Ma van a Föld napja, a környezettudatosság kulcsa pedig a megfelelő edukáció, így figyelmet kell fordítani az oktatásra. Magyarország nem veszi félvállról ezt a küldetést.  

A Föld napja ötletét John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO-konferencián, San Franciscóban. Első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató, aki később az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett, 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Networkot (Föld Napja Hálózat) Már ekkor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész bolygóra kiterjed az általa elindított mozgalom. A Föld napját ma már 175 országban tartják, hazánkban pedig 1990 óta rendezik meg.  

Mivel az oktatás igen jelentős szerepet játszik a környezettudatosságra való nevelésben, így a folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. Ezt szem előtt tartva hosszú távú partnerségről állapodott meg a magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint a Times Higher Education (THE), a világ felsőoktatási intézményeit elemző intézete. Az együttműködés célja, hogy előmozdítsa és erősítse a kormány felsőoktatási célkitűzéseit, valamint hogy a hazai felsőoktatás markánsabban jelenjen meg a világon.   

A megállapodás értelmében a THE részletes elemzést készít a hazai felsőoktatási intézmények helyzetéről: megvizsgálja azok teljesítményét, és a regionális, illetve globális szereplőkhöz viszonyítja azt. Ezzel a magyar felsőoktatás hangsúlyosabban megjelenhet nemzetközi szinten is. 

Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár elmondta: „Tizenegy magyar egyetem már szerepel a THE World University Rankings összeállításban, míg pár évvel ezelőtt csak hét volt. A célunk az, hogy 2030-ra legyen egy a világ 100 és legalább három Európa 100 legjobbja között. Magyarország már most jelentős szerepet tölt be az európai felsőoktatásban, intézményeinknek a THE-ranglistán elért teljesítményével arra számítunk, hogy még több figyelmet kapunk a világ tudományos és egyetemista közösségétől.” 

Phil Baty, a Times Higher Education globális ügyekért felelős igazgatója kiemelte: 

„Magyarországnak a felsőoktatási és kutatási szektorával kapcsolatos ambíciói lenyűgözők és inspirálók, így a Times Higher Education örömmel fogadta, hogy a minisztérium partnerévé vált, és megbízható ismereteket, globális összehasonlító adatokat, valamint háttéranyagot szolgáltathat ennek támogatására. 

A THE pedig rendelkezésre bocsátja példátlan, több mint 100 ország több ezer egyetemével összefüggő, oktatással, kutatással, pénzügyi fenntarthatósággal, nemzetközivé válással, társadalmi hatással és tudományos hírnévvel kapcsolatos tudásanyagát, támogatva ezzel a magyar egyetemeket.” 

Hazánk törekvése, hogy több mint duplájára növelje a felvett nemzetközi hallgatók számát, valamint sokszínű és kiválóan teljesítő tudományos környezetet teremtsen. Tavaly két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott, ezzel Magyarország világszinten 11. az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve.