Húsz év után Li Hszien Long miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, és Szingapúr élén átadja a hatalom irányítását Lawrence Vongnak, mostani helyettesének. Az átmenet zökkenőmentesen zajlik majd, hogy megőrizzék a fiatal városállam stabilitásának hírnevét, amely Délkelet-Ázsia szívében kulcsfontosságú pénzügyi és kereskedelmi csomóponttá vált.  

Nemzetalapító 

A szingapúriak nem kedvelik a gerontokráciát, ami a világ más részein dívik, és nem is váratlan, hogy a jelenlegi kormányfő készül venni a kalapját ugyanis Li – akinek az apját, Li Kuang-jaót a szingapúri nemzet alapítójának tekintik – már 2010 végén jelezte, hogy előkészíti utódlását. A kormányfő a múlt hét hétfő este a közösségi oldalakon kihirdette, hogy Lawrence Vong miniszterelnök-helyettesnek május 15-én hivatalosan átadja az ország irányítását. Az 51 esztendős közgazdász Vong – aki Amerikában szerezte a diplomáját – lesz csupán a második nem Li-családtag, aki a gazdag városállamot vezeti. 

„Lawrence és a 4G (negyedik generációs) csapat keményen dolgozott azért, hogy elnyerje az emberek bizalmát, különösen a világjárvány idején. Arra kérek minden szingapúrit, hogy teljes mértékben támogassák őket, és dolgozzanak velük együtt, hogy szebb jövőt teremtsenek Szingapúr számára” – hangsúlyozta a leköszönő vezető. 

Magas rangú köztisztviselő 

Vongot, aki egyben pénzügyminiszter is, 2022-ben a Népi Akciópárt (PAP) képviselőinek új nemzedékéből választották meg Li utódjául.

A párt az ország 1965-ös függetlenné válása óta megszakítás nélkül kormányozza Szingapúrt.

A hivatalos örökös, Vong most kifejtette, hogy alázattal és mély kötelességtudattal vállalja ezt a felelősséget. „Az önök álmai fogják inspirálni a tetteimet. Az önök aggodalmai fogják irányítani a döntéseimet” – fogalmazott a volt köztisztviselő, aki 2011-ben lépett be a politikába, amikor először választották be a parlamentbe. Hosszú évek óta miniszter, azóta volt a kulturális, a közösségi és ifjúsági, majd a nemzeti fejlesztési és az oktatási tárcát irányító vezető.  

2020-ban a koronavírus-járvány kezelésével tűnt ki az 5,9 millió lakosú, parányi országban. Ő felügyelte a kormány járványügyi munkacsoportját, és a városállam volt az egyik első ázsiai gazdaság, amely gyorsan talpra állt, amikor a pandémia 2022–ben lecsengett.  

Meglehetősen kompromisszumkésznek tartják, nincs alternatív programja, és várhatóan fenntartja Li politikájának irányvonalát, aki szintén követte elődje, a 2004-ig hivatalban lévő Go Csok Tong és apja stratégiáját, aki 1959 és 1990 között állt a hatalom élén. 

Nem kelt hullámokat 

„Lawrence Vong eddig olyan vezetőként mutatkozott be, aki nem akar hullámokat kelteni. Semmi nem utal arra, hogy jelentős reformokat vagy változásokat hajtana végre” – erősítette meg Dzsa Jen Csong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politikai elemzője. A városállam ügyel arra, hogy ne hajoljon egyik ideológiai tábor felé sem, ezért egyaránt szoros kapcsolatokat épített ki az Egyesült Államokkal, Kínával és más délkelet-ázsiai országokkal.  

Szilárd jogállamiságával – amely Kínában nincs – az ország az ázsiai óriás és a Nyugat közötti jelentős globális üzleti csomópontként hozta helyzetbe magát.

A különösen alacsony adókulcsok és a rendkívül hatékony kikötői és repülőtéri infrastruktúra vonzása miatt számos multinacionális vállalat telepítette ide központi irodáját, jogi osztályait, kutatóközpontjait és kereskedelmi egységeit. 

A nemzeti jövedelem itt a legmagasabb Ázsiában 

Az itt működő külföldi gazdasági csoportok száma még nőtt is, amióta a kínai rezsim határozott politikai ellenőrzést gyakorol Hongkong felett. Tavaly az IMF adatai szerint Ázsián belül Szingapúrban volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék, közel 88 000 dollár, jóval megelőzve Tajvant, Dél-Koreát és Japánt.  

E látványos teljesítmény ellenére Lawrence Vongnak reagálnia kell a lakosság egy részének a megugró ingatlanárakkal, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekkel és a fiatalok családalapítási nehézségeivel kapcsolatos aggodalmaira. Az ország termékenységi rátája tavaly 0,97 gyermek/nőre csökkent, és ez az alacsony mutató még számos politikai és társadalmi problémát eredményezhet. 

Új jövőkép kell 

A legutóbbi, 2020-as választásokon az ellenzék a függetlenség óta ugyan a legjobb teljesítményét nyújtotta, de nem tudott jelentős szerepet kivívni a parlamentben, a 93 képviselői helyből 83 a PAP-nak jutott. A párt imázsát azonban a közelmúltban botrányok rontották, amelyek során két képviselő lemondott, egy minisztert pedig bíróság elé állítottak korrupció gyanújával.  

A Munkáspárt, a fő ellenzéki csoportosulás sem kerülhette el a kínos helyzeteket: két képviselője szintén lemondott, vezetőjét pedig hamis tanúzással vádolták meg egy parlamenti bizottság előtt. Az általános választásokat 2025 novemberéig kell megtartani, de jól értesült források szerint akár már idén is sor kerülhet rá. 

„Vong a PAP meglévő politikájának kiegyensúlyozásával az egyenlőtlenségekből fakadó problémák megoldására törekszik – mondta Dzsa Jen Csong. – De új jövőképet is meg kell majd fogalmaznia Szingapúr számára, amely már nem remélheti, hogy ugyanúgy profitálhat a régi globalizált világból, mint azt korábban tette.” 

Kapcsolódó:

Címlapkép: Shutterstock