Türkmenisztán és Törökország a gáztranzitról tárgyal, de az iráni kapcsolat elronthatja a képet 

Szerző: | 2024. január. 12. | Geopolitika, Kiemelt, Világgazdaság, Zöldenergia

Türkmenisztán számára, amely a hatalmas földgázkészleteit nyugat felé exportálná, Irán egy csábító, olcsó, de egyben kockázatos megoldás is lehet. Az új megállapodások sebezhetők lehetnek a nyugati szankciókkal szemben  és az is kockázatot jelenthet, hogy Irán időnként megbízhatatlan szállítónak bizonyult. 

Türkmenisztán már most is küld gázt Iránnak, de csak az Azerbajdzsánnal kötött cseremegállapodás részeként. Kétmilliárd köbméter gázt szállít Irán távoli, északkeleti területeire, ahol szükség van az energiahordozóra. Teherán bővítené a csővezeték-kapacitást azzal a céllal, hogy az Azerbajdzsán és Türkmenisztán közötti éves csereforgalmat 5,5 milliárd köbméterre növelje. Ennek a modellnek a látszólagos sikere további hasonló megoldásokra ösztönzi a feleket.  

Novemberben türkmén és iraki tisztviselők találkoztak Asgabatban, hogy megvitassák, egy hasonló, ötéves időszak alatt évente legfeljebb 9 milliárd köbméteres csere lehetőségét, ahol ismét Irán lenne a közvetítő. 

Az Európába irányuló gázszállításról való gondolkodás során ideális lenne az úgynevezett Transzkaszpi gázvezeték, vagy TCP megépítése, amely Türkmenisztán és Azerbajdzsán között képezne hidat. Ez a megoldás azonban több mint 20 milliárd dollárba kerülne. 

Persze ennél figyelembe kell venni az Oroszország felől érkező geopolitikai ellenszelet. Moszkva nem titkolja, hogy ellenzi a TCP bármilyen formában történő megvalósítását, annak ellenére, hogy aláírta a Kaszpi-tenger jogi státuszáról szóló 2018-as egyezményt, amely lehetővé tenné egy tenger alatti gázvezeték megépítését Türkmenisztánból Azerbajdzsánba. Oroszország elrontotta a saját pozícióit a gázpiacon, amikor 2022 elején megtámadta Ukrajnát. Ennek az egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy Európa radikálisan csökkentette a Gazpromtól vásárolt gáz mennyiségét. 

 

Ez a helyzet viszont kedvezett Azerbajdzsánnak, amely 2022 júliusában mérföldkőnek számító megállapodást kötött az Európai Unióval, amelynek értelmében 2027-ig megduplázza az Európába irányuló exportját, évi 20 milliárd köbméterre. 

A Türkmenisztán által vizsgált legújabb TCP-alternatíva szerint Törökország aktívabb szerepet játszana annál, mint hogy csak tranzitútvonal legyen. December 6-án Asgabatban a Türkmenisztán–Törökország kormányközi gazdasági együttműködési bizottságban megbeszéléseket folytattak a türkmén gáz Iránon keresztül Törökországba szállításának lehetőségéről. 

A részletekről egyelőre szűkszavúan nyilatkoztak. A türkmén külügyminisztérium, amely a tárgyalást vezette, csak a projekt ígéretét konstatálta, és azt, hogy a közeljövőben részletesebb megbeszélések kezdődnek kormányzati és vállalati szinten. 

A legfrissebb hírek szerint a helyzet azzal bonyolódott, hogy Türkmenisztán és Azerbajdzsán nem tudott megállapodni a cseregázszállítások Irán részvételével történő 2024-es folytatásáról. A felek képtelenek megegyezni az árban. A turkmen.news forrásai szerint az ezer köbméterenkénti 135-140 dolláros költség Türkmenisztán számára nevetségesnek tűnik. A lap felveti azt is, hogy a Turkmengaz, amikor külföldiekkel köt szerződést, mindig túlbecsüli a rendelkezésre álló gázmennyiséget, aztán gondok adódnak a teljesítés során. 
 

A megbízhatatlanságra példa a tavaly téli baleset a Galkinis mezőn, ami miatt felfüggesztették az Üzbegisztánba irányuló szállításokat. Ez a rendkívüli fagyok idején történt, és majdnem humanitárius katasztrófát okozott a szomszédos országban. Egy későbbi vizsgálat során állítólag kiderült, hogy az incidenst olyan technikusok okozták, akik alacsony minőségű vegyszereket használtak, amelyek nem voltak alkalmasak arra, hogy szigeteljék a berendezéseket a hidegtől. A Turkmengaz több alkalmazottja rács mögé került. 

A meglévő infrastruktúra sok mindent meghatároz 

Két csővezeték képes gázt szállítani Türkmenisztánból Iránba: a Korpeje–Kordkuj évi 8 milliárd köbméter és a Dauletabad–Sarakhs–Khangiran 12,5 milliárd köbméter kapacitással. Iránt és Törökországot eközben a 14 milliárd köbméter kapacitású Irán–Törökország vezeték köti össze. 

A Korpeje–Kordkuj egy 200 kilométer hosszú földgázvezeték a nyugat-türkmenisztáni Okaremtől északra lévő Korpeje mezőtől az iráni Kordkujig. Türkmenisztánban 135, míg Iránban 65 kilométer fut. 
A Dauletabad–Sarakhs–Khangiran a türkmenisztáni Dauletabad gázmezőtől indul az iráni Khangiranig, ahol csatlakozik az iráni gázvezetékrendszerrel. A teljes hossza 182 kilométer. 

Törökország már most is évi 9,6 milliárd köbméter iráni gázt importál a vezetékén keresztül, ami arra utal, hogy további 4,4 milliárdot is exportálhatna Törökországba – vagy esetleg többet, ha Irán képes lenne bővíteni a török határig tartó vezeték kapacitását. 

Török tisztviselők nem kívántak nyilatkozni a részletekről, sem arról, hogy miképp haladnak a tárgyalások Türkmenisztánnal, de arról sincs hivatalos információ, hogy milyen előrelépés történt az Iránnal folytatott, a következő két évben lejáró gázszállítás megújításáról szóló tárgyalásokon. 

Ez utóbbiak a hírek szerint megrekedtek. Míg Teherán állítólag törekszik a megújítására, Ankara jelentős árcsökkentést szeretne elérni és konkrét garanciákat arra, hogy Teherán nem függeszti fel önkényesen a szállításokat, ahogyan azt tette 2022 januárjában. A szállítások váratlan megszakadása Törökország-szerte gáz- és áramkimaradásokat okozott.  

 

Irán nehéz helyzetben van. Az évek óta tartó nemzetközi szankciók miatt a gázágazatából hiányoznak a beruházások. Kivételesen hideg téli időjárás esetén magas belföldi kereslettel és az exportkötelezettségek teljesítésével küszködik. 

Ha Törökország a vezetékhálózatán keresztül hozzáférhetne a türkmén gázhoz, az enyhíthetné Irán gondjait, miközben garantálná Ankara ellátásbiztonságát. Emellett a türkmenisztáni gáz szerepet játszhatna az eurázsiai ország azon törekvésében is, hogy egy gázkereskedelmi központnak adjon otthont. 

Jelenleg úgy tűnik, hogy Ankara lehetőségei a cseppfolyósított földgáz (LNG) hajóval történő behozatalára és az Oroszországból származó gázra korlátozódnak. Mindez aggodalmat kelt azzal kapcsolatban, hogy Törökország a csomópontot arra használná, hogy újra orosz gázt exportáljon az európai piacokra.  

Egy napon bármennyi tartalék gázt is lesz képes Törökország importálni, azt később újraexportálhatja Európába a Görögországgal és Bulgáriával való vezetékkapcsolatain keresztül, amelyeknek szintén vannak tartalékkapacitásai.   

E tervben a gyenge pont, hogy mindez Irántól függ 

Nem egyértelmű, hogy Irán egyáltalán nyitott lenne-e arra, hogy Törökország a vezetékeken keresztül türkmén gázt importálhasson. Az sem biztos, hogy Ankara nem csupán arra törekszik-e, hogy a Teheránnal folyó tárgyalások során a lehetséges türkmén gázimportot alkudozási eszközként használja fel. 

Ugyanígy nem világos az sem, hogy a türkmén gáz Iránon keresztüli tranzitja nem ütközne-e a Teherán ellen 2018 óta érvényben lévő nemzetközi szankciókba. Azerbajdzsánnak a Türkmenisztánnal és Iránnal kötött gázcsereszerződése nem áll büntetőintézkedések hatálya alatt, míg Törökországnak az Iránnal kötött meglévő gázimportszerződése, amely a török állami gázimportőr, a Botas birtokában van, mindig is mentesült azok alól. 

Ez a mentesség azonban nem terjedhet ki az új megállapodásokra. 2022 végén Ankara felajánlotta magáncégeknek, hogy a szabad csőkapacitás felhasználásával importáljanak gázt Iránból, de gyorsan elállt ettől a lépéstől, állítólag azért, mert attól tart, hogy ez sérti a nemzetközi szankciórendszert. 

(Forrás: Eurasianet

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn