Magyarország a zöldátállás és a fenntartható gazdasági működés egyik éllovasává vált az Európai Unión belül. A hazai ESG-törvény elfogadása fontos mérföldköve ennek a folyamatnak. A szabályozás felkészülési időt is biztosít a hazai vállalkozásoknak, hogy még az uniós szintű előírások élesedése előtt kialakíthassák stratégiájukat, és megkaphassák a megfelelő szakmai támogatást – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum ESG-konferencián.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezték meg április 18-án az MBH Makronóm Makroverzum Konferenciát, amely ezúttal az ESG-t állította a középpontba. A fenntartható működéssel kapcsolatosan az Európai Unió fokozatosan vezeti be az új kötelezettségeket a vállalatok felé, és alapvetően a befektetők, valamint a vevők számára szolgál lényegi információkkal.
Az EU-s jogszabályalkotás több lépcsőben vezeti be az egységes jelentéstételi szabályozást, vele párhuzamosan a magyar Országgyűlés pedig tavaly decemberben fogadta el a hazai ESG-törvényt, amely egy teljes, a hazai vállalkozások szempontjait középpontba helyező ESG-rendszer kiépítését vázolja fel.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet (MI) szakmai igazgatója rámutatott: az EU-s irányelv, a CSRD a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeli a fenntarthatósági eredményeket, vagyis az eddigi gyakorlattól eltérően pontos adatokkal, ugyanúgy auditor által megvizsgálva, hitelesítve és ellenjegyezve kell közzétenni azokat. Továbbá a beszállítói láncok átvilágítását előirányzó uniós jogszabály is már a láthatáron van.
Egy lépéssel mások előtt
A magyar ESG-törvény egyik feladata, hogy az uniós szabályt átültesse a hazai jogrendbe. Van azonban valami, ami Magyarországon túlmutat az EU-s ajánláson. Ez a beszállítói lánc fenntarthatósági szempontú kockázatelemzése, illetve az erről való beszámolási kötelezettség. Ez maga az ESG-beszámoló, amely a pénzügyi és a fenntarthatósági jelentés mellett kerül az asztalra.
A magyar törvény előrelátó, mert a világos keretek megteremtésén túl szakmai és pénzügyi segítséget irányoz elő egy olyan dolog megvalósításához, amelynek révén mind a befektetők, mind a vevők felé a bizalmat tudják erősíteni a hazai cégek
– részletezte Dobos Balázs.
A folyamat elősegítésére jött létre a nemzetgazdasági miniszer vezetésével a Nemzeti ESG Tanács, amelyben a szaktárca mellett a további érintett minisztériumok, hatóságok, illetve vállalati érdekképviseleti szervek vesznek részt.
A legfontosabb, hogy ezzel a törvénnyel egy teljes magyar ESG-ökoszisztéma épül ki, tehát nemcsak annyit tesz Magyarország, hogy átülteti az uniós szabályt, hanem ezzel párhuzamosan kiépíti a minősített tanácsadók, a képzés, valamint a kkv-k támogatói rendszerét
– mondta a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.
Hitelesség és útmutatás
Hogy mennyire állnak készen a hazai vállalatok az ESG-megfelelőségre, az számos tényezőtől, így a világos jogszabályi keretektől is nagyban függ. Mint arról Dobos Balázs a konferencián beszámolt, a Makronóm Intézet tavaly augusztusi, elsőként publikált kutatásában (a felmérésben jellemzően hazai tulajdonú, beszállító középvállalkozásokat szólítottak meg) a megkérdezett vállalkozásoknak már az egyötöde tervezte az ESG-re vonatkozó eljárások kidolgozását, és csupán 17 százalékuk nem foglalkozott egyáltalán ilyen munkával.
„A legnagyobb kihívást eddig elsősorban épp a szabályozási nehézségek és bizonytalanságok, valamint az ESG-vel kapcsolatos korlátozott tudás jelentette. A helyzeten sokat javít a hazai ESG-törvény. Az egyértelmű szabályok mellett kiemelt figyelem jut a szakmai felkészítésre, támogatásra is: a vállalkozásfejlesztési ügynökség a kis- és középvállalkozások ESG-fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, valamint képzéseket is szervez az ESG-tanácsadók számára a tervezet szövege alapján” – összegzett Dobos Balázs.
Az MI friss kutatásából kiderül, hogy a beszállító középvállalatoknak mintegy fele ismeri az ESG-törvényt (17 százalék teljes mértékben tisztában volt annak tartalmával, 41 százaléknak részleges információi voltak róla, míg 42 százalék egyáltalán nem ismerte).
Vezetnek a környezeti szempontok
Az új törvény bevezetését a megkérdezett vállalatok 18 százaléka értékelte „nagymértékű” míg 23 százalékuk „kismértékű adminisztrációs teherként”.
24 százalékuk, vagyis minden negyedik vállalkozás azonban kifejezetten lehetőséget lát benne a fenntarthatóbb működés elérése érdekében a kapcsolódó támogatásokon keresztül.
Jó hír, hogy a vállalatok 55 százaléka már a felmérés időpontjában úgy nyilatkozott, meg tudná oldani vevői kérésre az adatszolgáltatást, és mindössze 12 százalékuk válaszolt úgy, hogy azt csak jelentős erőfeszítések révén tudná kivitelezni. Dobos Balázs tájékoztatása szerint
az adatkérésekben egyébként toronymagasan a környezeti szempontok, elsősorban a hulladékgazdálkodásra és az energiafogyasztásra vonatkozó adatigények dominálnak.
Ez azért is örvendetes, mert ezeken a területeken a vállalkozások valóban gyors eredményeket tudnak elérni, amelyek ráadásul pozitívan hatnak az üzleti eredményekre is. A magasabb energiahatékonyság, a jobb nyersanyagfelhasználás és hulladékkezelés konkrét üzleti előnyt jelenthetnek.
Ami a pluszfeladatokat illeti, azokat a vállalatok elsősorban a meglévő munkakörök bővítésével, illetve átképzéssel kívánják megoldani. A felmérésben résztvevők 20 százalékának máris van olyan kollégája, aki végez ilyen munkát, 49 százalékuknak pedig olyan, aki nem ezen a területen dolgozik, de el tudná látni ezt a munkakört. A megkérdezettek több mint fele tervez külső, elsősorban tanácsadói segítséget bevonni az ESG-törvény maradéktalan betartása érdekében.
„Szeretnénk a nagyvállalatok által adatszolgáltatásra kötelezett hazai beszállító cégeknek is a lehető legtöbb információt átadni, hitelesen, tévhiteket eloszlatva tájékoztatni őket. Az ESG lehetőséget teremt arra, hogy a cégek üzleti szempontból is racionális, de eddig halogatott lépéseket tegyenek meg, ettől pedig ellenállóbbak legyenek. Az egész törvény a versenyképességi előny elérését segíti” – mutatott rá a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Makronóm Intézet
