Legutóbbi, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően. 
A márciusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már jelezte, hogy lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”, és a második negyedévben a monetáris politika a lassabb kamatcsökkentés ütemére áll át. 

A vágást az inflációs folyamatokkal indokolták 

A mostani 50 bázispontos vágás a fentiek alapján tehát megfelel a piaci várakozásoknak, a kérdés csupán a csökkentés mértéke volt. A jegybank a lassabb vágást az inflációs kilátásokkal indokolta, valamint hangsúlyozta, hogy továbbra is óvatos megközelítést kell alkalmazni a változékony kockázati környezet nyomán. 

Az alapkamat 50 bázispontos csökkentését elsősorban ezzel együtt is a hazai inflációs folyamatok támogatták. Márciusban a jegybanki toleranciasávon belül már harmadik hónapja alakult az áremelkedési ütem. Ez utóbbit főleg a szolgáltatások húzták felfelé, ahol az idei év eleji árazási döntéseket több esetben is a tavalyi infláció figyelembevételével, és nem költségalapon hozták meg.  

Emellett a háborús konfliktusok miatt megugró világpiaci olajárak nyomán emelkedő belföldi üzemanyagárak jelentenek kockázatot inflációs oldalról. Azonban a termelői árak továbbra is azt mutatják, hogy nincs árnyomás a magyar gazdaságban, ami óvatosságra inthetné a jegybankot a kamatcsökkentések kapcsán.  

A bázishatások miatt ugyan a következő hónapokban átmenetileg gyorsulhat az infláció üteme, ennek mértéke viszont várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 4,6 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.  

Az EKB már készül, míg a Fed még kivár 

A nemzetközi pénzügyi környezet ezzel szemben kedvezőtlen képet fest. A Federal Reserve továbbra sem kezdte meg a kamatcsökkentési ciklusát, az infláció hónapok óta nem közeledik a jegybank 2 százalékos céljához, miközben a munkaerőpiac is változatlanul erős. Emiatt pedig fokozatosan későbbre tolódik az első kamatvágás, sőt az utóbbi időszakban már azon piaci várakozások is megjelentek, hogy az idén nem is kerül sor kamatcsökkentésre.  

A vártnál magasabb USA-kamatkondíciók pedig a dollár erősítésén keresztül kedvezőtlenül hatnak a feltörekvő piacokra is. Az EKB ezzel szemben már egyértelmű utalást tett arra, hogy hamarosan megkezdődnek a kamatcsökkentések.  

Az eurózónában az infláció is már közelíti a jegybanki célt, így várakozásaink szerint júniusban kamatvágásra kerülhet sor az EKB részéről. Ugyanakkor hosszabb távon az EKB sem tudja függetleníteni a monetáris politikáját a Fedétől, amely szintén a korábban vártnál szigorúbb kamatkondíciókat eredményez. 

Mi várható a következő döntéskor? 

A májusi és a júniusi ülésen tovább folytatódhat a 50 bázispontos kamatcsökkentési ütem, azonban a második féléves kamatvágásokat illetően jelentős a bizonytalanság. Egyik oldalról a nemzetközi gazdasági, pénzügyi környezet kilátásait számos kockázat terheli, másik oldalról azonban az amerikai választás közeledtével megkezdődhet a Fed kamatcsökkentési ciklusa is még a nyár folyamán, amely így lehetővé tenné, hogy a kamatcsökkentések, ha lassabb ütemben is, de a második fél évben is folytatódjanak. 

Kapcsolódó: