések, mivel egyesek hirtelen jött viharról, erős széllökésekről, mások villámlásról, jegesedésről és hóviharról beszélnek. De ha ilyen rosszak voltak a körülmények, miért szállt fel a helikopter?
Rejtett terrorcselekmény is szóba került
Érdemes áttekinteni az idegenkezűség esetét is, ami érkezhetett belülről és kívülről is. Raiszi látszólagosan passzív volt elnöksége alatt, ami kedvezett annak a keményvonalas frakción belül, hogy különböző kihívók emelkedjenek ki. Hamenei fián, Mojtaba Hamenein kívül érdemes a fókuszt Mohammed Baker Kalibaf parlamenti elnökön is rajta tartani, aki az elmúlt időszakban fokozatosan emelkedett ki a frakcióból, és könnyen lehet, hogy jelölteti magát. Elméletileg kiváltó ok lehetett a nemrégi Ománban megkezdett titkos amerikai–iráni tárgyalás is a kapcsolatok normalizálásáról.
Washingtonnak 1979 óta nincs diplomáciai kapcsolata Iránnal, a megbeszélések gyakran közvetítőkön keresztül zajlanak.
Az ománi megbeszélések formátuma hasonló volt: az amerikaiak az egyik szobában, míg iráni kollégáik a másikban ültek, az ománi tisztviselők pedig a kettő között járkáltak. A tárgyalások megkezdése nem áll bizonyos erők érdekében. A The New York Times ebben az esetben egyöntetűen Moszkva szerepvállalására utal, ami csak azért gyenge érvelés, mert a gyakorlatban
Teherán külpolitikai irányvonalát nem az elnök és a külügyminiszter, hanem a vallási vezetés alakítja.
Első ránézésre az incidens válasz lehetett volna Izrael részéről az április 14-én Teherán által Izraelre lőtt drón- és rakétacsapásokra, de a zsidó állam a lehető leghamarabb elhatárolódott, hogy még véletlenül se merülhessen fel, hogy a Moszad terrorcselekményt hajtott végre.
Szárnyra keltek olyan elképzelések is, amelyek a Nyugat – Izraelen kívül az USA vagy Nagy-Britannia – hírszerző szolgálatainak a kezét sejtik a baleset mögött. E szerint rakétacsapás vagy fedélzeti robbantás okozhatta a tragédiát. A másik opció szerint az elnöki helikopter jeladóval volt felszerelve, és a nyugati terroristák várták a gépet a hegyekben MANPADS „Stinger”-ekkel (ember által hordozható légvédelmi rakéta).
Hatalmi harcok időszaka előtt Irán
Ebrahim Raiszit 2021-ben választották meg, és még egy év volt hátra az elnöki ciklusából. Nagy kérdés, hogy az iráni vallási elitből kiknek lehetnek elnöki ambíciói, jelenleg rengeteg a kérdőjel.
Raiszi halála azért is különösen fájó ponton érintette a teokratikus rendszert, mert ő volt a jelenlegi legfelsőbb vezető, a már 85 éves Ali Hamenei első számú utódjelöltje.
Hamenei egészségi állapotát már eddig is fokozott figyelemmel kísérték, ami most várhatóan fokozódik. Raiszi elnöksége elődje, Haszan Rohani pragmatizmusától éles elmozdulást jelentett Irán politikájában: növelte a kontrollt a belpolitikai színtéren, emellett határozottabb álláspontot képviselt a nemzetközi tárgyalásokon elsősorban Teherán nukleáris programjával kapcsolatban. Mindez aláhúzza, hogy az elnök milyen fontos szerepet töltött be Hamenei után az iráni teokratikus politikai struktúrában. Ami a regionális és nemzetközi hatásokat illeti, nem zárható ki az idegenkezűség gyanúja, igaz, amíg erre nincsenek konkrét bizonyítékok, melyek ebbe az irányba mutatnak, addig balesetként könyvelhető el az incidens. Viszont az Izraellel fennálló geopolitikai feszültségek miatt reális az esélye annak, hogy az incidens további destabilizáló hatással lesz a régióra.
Belpolitikai fronton az elnök nélkül maradt adminisztrációnak az elsődleges célja most a nyugalom megteremtése: az iráni kormány már a baleset előtt is jelentős kihívásokkal nézett szembe, kezdve a központi hatalommal és a teokratikus berendezkedéssel szembeni széles körű tiltakozásokkal, amelyeket súlyosbítottak a nyugati szankciók által okozott gazdasági nehézségek.
A nyilvános imák és az állami televízió rendszeres műsorainak felfüggesztése tükrözi a helyzet súlyosságát. Az elnök és a külügyminiszter halála után nagy az esély arra, hogy a keményvonalas iráni vezetés berkein belül hatalmi vákuum keletkezik, ami potenciális veszélyt jelent Teherán rövid távú politikai és biztonsági stabilitása kapcsán. Ez kihathat a belpolitikai folyamatokra és az ország által eddig a regionális konfliktusokban tanúsított álláspontra is.
Ezen túl az incidens rávilágít Irán logisztikai képességei, különösen a légi közlekedési ágazat sebezhetőségére, amelyet érintenek a nyugati szankciók is.
Ez a jövőre tekintettel kérdéseket vet fel a perzsa állam katonai és polgári közlekedési infrastruktúrájának általános felkészültségével és megbízhatóságával kapcsolatban.
Ebrahim Raiszit 2021-ben választották elnökké Forrás: Dreamstime
Súlyos léket kapott Irán rendszere
Összességében véve a vasárnapi incidens súlyos sebeket ejtett az iráni teokratikus rendszeren, az országban jelenleg káosz közeli a hangulat. A fő kérdések között szerepel, hogy ki lehet Raiszi utódja az elnöki székben és kik lesznek a lehetséges jelöltek az előrehozott elnökválasztáson.
Rövid távon azonban nem érdemes komolyabban foglalkozni a potenciális jelöltekkel. Egyrészt, mert rengetegen jelöltetik majd magukat, másrészt mert a 12 tagból álló úgynevezett Őrök Tanácsa dönti el azt, hogy kik mérettethetik meg magukat az elnökválasztáson.
Az Őrök Tanácsára viszont a mindenkori legfelsőbb vezetőnek, jelen esetben Hameneinek van a legnagyobb ráhatása, miután e testület hat tagját közvetlenül ő nevezi ki, így minden bizonnyal a konzervatívabb jelöltek felé fog billeni a mérleg nyelve.
Ez is aláhúzza, hogy Iránt lényegében a legfelsőbb vezető irányítja, a politikai irányvonalat tulajdonképpen ő szabja.
Ami a belpolitikai következményeket illeti valószínűleg hosszú távon egy újabb erőskezű vezető felemelkedésének lehetünk szemtanúi, már csak azért is, mert a jelenlegi turbulens geopolitikai helyzetben az ország nem folytathat mérsékeltebb irányvonalú politikát. A geopolitikai sakktábla oldaláról közelítve viszont két szimbolikus lépést érdemes rögzíteni. Raiszi elnöksége alatt Irán meghatározó diplomáciai szereplővé vált a világ színpadán, amit a vasárnap esti események bizonyítanak a leginkább.
Két olyan térségbeli állam is egyből felajánlotta segítségét a mentési munkálatokban, amellyel Irán évekig feszült diplomáciai kapcsolatokat ápolt: Szaúd-Arábia és Törökország.
Rijád esete azért is érdekes, mert a kapcsolataik évtizedeken át mélyponton voltak – részben a hagyományos síita-szunnita ellentét miatt –, és csupán tavaly állították helyre a diplomáciai kapcsolatukat, kínai közvetítéssel. Ankara és Teherán viszonya a közelmúltban került mélypontra, igaz, Raiszi legutóbbi látogatása során tárgyaltak az együttműködési lehetőségekről, és számos megállapodást írtak alá.
Borítókép: X, Anwar Ibrahim oldala
