Az idei első negyedéves költségvetési bevételek jelentős növekedéséről számolt be az orosz pénzügyminisztérium. Nemcsak az olaj- és gázértékesítésből érkező jövedelmek, hanem a reális gazdaságból származó bevételek is nőttek. Ezen a téren 2024 első negyedéve lenyűgözőnek tűnhet számukra, főleg, ha mindezt a tavalyi hasonló időszakkal hasonlítjuk össze.  

A híradások szerint a kincstár bevétele másfélszeresére, 8700 milliárd rubelre nőtt a tavaly január–márciusi 5700 milliárddal szemben. Azt viszont elismerik, hogy a kiadások is emelkedtek, amit a pénzügyminisztérium a megkötött szerződések és az egyes projektek előlegeinek gyorsított finanszírozásának tulajdonít. Emiatt a költségvetés 607 milliárd rubel hiányt eredményezett, ami viszont csaknem 1500 milliárddal marad el a tavalyi első negyedévi szinttől. (Jelenleg egy euróért száz rubelt adnak.) 

Az oroszok a büdzsébe befolyó bevételeknél hagyományosan különválasztják az olaj- és gázértékesítésből származó jövedelmeket, bár igaz, mindkettő nőtt az idei év első negyedévében.  

A nem olaj- és gázipari bevételek 43 százalékkal, 5,8 ezer milliárd rubelre emelkedtek.

A fő növekedést a forgalmi adók, ezen belül az áfa adta, és az ezekből származó összegek meghaladták a tervezett szintet. Az áfabevételek negyedével, 3,4 ezer milliárd rubelre nőttek, ami azt jelzi, hogy az orosz vállalatoknak emelkedik az üzleti forgalma.  

Nagyobb arányban, 79 százalékkal – 2,9 ezer milliárd rubelre – nőttek az orosz olaj- és gázbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest,

≠ami mutatja a szankciók és az ársapkák hatástalanságát. E bővülést elsősorban az orosz olaj árának emelkedése, valamint a 2023 negyedik negyedévére kivetett ásványinyersanyag-kitermelési adó egyszeri pótlólagos befizetése magyarázza.    

Az oroszok mindenesetre arra számítanak, hogy a következő hónapokban az olaj- és gázbevételek magasabbak lesznek a költségvetésben tervezettnél. Ebben van is ráció, valóban nőhet a bevétel, mivel a Brent olaj világpiaci ára tartósan magas, és az ehhez viszonyított Ural-kedvezmény jócskán csökkent a tavalyi első negyedévi árengedményhez képest. 

A globális Brent ára nem sokat változott: a tavalyi első negyedévben 80,9 dollár volt az átlagár, ez pedig az idén pedig kevesebb mint egy százalékkal nőtt – a 81,69 dollárra hordónként. Az oroszoknak nagyon fontos volt, hogy sikerült magasan tartani az olaj árát, amit Oroszország elsősorban az OPEC+ lépéseivel magyaráz, kicsit megfeledkezve a Vörös-tengeren folyó konfliktusról. Mindehhez kárörvendően hozzáteszik, hogy ez az Egyesült Államok és az EU elégedetlensége ellenére sikerült, hiszen közeledik az amerikai elnökválasztás, és Biden újrázását segítené, ha a tengerentúli benzinárak nem emelkednének.  

A költségvetés biztató számai szempontjából fontos volt az orosz Ural olaj fokozat drágulása is. A tavalyi év elejét amúgy kudarcnak tekintik, mivel az európaiak embargót vezettek be az orosz olaj- és kőolajtermékek vásárlására. Emiatt az első negyedévben az Ural hordónkénti átlagára körülbelül 49 dollárra esett, és ekkor a Brenthez viszonyított árengedménye óriási volt, csaknem 31 dollár hordónként. Ám az idén már az Uralt átlagosan 67 dollárért adták el hordónként, azaz átlagosan 17 dollárra csökkent a Brenthez viszonyított árengedmény.  

Tény, hogy a tavalyi ársapka bevezetése gondokat okozott, új piacokat kellett találniuk, felkutatni az új vevőket, kialakítani az új logisztikai útvonalakat és kibővíteni hozzá a tankerek flottáját. Jelenleg az orosz olajnak két nagy és rendszeres vásárlója van, India és Kína. 

Bár a kedvezmény megmaradt, mivel az orosz olaj továbbra is szankciók alatt áll, csaknem a felére csökkent, ami végső soron jótékony hatással volt a költségvetési bevételekre. Az oroszok arra számítanak, hogy

a közeljövőben hordónként 91 dollár körüli Brent- és nagyjából 79 dolláros Ural-jegyzéseket fogunk látni. 

A Kreml tehát optimistán ítéli meg a büdzsé kilátásait, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, azaz az olaj- és gázbevételek növekednek, akkor a hiány is csökken, legalább a harmadik negyedév végéig.