Ami sikerült Matt Damonnak a Mentőexpedíció című filmben, az közelebb áll a valósághoz, mint gondolnánk. A marsi és a holdi zöldségtermesztés megvalósítható, sőt: már azt is tudjuk, mitől lesz szép a zöldbab odafenn.

Kutatók világszerte foglalkoznak az űrbéli növénytermesztés lehetőségeivel – különös tekintettel a Marsra és a Holdra mint elérhető távolságban lévő és szóba jöhető égtestestekre. A kísérletek során azt vizsgálják, mi kell az idegen bolygók „földjébe” ahhoz, hogy egy magból meginduljon bennük az élet. Miután marsi talajból egyáltalán nincs, holdiból pedig alig, a tudósok a színképelemzés alapján alkottak meg földi anyagokból (elsősorban vulkanikus porból és sivatagi homokból) olyan, a bolygók felszínéhez hasonló regolitot, amely számításaik szerint a leginkább hasonlít a fenti körülményekre.

A dolog működött: a Mentőexpedíció magányos főszereplőjéhez hasonlóan sikerült burgonyát termeszteni, emellett paradicsomot, retket, spenótot, babot és póréhagymát is. Elméletileg tehát, ha eljutunk a Marsra, az ottani talaj segítségével is sikerülhet farmokat kialakítani.

Persze a többi körülmény sem mellékes. A jég és a regolit ugyan rendelkezésre áll, ám az ottani talaj nélkülözi a szerves anyagokat, vagyis azt majd módosítani és javítani kell, hogy aztán egy teljesen zárt mezőgazdasági ökoszisztémában csoda születhessen. Ennek a rendszernek alapeleme lesz az emberi végtermékek újrahasznosítása.

Kutat ás a kutatás

A Wageningen University & Research és a BASE projekt kutatói már túl vannak azon, hogy bebizonyítsák, alapesetben lehetséges a marsi talajt növénytermesztésre használni. Most azon munkálkodnak, hogyan lehet helyben lévő erőforrásokból szerves anyagokat, baktériumokat és gombákat juttatni a talajba, amely által körkörös gazdálkodási gyakorlatot valósíthatnának meg.

Az erőforrás ebben az esetben szó szerint értendő, a kutatók ugyanis azt vizsgálják, miként lehet a vizeletet tápoldatként hasznosítani a marsi üvegházban. Kísérleteik azt bizonyították, hogy a vizeletben megtalálható struvit nevű, magnézium-ammóniumból és foszfátból álló ásványi anyag felgyorsította a zöldbab növekedését a laborban.

Első hallásra viccesnek tűnhet, de a vizsgálatok során felhasznált vizeletmintákat az amszterdami fesztiválok hordozható vécéiből gyűjtötték. Nem azért, hogy kimutassák, mennyi alkohol és tudatmódosító úszkál bennük, éppen ellenkezőleg: így tudták a legjobban bizonyítani, hogy a struvitnak mindegy, milyen környezetben van, a vizeletből százszázalékos tisztasággal, minden mérgező maradvány mellőzésével lehet kinyerni.

Azért még messze a marsi főzelék

A kutatók azonban ezzel csak egy részakadály aprócska szeletét oldották meg. A zsenge paszulyt ők maguk sem kóstolták meg, egyrészt azért, mert a struvit nem elfogadott trágyaféle egyelőre, másrészt azért, mert a legnagyobb probléma ettől még nincs megoldva: a marsi rigolit tele van mérgező fémekkel, így hiába termesztenek benne zöldséget, az is tele lesz az egészségre ártalmas anyagokkal. A fémtelenítés külön kísérletsorozat tárgya lesz, a struvit pedig addig csendesen lapul a kémcsövekben, és vár a sorára. A felfedezés ettől függetlenül elismerésre méltó: bebizonyította, hogy az emberi vizeletet nagyon is lehet trágyaként hasznosítani idegen bolygókon.

***

Kapcsolódó:

Nyitókép: Shutterstock