A mesterséges intelligencia akár emberi személyiségjegyek alapján képes személyre szabott illatokat létrehozni, sőt a már kihalt növényekét is életre keltheti. 

Egyre több szektorba szökik be a modern technológia, azon belül is a mesterséges intelligencia (MI), ez alól pedig a szépségipar sem kivétel. Idelfonso Nogueirának, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) vegyészmérnöki tanszékének professzorának a kollégáival együtt két illatanyagot sikerült újraalkotnia az MI segítségével. 

Két illatkompozíció, a „kumarin” és az „alkoholos” szaglási profil kidolgozásával kezdték a munkát. A második munkafázis a mesterséges intelligencia kiképzése volt. Ehhez a kutatók az egyes parfümjegyekhez kapcsolódó ismert molekulákról összeállítottak egy adatbázist. Az MI – már betanítva – képes volt létrehozni a szagmolekulák olyan kombinációját, amely a korábban jellemzett két illat összeállítását rekonstruálja. 

Egy illat újrateremtése azonban nem csupán a molekulák összeállításáról szól, emellett még egy fontos paramétert figyelembe kell venni: az egyes molekulák és környezetük kölcsönhatását, amely meghatározza az elegy szaglásra gyakorolt hatását. A molekulák és a környezetük, például a levegő, a víz vagy a bőrünk reakciója, megváltoztathatja, hogy milyennek érezzük az illatot. Ez a koncepció áll az úgynevezett „szagláspiramis” mögött.  

Először jönnek a csúcsjegyek, amelyek a legillékonyabb molekulákból állnak, ezeket akkor érezzük, amikor fújjuk az illatot. Ezután következnek a középjegyek, amelyek a csúcsjegyek elpárolgása után néhány órán keresztül érezhetők. Végül pedig az alapjegyek, amelyeknek köszönhetően az illat akár több napig is érezhető. Nogueira professzor csapata ezeket is figyelembe vette munkája során, és képes volt olyan molekulákat kiválasztani, amelyek kölcsönhatási profilja a lehető legközelebb állt a két vizsgált illat molekuláihoz. 

A kutatók a mesterséges intelligenciát igyekeztek finomhangolni, hogy minimalizálják a különbségeket az eredeti és az MI által létrehozott illatkompozíciók között. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia által reprodukált alkoholos illat nagyon hűen követte az eredeti összeállítást, míg a kumarincsaládhoz tartozónál kisebb eltérések mutatkoztak. 

 Gyorsabban és olcsóbban 

Egy adott kompozíció illatának reprodukálása természetesen rendkívül összetett feladat, ezért a kezdeti kutatás célja az volt, hogy a mesterséges intelligenciát a szagmolekulák korlátozott adatbázisán képezzék ki. Nyilvánvaló azonban, hogy egy kiterjedtebb adatbázis – különösen az összetettebb molekulák esetében – sokkal nagyobb és pontosabb reprodukálási lehetőségeket kínálna. Nogueira szerint ez az eljárás segíthet a parfümiparnak abban, hogy gyorsabban, alacsonyabb költséggel, sőt fenntarthatóbban fejlesszen. 

A parfümkészítők mellett a bőrápoló- és sminkmárkák is felgyorsíthatják a termékfejlesztést. (És van még bőven hová fejlődni, ha figyelembe vesszük, hogy egy ilyen folyamat akár három évig is eltarthat.) Az összetevők és a textúra kialakításában, a vásárlói igények felmérésében, valamint a hatékonysági tesztek esetében is hasznukra lehet a modern technológia.  

Nagy a verseny, elkél a segítség 

A globális illatszerpiac egyre zsúfoltabb és versenyképesebb, ugyanakkor jövedelmező is: az előrejelzések szerint a mérete 2030-ra 69,25 milliárd dollár értékűre nő. 

Olivia Houghton, a The Future Laboratory kreatív jövőkutató cég helyettes elemzője szerint az ipar többek között a mesterséges intelligenciának köszönheti a fejlődést: egyre több márka használja ki a technológia adta lehetőségeket, a fogyasztók sajátos igényeinek felmérésétől kezdve egészen a hatékonyság és az eredményesség növeléséig.  

Az EQ-kereskedelem 

Tavaly szeptemberben a Procter & Gamble multinacionális szépség- és testápolási termékeket gyártó vállalat a Moodify White-ot, egy mesterségesintelligencia-alapú illattervezési szoftvert kezdett el alkalmazni, hogy az illatanyag-fejlesztő csapatával együttműködve javítsa a termékfejlesztést, a tervezést, és hogy hamarabb piacra kerüljenek a termékek.   

Az EQ-kereskedelem elsősorban arról szól, hogy a vállalatok igyekeznek megérteni és előre jelezni a fogyasztóknak az termékekre adott érzelmi reakcióit, preferenciáit és viselkedését az illatokkal és más szépségápolási termékekkel kapcsolatban – ez esetben pedig ezt a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megtenni. 

Houghton elmondta, hogy a svájci illat- és aromaanyag-gyártó cég, a Givaudan is hasonló módon használja fel a technológiát: a DigiPulse nevű eszköze elemzi az illatjegyekkel, a csomagolással és a reklámokkal kapcsolatos reakciókat, majd ezen adatok alapján a mesterséges intelligencia segítségét hívja az új illatok kialakításához és a marketing javításához. 

A cég egy másik, Carto nevű MI-eszközt is piacra dobott, amely szinte azonnal létrehoz egy parfümöt az ismert preferenciák alapján. Ez a gyorsaság pedig segíti a fejlesztőket a hatékonyabb kísérletezésben. Ha a mesterséges intelligencia által javasolt illat nem is tökéletes, a szakértőknek mégsem kell teljesen nulláról indulniuk. 

A Perfect Corp szépségápolási technológiai vállalat pedig ennél is tovább ment: arcvonások alapján elemzi az embereket, méri a felhasználók extrovertáltsági, lelkiismeretességi, nyitottsági, elfogadhatósági és neurotikus – tehát a nagy öt személyiségjegy – szintjét, és ezt is számításba veszi az egyénre szabott parfüm létrehozásakor. 

Személyre szabás és neuroszcendensek 

A mesterségesintelligencia-technológiát arra is felhasználják, hogy segítsenek a vásárlóknak saját, személyre szabott illatokat létrehozni, amelyek tartalmazhatnak „neuroszcénákat”: olyan összetevőket, amelyekről ismert, hogy érzelmi, akár terápiás hatásúak. 

 „Az Estée Lauder most azt teszteli, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képes személyre szabott illatjavaslatokat készíteni az ember neurológiai reakciói alapján. A kísérleti illatajánló motorja az arcfelismerést használja annak meghatározására, hogy az agy hogyan reagál a különböző aromákra”  – mondta Houghton. 

Az ma már nem elég, ha egy parfümnek jó illata van. Az illatipar jövője a multiszenzoros élmények megteremtésén múlik, amelyek eddig ismeretlen módon képesek érzelmi reakciókat kiváltani. Houghton szerint a Bleu Noir például összeköti a színeket és az illatokat, vagyis az egyes színek által kiváltott érzelmeket és asszociációkat használják fel az illatok kialakításánál.  

A színek és illatok közötti asszociációkat felhasználva készíthetnek olyan parfümöket, amelyek nem csupán az orr számára kellemesek, hanem vizuális vagy emocionális élményt is nyújtanak. Ez lehet különösen hasznos azok számára, akik anozmiában, az illatérzékelés elvesztésében szenvednek, például a Covid–19 következményeként. 

DNS-szekvenálás a kihalt virágok illatának újrateremtésére 

Van olyan vállalat, amelyik nem elégszik meg a jelenlegi illatkínálattal: a Future Society DNS-szekvenálással igyekszik újraalkotni a kihalt virágok illatát. Az Invisible Woods illat például egy olyan virágból származik, amely India nyugati hegyvidékein őshonos, azonban 1917-ben a szárazság miatt kihalt. 

Bár ez talán túlzásnak tűnik, valójában van igény arra, hogy a parfümipar is fejlődjön, hiszen a vásárlói igények is egyre magasabbak, és mind szélesebb skálán mozognak. Houghton szerint nagyon fontos, hogy a vásárló az illatot személyesnek érezze, és nem mellesleg fenntartható módon előállítottnak is kell lenniük.  

„Az illatoknak egyre nagyobb a szerepük abban, hogy jobban érezzük magunkat, és akár jobban is alszunk tőlük. Hamarosan képesek lesznek utánozni az egyes fogyasztók DNS-ét is, és használatuk során az illatok az érzelmi állapotukhoz igazodnak majd” – zárta gondolatait.