Az ázsiai nagyhatalom jelezte, hogy kész akár 25 százalékos vámot is kivetni a nagy hengerűrtartalmú motorral ellátott importált autókra, mivel fokozódnak az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott kereskedelmi feszültségek. Az ilyen járművek 2023-ban az importált kocsik mintegy 32 százalékát tették ki.   

Kedd este a Kína–EU Kereskedelmi Kamara közleményt adott ki az ideiglenes vámtételekről. Rámutattak, hogy ez a lépés mind az európai, mind az amerikai autógyárakra hatással lesz. A hongkongi South China Morning Post másnap már arról számolt be, hogy ez lesz az „ellenintézkedés” az EU és az Egyesült Államok által a kínai elektromos járművekkel szemben hozott kereskedelmi intézkedésekre.  

A Biden-kormány a hónap elején 100 százalékos vámot jelentett be a kínai elektromos autókra, míg az EU számos iparágban vizsgálja a pekingi támogatásokat, amelyek arra késztették a távol-keleti cégeket, hogy kivonuljanak a vasúti és energiapályázatokból. 

Peking tehát kilátásba helyezte a válaszlépést, mivel közeleg a határidő, hogy az EU bejelentse a kínai elektromos járművek támogatásával kapcsolatos vizsgálat eredményeit. Az uniónak elvileg június elejéig tájékoztatnia kell a távol-keleti exportőröket arról, hogy kíván-e vámokat kivetni, amelyek egy hónappal később léphetnének életbe. 

Az elektromos járművek uniós vizsgálatának ütemterve 
2023. 9. 13. – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vizsgálatot jelentett be 
2023. 10. 4. – Az Európai Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított 
2024. 3. 6. – Az Európai Bizottság elrendelte az elektromos járművek behozatalának nyilvántartásba vételét 
2024. 6. 5. – Határidő az elektromos járművek exportőreinek tájékoztatására az előzetes megállapításokról és arról, hogy vámokat vetnek-e ki 
2024. 6. 4. – Az ideiglenes tarifák kivetésének határideje 
2024. 11. 2. – A végső tarifák kiszabásának határideje, amely öt évig is tarthat 

Az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségek megnőttek az elektromos járművek vizsgálatának bejelentése óta, és Hszi Csin-ping elnök e havi európai látogatása látszólag alig enyhítette ezt. Hszi megpróbálta eltántorítani a blokkot attól, hogy ugyanazt az utat járja be, mint az Egyesült Államok, amely a Kínából származó importra vonatkozóan átfogó vámokat vezetett be. Peking mindenesetre aggodalmát fejezte ki, hogy az amerikai szövetségesek is követhetik a példáját. 

A távol-keleti ország kamarája hivatkozott a Kínai Autóipari Technológiai és Kutatóközpont egyik vezető szakértőjére, aki a 2,5 liternél nagyobb motorral szerelt autók vámtételének ideiglenes emelését kérte. Az ázsiai nagyhatalom tavaly ebből a kategóriából 250 ezer gépkocsit importált ebbe a körbe, és erre a Kereskedelmi Világszervezet szabályai akár 25 százalékos vámot is engedélyeznének. A Kereskedelmi Minisztérium tarifakereső oldala szerint az Európából behozott személygépkocsik jelenlegi díja 15 százalék. A Bloomberg szerint a kínai tárca eddig nem reagált a kamara felvetésére. 

Európában Németország és Szlovákia a leginkább kitett a vámoknak 

A kínai import az utóbbi időben visszaesett: 

A leginkább érintett autógyártó a Toyota Motor Corp., a Mercedes-Benz Group AG és a BMW AG. A kínai gépkocsiimport nagy része a luxusszegmensbe tartozik, 2023-ban a Porsche, az Audi és a Range Rover a legjobb 10 márka között szerepelt. Az új tarifa esetleges bevezetése a nagyobb motorral ellátott modelleket, köztük a GLE SUV-t, a Mercedes S-osztályú szedánját, valamint a Porsche Cayenne SUV-ját érintheti.  

A Toyota Lexus tavaly a 180 ezres eladásával az összesített importrangsor élén állt, ők adták az összesített értékesítés több mint egyötödét. Ha Peking úgy dönt, hogy minden államra bevezetik a vámot, akkor a japán vállalatnak járulékos kárt okozhat az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi viszály. 

Az autókereskedelem mellett az ázsiai nagyhatalom a közelmúltban utalt arra is, hogy komoly illetéket vethet ki az európai bor- és tejtermékekre, és vizsgálatot indított az öreg kontinensről érkező égetett szeszes italok kiviteléről. 

Kína növekvő exportjával kapcsolatban a világ az elektromos járművek iparágának különösen nagy figyelmet szentel. Az ázsiai országban több elektromos autót gyártanak, mint bárhol máshol, és az akkumulátorellátási lánc túlnyomó részét is ellenőrzik. Az árháború és a lassuló hazai gazdaság miatt a gépkocsi-előállítók tengerentúli terjeszkedésre törekednek. Tavaly 1,55 millió elektromos járművet exportáltak, ezek mintegy 40 százalékát Európába. 

A kínai Guancha portál az eset kapcsán beszámolt Yellen amerikai pénzügyminiszter frankfurti látogatásáról, ahol megpróbálta megnyerni az EU-t, hogy közösen kezeljék Kína úgynevezett „túlkapacitásait”. Azt állította, az Egyesült Államoknak és a nyugati szövetségeseknek „egységesen” kell reagálniuk az ázsiai nagyhatalom növekvő gyártási erejére, különben a saját iparágaik kerülnek veszélybe. 

A kínaiaknak azonban úgy tűnik, hogy ebben az EU kevésbé elkötelezett az USA-hoz képest. A Financial Times értesülései szerint még aznap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli kampányvitán kijelentette, hogy az unió nem követi az Egyesült Államokat a Kínával szembeni vámok kivetésében, és az EU a washingtonitól különböző vámcsomagot fog elfogadni, és testreszabott, valószínűleg alacsonyabb vámokra törekszik majd.  

A kínaiak idézik a The New York Times beszámolóját is, amely szerint a német tisztviselők óvatosak a kemény intézkedések meghozatalával, mert ez oda vezethet, hogy a távol-keleti ország kizárja a német autógyártókat, például a BMW-t és a Volkswagent. Scholz német kancellár a múlt héten kijelentette: „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az európai, valamint egyes amerikai gyártók is sikereket értek el a kínai piacon, és számos Európában előállított autót eladtak Kínának.”  

A kínai közvélekedés szerint nem megoldás a vámok kivetése a kínai árukra, mivel ezzel nem lesz kevesebb távol-keleti termék Amerikában, csupán a fogyasztóknak kell majd többet fizetniük érte, ami pedig emeli a helyi inflációt. A Moody’s becslései szerint az amerikai vásárlók viselik a Kínára vonatkozó további vámok költségeinek a 92 százalékát, ami miatt az ottani háztartások 1300 dollárral költenek többet évente.  

Kapcsolódó: