Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kétnapos CPAC Hungary első napján arról beszélt, hogy talán még nem késő helyreállítani az Európai Unió versenyképességét, amihez azonban stratégiai gondolkodás és a gazdasági szereplők meghallgatása szükséges.
Magyarország immár harmadik alkalommal adott otthont a Konzervatív Politikai Akció Konferenciának. A két napos rendezvényt ezúttal Budapesten, a Millenáris Parkban tartották április 25–26-án. A több, nemzetközileg is elismert konzervatív szereplő között felszólalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki a hirado.hu szerint hangsúlyozta: az év második felében kezdődő magyar uniós elnökség egyik fontos témája lesz az európai versenyképesség kérdésköre, a visszaesést mutató példák közé sorolta, hogy míg 2010-ben a világ GDP-jének 22 százalékát adta a kontinens, ez az arány 2023-ra 17 százalékra csökkent, és a következő években pedig 15-16 százalék körül alakulhat.
Tizennégy éve a tíz legnagyobb gazdaság közül négy volt európai, míg jelenleg csak kettő, és az IMF, valamint a Goldman Sachs előrejelzése szerint 2070-re már csak egy kerül ebbe a körbe.
A világ top 100 vállalatai között 2010-ban még 36 európai cég szerepelt, idén a számuk 14-re, a következő években pedig 10 alá csökken – mondta.
Jelenleg a világ pénzügyi központjai között már egy európai sincs. A kontinensen a gázárak az amerikai szint ötszörösét teszik ki, az áram esetében háromszoros a különbség, mindez az árak normalizálódása után – fogalmazott.
A szabadalmak területén
az „unikornisok” – az egymilliárd dollárt meghaladó értékű startupok – számában és a globális exportban is megfigyelhető Európa térvesztése.
Járműkivitelben Németország elvesztette vezető szerepét, ahogy az elektromosautó-gyártásban is háttérbe szorultak az európai gyártók, míg chipgyártásban „sehol sem vagyunk” – folytatta.
Az EU sok szempontból válsággal néz szembe, és ha az a kérdés, honnan lesz pénz a versenyképesség helyreállítására, „akkor erre az a válasz, hogy sehonnan” – mondta, hozzátéve, hogy a digitális és a zöld átállás költsége meghaladhatja az 500 milliárd eurót. Fontossági sorrendben a versenyképesség helyreállítása az ukrajnai háború és a hadiipar fejlesztése után következik – mondta.
Nagy Márton szerint Kína ebben a technológiai átállásban két-három évvel jár az EU előtt: a tisztán elektromos meghajtású autók penetrációja az újautó-eladásokban 33 százalék, míg az EU-ban 13 százalék.
Az Európai Bizottság a hagyományos járművek forgalomba helyezésnek tilalmára 2035-ös céldátumot határozott meg, viszont hiányzik az ehhez vezető stratégia, míg Kínában céldátum nincs, viszont létezik stratégia, ami mutatja a két megközelítés közötti különbséget – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: Magyarország több más uniós tagállammal, köztük Németországgal nem támogatja az Európai Bizottság friss javaslatát, hogy a jelenlegi 10 százalékról duplájára, vagy triplájára emeljék a kínai elektromos autók behozatalára kivetett védővámokat.
Véleménye szerint egy ilyen protekcionista intézkedés szembe megy a versennyel, deglobalizációs folyamatokat indíthat el, valamint a konnektivitás helyett blokkosodáshoz és kereskedelmi háborúhoz vezet. A kérdésben várhatóan május végén, június elején szavazhat az Európai Parlament.
A magyar álláspont az, hogy fel kell gyorsítani az elektromos autózásra való átállást, és ehhez közös uniós stratégiát kell kialakítani – tette hozzá. „Hiszünk abban, hogy az európai versenyképesség helyreállítható, de nem ideológiákkal, dátumokkal, hanem stratégiai gondolkodással, a piaci szereplők bevonásával” – zárta beszédét Nagy Márton.
Kapcsolódó:
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
