Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a nyári szünet után sajtótájékoztatót tartott. A kormányinfó egyik fő témája a tanévkezdés volt.
A tajvani munkaügyi minisztérium szerint Japán és az Egyesült Államok vált a tajvani diplomások kedvelt úti céljává, az évek során alábbhagyott Kína vonzereje.
Egy átlagos, külföldön szerencsét próbáló, majd pár év után némileg csalódottan hazatérő magyar család tanulságos története következik dióhéjban. Történetükben a nyugati oktatási rendszer előnyei mellett azok hátrányai is nagy szerepet kapnak.
Kína sajátos eszközökkel igyekszik javítani egyetemeinek népszerűségét. Nemrég az egyik tudományos rangsorban a kínai felsőoktatási intézmények az első 10 hely közül nyolcat szereztek meg – anélkül, hogy bármin változtattak volna. Az egyes adatbázisokban szereplő tudományos cikkek mennyisége jelentősen befolyásolja az egyetemek pozícióját, ezért az ázsiai ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a publikációk okos elhelyezésére.
Ma van a Föld napja, a környezettudatosság kulcsa pedig a megfelelő edukáció, így figyelmet kell fordítani az oktatásra. Magyarország nem veszi félvállról ezt a küldetést.
Nyolcvanhárom középiskolás fiatal innovátor jelentkezett kiemelkedő természettudományos és műszaki projektekkel a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) második fordulójára.
Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es jelentése hazánk gazdaságáról. Az országtanulmány elismeri, hogy a korábbi, szakképzésre vonatkozó ajánlással kapcsolatban előrelépés történt, és elismerően szól a megújult magyar rendszerről, kiemelve a gyakorlatorientáltságot és a kurzusokat követő gyors elhelyezkedési rátát.
Idézzük fel 2022-ben írt cikkünket, ahol arról számoltunk be, hogy egy nemzet gazdasági sikeressége szorosan összefügg a tudás értékelésével. Az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értünk el e területen.
Bár a modern technológia előnyeit általában először a gazdag országok élvezik, később a fejlődők is profitálhatnak belőle. Mesterséges intelligenciával nagyobb tudású szakembereket taníttathatnak ki, hatékonyabbá válhat a mezőgazdálkodás és elérhetőbbé az egészségügyi szolgáltatások. Azonban e szegényebb régiókban is kockázattal jár az MI széles körű bevezetése.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia igen nagy népszerűségre tett szert. Ez a gyorsan fejlődő technológia hamarosan valamennyi iparágban, a munkahelyünkön és akár az otthonainkban is jelen lesz, a mindennapi életünk számos aspektusát átalakítja – beleértve azt is, hogyan tanítunk és tanulunk.
Korábban már boncolgattuk, hogy milyen lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia az oktatásban nemzetközi szinten. Segítheti a tanárokat és a diákokat egyaránt, ha felelősségteljesen használják. Az Oktatási Hivatallal készített interjúnkból kiderül, hogy itthon hogyan alkalmazzák a technológiát az oktatásban.
A Makronóm Intézet friss kutatásában feltárta a magyar gazdaság növekedési pontjait és azon területeit, amelyek a következő évtizedben kritikus szerepet játszanak a versenyképesség növelésében. E heti elemzésünkben az adattudomány alkalmazási területeinek hatásait és piaci potenciálját vizsgáljuk, amelynek globális mérete 2030-ban elérheti a 211,7 ezer milliárdot, a magyar piaca pedig 1,059 ezer milliárd forintosra bővülhet.
Élen járnak a tengerentúli hitelszövetkezetek az ügyfeleik edukációjában. Kaliforniai credit unionokat vizsgáltunk, és megnéztük, ők hogyan támogatják ügyfeleik „pénzügyi egészségét”. TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Molnár Mártont, a Peak gyakornok tanácsadóját látta vendégül, aki nagyító alá vette az amerikai „takarékbankokat”.
Az EU most kezd rájönni arra, amire Magyarország már a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtt rájött. Nevezetesen, hogy az iskolarendszerből való kikerülés után a munkavállalóknak praktikus képzéseken kellene részt venniük, hogy a készségeiket, a tudásukat fejleszthessék a változó világ követelményeinek megfelelően.
Tusványoson Orbán Viktor elmondta: 2010-ben még egyetlen hazai egyetem sem volt a világ felsőoktatási intézményeinek top 5 százalékában, 2022-ben azonban már 11 is bekerült ebbe a körbe. Ezenfelül a külhoni magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása jelentősen, 100 ezer forintra nőtt.
Az új kormány gigatámogatást ígér, plusz a telefonok betiltását. Mindent a tanulókért.
Míg Magyarországon a felsőoktatás finanszírozási és működtetési átalakítása egyértelműen pozitív eredményeket produkál, Törökországban kezd kampányjátszmává válni az egyetemi hallgatók anyagi helyzete.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
