Egyértelműen középhatalomként viselkedik, és az európai belső kör tagjaként tekint magára Lengyelország. A politikusok minden megnyilvánulásából – így az uniós csatlakozás 20. évfordulóján elmondott beszédekből is – süt az önbizalom. Varsó ambícióit megalapozza, hogy az országot felértékelte az ukrajnai háború – írta a moszkvater.com. 

Tusk: Lengyelország Európa szívévé vált 

„Lengyelország csatlakozása az Európai Unióhoz az egyik legfontosabb történelmi esemény hazánk történetében. A nehéz múlt ellenére megmutattuk nagy elszántságunkat, hogy az európai közösség részévé váljunk” – olvasható Donald Tusk miniszterelnök üzenetében, amelyet Lengyelország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozása alkalmából tettek közzé a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. A közlemény így folytatódik:  

[…] Lengyelország Európa szívévé vált, és 2023. október 15. óta (a lengyel választások óta – a szerk.) az egész világ ránk tekint büszkeséggel és néha irigykedve, hogy Lengyelország be tudta bizonyítani, hogy a Nyugat itt van.”  

Tusk hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-tagság sok lehetőséget jelent, de – különösen a jelenlegi nehéz időkben – felelősséggel is jár. Kontinensünk jövőbeli biztonsága nagy mértékben függ Lengyelországtól. És szerinte a közelgő európai parlamenti választás lesz az ország háború utáni történelmének egyik legfontosabb eseménye. 

Sikorski: Lengyelország Európa kulcsszereplője lett 

Radosław Sikorski szerint Lengyelország megkerülhetetlenné vált a védelem és az Ukrajnának nyújtott támogatás európai politikájának befolyásolásában. A Polityka című hírmagazinnak adott interjúban a külügyminiszter országának a brüsszeli politikára gyakorolt hatását hazája népességéből és gazdasági súlyából fakadó „jelentőségével arányosnak” minősítette. „Siker számunkra, hogy a képességeinknek köszönhetően egy magasabb ligában játszhatunk” – tette hozzá. Az Európai Unió jövőjét illető kérdésre válaszolva elmondta, hogy  

támogatja a szorosabb integrációt olyan, a lengyelek és más európaiak által prioritásnak tartott területen, mint az egészségügy. Kiállt továbbá az EU-s szabványok érvényre juttatásának fontossága mellett.  

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta a mélyebb védelmi integráció szükségességét Európában.  

Lengyelország célja, hogy formája az európai politikát 

„Nyolcévi euroszkeptikus jobboldali kormányzás után hazánk újra csatlakozni akar azon országok csoportjához, amelyek alakítani akarják az Európai Unió programját Oroszország ukrajnai háborúja közepette” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter, a parlament alsóházában (szejm). Figyelmeztetett, hogy Oroszország támadása a NATO ellen Moszkva vereségével végződne, de  

a NATO meg kell erősítse a védelmét  

– emelte ki az AP hírügynökség. „Az előttünk álló alternatíva egyszerű: vagy egy legyőzött orosz hadsereggel lesz dolgunk, amely Ukrajna keleti határa mellett állomásozik, vagy egy győztessel, Lengyelország keleti határánál” – mondta. Sikorski a továbbiakban hangsúlyozta a barátság fontosságát Németországgal. „Németország demokratikus szomszédunk, a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, fontos európai szereplő és kulcsfontosságú NATO-szövetséges.  

Varsónak és Berlinnek szüksége van egymásra”  

– idézte a PAP hírügynökség. Sikorski beszélt arról is, hogy Varsó célja a kapcsolatok erősítése Berlinnel és Párizzsal mint a weimari háromszög részeivel. Arra külön kitért, hogy országa fejlődése és biztonsága a transzatlanti együttműködésen és az európai integráción kell, hogy alapuljon. Ezzel összefüggésben megjegyezte: Lengyelország szintén kész felelősséget vállalni a globális kihívásokkal szemben. Síkra szállt az Európai Unió döntési folyamatának erősítése mellett, és jobban ellenőrzött, stratégiai megközelítést sürgetett a migrációs politikát illetően. 

Az EP választások előtt ki akarnak kerülni a 7. cikkely hatálya alól 

Lengyelország azért küzd, hogy kikerüljön az EU 7-es cikke szerinti szankciós eljárás hatálya alól, még az európai parlamenti választások előtt. Ennek érdekében mindent megtesz, hogy védje az uniós értékeket, beleértve a jogállamiságot. Folynak a tárgyalások Varsó és Brüsszel között. Megvan az esély a cél elérésére, de a Tusk-kormánynak nehéz feladattal kell szembenéznie – írta a The Warsaw Voice.  

A június 30-ig tartó belga soros elnökség által jelenleg vezetett EU Tanáccsal varsói megítélés szerint könnyebb lehet megállapodni, mint a második fél évben, a magyarral  

– olvasható a platform elemzésében. 

Az Európai Bizottság véglegesítette elemzését a lengyel jogállamiság helyzetéről az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárással összefüggésben, és úgy ítélte meg, hogy  

már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért le kívánja zárni az eljárást.  

A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért a 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében kijelentette:  

Több mint 6 év elteltével úgy gondoljuk, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás lezárható.” 

Elutasítják az EU migránsáttelepítési mechanizmusát 

Az Európai Parlament szűk többséggel elfogadta az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának reformját. Az új Migrációs és Menekültügyi Paktumot a Tanács május 15-én fogadta el – számolt be az Euronews. Donald Tusk sajtótájékoztatón jelentette be, hogy  

Lengyelország nem fogad be menekülteket, rájuk ez a szabály nem fog vonatkozni  

– jelentette a PAP hírügynökség. 

A lengyel és a brit kormányfő az európai biztonságról tárgyalt Varsóban 

Donald Tusk miniszterelnök és Rishi Sunak brit kormányfő Varsóban tárgyalt. A PAP hírügynökség jelentése szerint a megbeszélésük középpontjában a védelmi együttműködés elmélyítése állt, beleértve a befagyasztott orosz vagyon segélyként nyújtását Ukrajnának és az illegális migráció okozta kihívást. Tusk méltatta Nagy-Britannia elkötelezettségét. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való előzetes találkozásukon képviseltek szellemében Tusk hangsúlyozta: „Az a szándék vezérel bennünket, hogy véget vessünk annak a korszaknak, amelyet az Európa és Nagy-Britannia megvédésének különböző ötletei közötti versengés és rivalizálás jellemzett. Rá kell kényszerítsük minden partnerünket a rendszerek, felszerelések és biztonságpolitikák teljes koordinálására, hogy egyre hatékonyabbak legyenek az akcióink és kevesebb legyen a konferencia, a szó, a formalitás, a politikai kezdeményezés”. 

Stoltenberg méltatta Lengyelország védelmi beruházásait 

Jens Stoltenberg varsói látogatásán  

elismerését fejezte ki, hogy Lengyelország a GDP-jének mintegy 4 százalékát a védelemre fordítja – többet, mint a katonai szövetség bármely tagja.  

A PAP tudósítása szerint a NATO-főtitkár dicsérően szólt Lengyelország folyamatos védelmi beruházásairól és a katonai képességéhez szükséges kulcsfontosságú beszerzésekről, beleértve az F–35-ös vadászgépeket. Hangsúlyozta: az országban 10 ezer NATO-katona állomásozik, „félreérthetetlen üzenetet küldve”, hogy a szövetség minden tagállamát megvédi.  

Azt Andrzej Duda köztársasági elnök még Vancouverben hangsúlyozta, hogy fontos lenne, ha minden tagállam, köztük Kanada is növelné a védelmi kiadásait a GPD 3 százalékára. 

Tusk szerint most dől el a háború sorsa – Lengyelország kész atomfegyvereket fogadni 

Donald Tusk, habár kormánya idáig a lengyel gazdákat támogatta felszólította őket, hogy fejezzék be az ukrán határátkelőknél fenntartott blokádjukat, mivel „most dől el a háború sorsa” – írta a The Kyiv Independent ukrán hírportál. Szerinte Ukrajna „nagyon nehéz helyzetben van” az energetikai infrastruktúrára mért orosz támadások miatt, ezért  

a lengyel hatóságok nem hagyhatják, hogy lezárják az átkelőket, bármi is legyen a tiltakozás oka. „Semmiképp sem árthatunk Ukrajnának egy olyan helyzetben, amikor a háború sorsa dől el”  

– mondta. Hozzátette: kormánya hajlandó további támogatást adni azoknak a gazdáknak, akik elvesztették a bevételük egy részét. 

A blokádok és gazdatüntetések miatt egyébként Lengyelország népszerűsége 92-ről 26 százalékra zuhant az ukránok körében – mutatott rá a Notes From Poland portál. 

Donald Tusk Gliwicében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy  

Lengyelország nem tervez közvetlen részvételt az Ukrajna területén zajló katonai konfliktusban.”  

Erről egyes értesülések szerint korábban a NATO-külügyminiszteri találkozóján esett szó Brüsszelben.  

Azt viszont, hogy  

Lengyelország készen áll nukleáris fegyverek befogadására,  

Andrzej Duda megerősítette. Erre akkor kerülhet sor, ha a NATO ilyen fegyverzet telepítéséről dönt, válaszul arra, hogy Moszkva megerősíti nukleáris jelenlétét Fehéroroszországban és Kalinyingrádban.  

Tusk próbál javítani a kapcsolaton a V4-ek vezetőivel 

Donald Tusk megpróbálja javítani a kapcsolatait a V4-ek vezetőivel. A kérdésre, hogy ez Orbán Viktorra is vonatkozik-e, igennel válaszolt – adta hírül a Wprost lengyel hetilap.  

Azt hiszem, sikerül majd találnom néhány olyan érvet, amellyel meggyőzhetem Orbán Viktort és Robert Ficót, hogy jobban működjenek együtt Ukrajna támogatása érdekében”  

– idézte a magazin a lengyel kormányfőt. 

Az eredeti, teljes cikket Ijjas Anna jegyezte a moszkvater.com honlapján. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Unsplash