A Financial Times cikke szerint Németország a hidegháború óta a legátfogóbb katonai reformokat mutatta be, beleértve a sorkatonai szolgálat lehetséges újjáélesztését azon erőfeszítések részeként, hogy jobban felkészítse fegyveres erőit a NATO területének védelmére. Boris Pistorius védelmi miniszter Berlinben, a katonai szövetség 75. évfordulója alkalmából tartott beszédében elmondta, hogy aláírta a német hadsereg tetőtől talpig  átszervezéséről szóló rendeletet. 

„Ez egy mérföldkőnek számító reform… A célunk az, hogy a Bundeswehrt úgy alakítsuk át, hogy az a legjobban felkészült legyen a védelemben és a háborúban – mondta Pistorius. – Senkinek sem juthat eszébe megtámadni a NATO területét – ezt akarjuk közvetíteni.”  

Az intézkedések részei annak a hatalmas változásnak, amelyek Németország fegyveres erőihez való hozzáállásában következtek be, és amelyek tükrözik azt, ami Olaf Scholz kancellár szerint az úgynevezett Zeitenwende, azaz korszakváltás volt a biztonságpolitikában, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.  

Egyetlen műveleti parancsnokság fogja irányítani a négy új komponens erőit, a kiberhadviselést pedig a szárazföldi, a légi és a tengeri műveletekkel egyenrangúvá emelik. A terveket kidolgozó katonai tisztviselők hat hónapot kaptak a megvalósításra. Pistorius szerint a minisztérium egyik legfontosabb követelése, hogy a Bundeswehrt felkészítsék a németországi kötelező katonai szolgálatra, amennyiben döntés születik annak újbóli bevezetéséről. Az ország 2011-ben szüntette meg a kötelező sorkatonaságot, valamint a nem katonai intézményekben való szolgálat lehetőségét. Hozzátette, hogy a védelmi tárca javaslata a fiatal felnőttek katonai szolgálatának modelljéről a következő hetekben kerül a német politikusok elé. 

Az úgynevezett skandináv modell bevezetése valószínűsíthető, amelyben a katonai szolgálat valójában önkéntes és nemek szempontjából semleges lenne, ahogyan az olyan államokban, mint Svédország. Berlin új megközelítése a német védelmi kiadások jelentős növekedését eredményezte, és Európa legnagyobb gazdasága az idén teljesítette a NATO célkitűzéseit. Amióta 2023 januárjában átvette a védelmi minisztérium irányítását, Pistorius hangsúlyozta, hogy más kulturális és strukturális változások ugyanilyen fontosak ahhoz, hogy Németország teljesítse a NATO-követeléseket, és segítsen elrettenteni az orosz agressziót. 

A Bundeswehr struktúrájának a reformja prioritás volt. A háborút figyelve a védelmi minisztérium tisztviselői és a hadsereg vezetői az elmúlt hónapokban radikális átalakítást terveztek. A haderő jelenlegi szerkezet három évtized alatt apránként alakult ki, hogy széles körben reagáljon a németországi válságkezelési műveletekre és a külföldi humanitárius helyzetekre. 

Két műveleti parancsnokság, hat katonai szervezeti terület, valamint 27 különálló tervező és koordinációs ügynökség tartozik hozzá. Bár 182 ezer aktív férfival és nővel a NATO egyik legnagyobb katonai ereje, széttagolt struktúrája miatt rosszul felkészült a stratégiai kihívásokra. A reformok lehetővé teszik a Bundeswehr számára, hogy „gyors döntéseket” hozzon, mondta Pistorius, és a német miniszterek, valamint a NATO-szövetségesek számára világosabb és közvetlenebb kapcsolatot biztosítanak a katonai parancsnoksággal. A kiberképességek felemelése és a hadsereg különböző meglévő komponenseinek négy, világos ágba történő egyesítése olcsóbbá és hatékonyabbá tenné a jövőbeli háborúk megvívásához sürgősen szükséges technikai frissítések elvégzését is – mondta, az ukrajnai konfliktusra mint tanulságra utalva. „Nincs olyan háború, és alig van olyan harci helyzet Ukrajnában, ahol a digitális vezetési és irányítási képesség ne játszana központi szerepet annak biztosításában, hogy egy csatát meg lehessen nyerni” – mondta. 

Németország katonai bázist létesít Litvániában, hogy elriassza Oroszországot attól, hogy újabb támadásokat hajtson végre szomszédai ellen. A bázis a tervek szerint 2027-re teljes mértékben működőképes lesz, csaknem 5000 katonával. A német katonák első csoportja hétfőn érkezett Litvániába a NATO keleti szárnyán rendszeresen állomásozó új dandár részeként. A mintegy 20 fős csapat megkezdi a bázis felállítását és a végstádiumban 4800 német katona csatlakozik hozzájuk. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint ez az első alkalom, hogy tartósan Németországon kívül állomásoztatnak ilyen egységet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a bevetésre reagálva kijelentette, hogy a német katonai jelenlét Litvániában fokozza a feszültséget. A német védelmi minisztérium szerint az új katonai bázis célja, hogy elriassza Oroszországot attól, hogy az orosz-ukrán háborút követően újabb támadásokat hajtson végre szomszédai ellen. Litvánia határos az orosz balti-tengeri exklávéval, Kalinyingráddal és Moszkva közeli szövetségesével, Fehéroroszországgal. A Bundeswehr szerint ezzel Litvánia a legkiszolgáltatottabb állam a NATO keleti szárnyán. Nyugaton régóta úgy tekintenek a Suwalki-folyosóra, Litvánia területének a kettő között elhelyezkedő részére, mint potenciális gyújtópontra az Oroszország és a NATO között. A cél az, hogy a NATO-val együttműködve 4800 katonát és mintegy 200 civilt rendszeresen Litvániában állomásoztassanak. Berlin Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi zászlóaljat telepít az új litván dandár magjaként. A harmadik zászlóalj egy többnemzetiségű NATO-egység lesz a szövetség megerősített előrehaladott jelenléti haderejének részeként. Egy zászlóalj már Litvániában van, német parancsnokság alatt, több más nemzetből érkezett rotációs személyzettel.

Borítókép: shutterstock