A The Lever hírportál rámutatott, hogy amint Oroszország megindította a hadjáratát Ukrajna ellen, a kábeltévék és a hírhálózatok hirtelen tömegével hívták be ezeket az elemzőket. Ezek az egykori katonatisztek, akik korábban a csatatéren osztogatták a parancsokat, most a képernyő előtt ülve értekeznek arról, hogy miért volna szükség még több lövésre, még több acélra. Csakhogy ezzel az amerikai hírfogyasztók előtt, akik az igazságra vágynának, csak a feszültséget szítják a világ két nagy atomhatalom között. 

Példái sorát a hírportál Leon Panettával kezdi (2009–2011 között a CIA igazgatója, 2011 és 2013 között az USA védelmi minisztere), akit immár negyedszer hívtak meg a CNN-be, hogy beszéljen Putyin halálos ukrajnai inváziójáról, ahol elmondta, hogy szerinte „meg kell értenünk, hogy csak egy dolog van, amit Putyin megért, és az az erő”. Azt is hozzátette, hogy „az Egyesült Államoknak minden szükséges fegyvert biztosítania kell az ukránok számára, hogy képesek legyenek visszaütni, méghozzá most, azonnal”. 

A portál felveti, hogy sem Panetta, sem a CNN nem említette, hogy ő a főtanácsadója a Beacon Global Strategies fegyveripari tanácsadó cégnek, amely állítólag a Raytheon fegyvergyártót képviseli. Állítólag… a társaság ugyanis nem hozza nyilvánosságra ügyfelei névsorát. Általánosan elmondható, hogy a védelmi ipar komoly előnyökhöz jut az ukrajnai konfliktusból. 

A hírcsatornák folyamatosan elmulasztják ismertetni az elemzők jelenlegi munkahelyét, ehelyett csak a korábbi magas rangú katonai vagy kormányzati szerepeiket említik meg, így a nézők nem is sejtik, hogy e meghívott vendégek kiszolgálják azokat a védelmi cégeket, amelyek profitálnak az eszkalálódó vagy hosszabb ideig tartó konfliktusból. 

Hasonlóan cselekedett az MSNBC, amikor nem tárta fel a volt belbiztonsági minisztériumi titkár és belbiztonsági miniszter, Jeh Johnson hátterét, aki hogyhogy nem, jelenleg a világ legnagyobb védelmi vállalkozásánál, a Lockheed Martinnál igazgatósági tag. Amikor Johnsont erről kérdezték, csak annyit mondott: „Nincs hozzáfűznivalóm”. 

Persze nincs semmi új a nap alatt. A Fairness & Accuracy In Reporting médiaelemző ügynökség vizsgálta az Afganisztánból való amerikai csapatkivonás utáni három hét híradásait. A csatornák vasárnapi műsoraiban szereplő 22 tengerentúli vendég közül 20-nak volt kötődése valamelyik katonai-ipari komplexumhoz. A hírtévék ekkor is rendszeresen elmulasztották felfedni a meghívottak kapcsolatait. De a tét most sokkal nagyobb: az Egyesült Államok és Oroszország közötti katonai konfliktus világvégét okozó katasztrófát eredményezhet, nem véletlen, hogy még a Biden-adminisztráció is vonakodott megtenni olyan jelentős lépéseket, amelyek eszkalációhoz vezethetnek.  

Az ukrajnai válság és a nagyobb konfliktus lehetősége azonban aranybányának bizonyult a védelmi cégek számára, a részvényeik az egekbe szöktek és a védelmi kiadások is szépen növekedtek.   

A katonai tapasztalatok hasznosítása  

 A The Lever további példaként említi Jeremy Basht, aki Barack Obama elnöksége alatt a Pentagon és a CIA kabinetfőnöke volt, most pedig Ukrajna kapcsán ismétlődő vendég az MSNBC-nél és az NBC-nél. Bashből a két hírtévé még 2017-ben kreált nemzetbiztonsági elemzőt, annak ellenére, hogy alapítója és ügyvezető igazgatója a Beacon Global Strategies vállalatnak, amelyet „nemzetközi politikára, védelemre, kiberbiztonságra, hírszerzésre és belbiztonságra szakosodott stratégiai tanácsadó cégeként” írnak le. Putyin inváziójának az első napjait követően Bash az NBC Meet the Press műsorában lelkesen nyilatkozott, és az ügyet úgy értékelte mint „az Egyesült Államok és a Nyugat lehetőségét, hogy valóban végzetes csapást mérjenek Oroszország globális ambícióira”. 

A meghívott vendég úgy gondolja, hogy ha az USA az ukránokat ki tudja képezni és fel tudja szerelni, akkor belekezdhet egy proxyháborúba, ahol kilövik az orosz repülőgépeket az égből, felnyitják a tankokat olyan konzervnyitókkal, mint a Javelin rakéták és megölik az orosz katonákat. „A mi felszerelésünkkel ez egy óriási lehetőség, hogy nagyon keményen megüssük Putyint.” 

Persze a Javelin páncéltörő rakétákat a Lockheed Martin és a Raytheon közösen gyártja.  

A műsorban résztvevők viszont egyszer sem említették, hogy Bash tanácsadó cége a Raytheonnak dolgozott. 

Mellette ott van James Stavridis admirális, a Beacon Global Strategies tanácsadó testületének tagja, aki szintén gyakran szerepel az MSNBC műsoraiban. Ő a Carlyle Group globális ügyekért felelős alelnöke és ügyvezető igazgatója, a cége pedig egy hosszú ideje a védelmi és nemzetbiztonsági piacba befektető magántőkealap. 

Stavridis többek közt azt javasolta, hogy az Egyesült Államok küldjön több légvédelmi rakétát Ukrajnának, hogy az ország létrehozhassa a saját repülési tilalmi övezetét: „Amit tennünk kellene, az az, hogy adjuk meg az ukránoknak a lehetőséget egy repülési tilalmi övezet létrehozására”. 

A Stinger rakétákat a Raytheon gyártja, amely a Beacon Global Strategies bejelentett ügyfele. A műsorban szintén nem szóltak Stavridis cégének a Raytheon számára végzett munkáiról. 

„Szeretném látni, hogy a NATO ott is beavatkozik” 

Nem kizárólag Bash és Stavridis az olyan magas rangú nemzetbiztonsági tisztségviselőből lett elemző, aki mostanában püföli a háborús dobokat. 

A nyugalmazott amerikai tábornok, Barry McCaffrey ugyancsak állandó vendége az MSNBC-nek. Egyik megjelenésekor dicsérte a NATO és az Európai Unió korai döntését, amely több mint 7000 amerikai katonát és páncélozott járművet vezényelt Németországba. 

McCaffrey egyébként vitatott döntést hozott az Öböl-háborúban: amikor már megkezdődött a tűzszünet, parancsot adott, hogy a gyalogsági hadosztálya tüzet nyisson az iraki katonákra, a civilekre és a gyerekekre. Ma egy tanácsadó céget vezet BR McCaffrey Associates LLC néven. A vállalkozás weboldala szerint a vállalat ígéretet tesz arra, hogy segít ügyfeleinek „kapcsolatokat építeni a kormányzat és a magánszektor ügyfelei között, a közösségi kapcsolatok, a média, a hirdetési és törvényhozási stratégiák tervezésében, valamint az USA-val és a nemzetközi politikai, valamint gazdasági kérdésekkel kapcsolatos ügyfélspecifikus elemzések nyújtásában.” 

A 2001. szeptember 11-i eseményeket követő években az Irak elleni véget nem érő háború mellett érvelt, többek között az NBC-n is, anélkül, hogy felfedte volna anyagi érdekeit. Akkortájt McCaffrey tanácsadó cége a háttérben dolgozott, hogy legalább egy védelmi vállalatnak segítsen szerződni páncélozott járművek szállítására Irakba. 

Az egykori CIA-igazgató és nyugalmazott hadseregtábornok, David Petraeus többször is szerepelt a CNN műsorain, ahol arról beszélt, hogy szükséges lenne MiG vadászgépeket „az ukrán égbolt alá juttatni”. Petraeus a magántőke-óriás, a KKR partnere, amelynek jelentős védelmi üzletágai vannak. Ezenkívül az Optiv igazgatótanácsának is tagja, amely kiberbiztonsági technológiát és szolgáltatásokat nyújt az amerikai kormányzatnak, beleértve a Védelmi Minisztériumot is. 

A nyugalmazott hadseregtábornok, Wesley Clark szintén több alkalommal szerepelt a CNN-en, kifejtve a véleményét arról, hogy „ennek a csatának még messze a vége, feltéve, ha folyamatosan tudjuk pótolni az ukránoknak a fegyvereket”. 

Clark régóta élvezi jövedelmező pozícióját a védelmi cégekkel való együttműködésben. Vezeti a Wesley K. Clark & Associates stratégiai tanácsadó vállalatot, amely állítása szerint „kihasználja a szakértelmét, a kapcsolatait, széles körű nemzetközi hírnevét és a tapasztalatait az energetika, az alternatív energia, a vállalati és a nemzeti biztonság, a logisztika, a repülés és a védelem, valamint a befektetési banki területeken”. 

A múlt héten a CNN megkérdezte őt a NATO-feladatcsoport ötletéről, amely az ukrán Odessza partjainál járőrözne. „Szeretném látni, hogy a NATO egy ilyen csapattal bevonuljon oda” – mondta, majd hozzátette: „Nem gondolom, hogy ez a közeljövőben megtörténik, mivel a szervezet vonakodik közvetlen konfliktusba kerülni az orosz erőkkel… De fontosnak tartom”. 

Michèle Flournoy, Obama kormányzatának egykori védelempolitikáért felelős államtitkára az elmúlt hetekben legalább kétszer jelent meg a CNN-en, hogy nagyobb közvetlen katonai támogatást szorgalmazzon Ukrajna számára. Ő jelenleg a WestExec Advisors társalapítója és ügyvezető partnere, amelynek az ügyfelei között megtalálhatók az űr- és védelmi ipar nagyvállalatai, mint például a Boeing. Emellett tagja egy biztonsági cég, a Booz Allen Hamilton igazgatótanácsának. 

Flournoy mindezt nem tárta fel, amikor március elején a State of the Union műsorban szorgalmazta a katonai segítség növelését Ukrajna számára. És akkor sem, amikor azt mondta, hogy „több olyan repülőgépet szerezzünk Kijevnek, amelyeket már ismernek, kelet-európai MiG-eket, amik lehetővé tennék számukra, hogy hatékonyabban védjék az eget”. 

A fenti példákból is látható, hogy ezekkel a tanácsadókkal kapcsolatban a vállalati média átláthatóságának a hiánya mélyen aggasztó. Bár Amerikában más szabályok vonatkoznak a lobbitevékenységre, sokakat nyugtalanít az ilyen típusú forgóajtó-jelenség. Ha már nem tiltják a volt katonai tisztviselők számára, hogy magánszemélyként képviseljenek katonai vállalkozókat, legalább mindenki számára hozzák nyilvánosságra ezeket a kapcsolatokat.  

A The Lever hírportál megszólaltatja a Fairness & Accuracy In Reporting munkatársát, aki elsősorban nem a háborúpárti beszélő fejeket hibáztatja, amiért elmulasztották felfedni védelmi ipari kapcsolataikat. Szerinte a hírműsorokat vezető újságírók feladata volna a közvéleménnyel megértetni, hogy ezek a „katonai szakértők” érdekeltek a háború sürgetésében. 

Minden érintett tisztában van azzal, ami zajlik, az újságírók is tudják ezt, de nem ismerhetik el, mert az tönkretenné az üzletet.  

A The Lever  egy viszonylag új, független hírportál, amelyet 2021-ben alapítottak. Az oldal önmagát progresszív, nonprofit hírforrásként határozza meg, amely mélyreható elemzéseket és híreket kínál különféle témákban, beleértve a politikát, a gazdaságot és a környezeti kérdéseket. A célja, hogy alternatívát nyújtson a hagyományos hírforrásokkal szemben, különösen olyan témákban, amelyekben úgy vélik, hogy a nagy médiacégek nem nyújtanak elegendő lefedettséget vagy mélységet. Az oldal kritikus hangvételt alkalmaz a hatalommal szemben, és hangsúlyozza a társadalmi igazságosság és a politikai átláthatóság fontosságát. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock