Több iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). Folyamatos fejlesztésének és különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni. 

Már korábban beszámoltunk arról, hogy megannyi iparágban hasznosítható a mesterséges intelligencia. Az adatelemzéstől kezdve a mezőgazdálkodáson át egészen az egészségügyig növeli a hatékonyságot, egyszerűsíti a feladatokat és adminisztrációs terheket is képes levenni a munkavállalók válláról.  

Az egészségügyön belül is több szekcióban támogatja a dolgozók munkáját. Segítheti például az orvosokat a döntéshozatalban szívműtét esetén. Dr. Christine M. Albert, a Smidt Szívintézet kardiológiai osztályának vezetője kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a halálozási valószínűség kiszámításában lehet hasznos, hanem megoldást is javasolhat ezekhez az operációkhoz.   

Emellett az emlőrák felismerésében is segítséget nyújthat az MI.  

Az elvégzett kutatás során a mesterséges intelligenciával támogatott szűrés során 244 nőnél (a vizsgáltak 28 százalékánál) találtak rákos elváltozást, míg a radiológusok 203-nál (25 százalékuknál). Az MI használata emellett nem mutatott több téves pozitív eredményt, hiszen az eredmények aránya mindkét csoportban 1,5 százalék volt – adta hírül korábban a The Guardian. 

A Makronóm Intézet kutatásában említett tanulmány azt is megállapította, hogy a bőrrák esetén az MI képes volt jobban felismerni a betegséget, mint a tapasztalt orvosok. 

Újabb területen teljesít kiemelkedően az MI 

Világszerte körülbelül 300 millió ember szenved jelenleg depresszióban. Emiatt az Egészségügyi Világszervezet azt a világ egészségi állapotának megromlásához leginkább hozzájáruló tényezőnek nevezte. Ebből tehát egyértelműsíthető, hogy egy igen nagy, sürgősen megoldandó vagy legalábbis mérséklendő problémáról beszélünk.  

És bár a betegség igen gyakori, nehéz felismerni. Ennek az egyik oka lehet, hogy a depresszióra nincs egyetlen teszt: az orvosok önbevalláson alapuló tüneteket vizsgálnak és kérdőíveket töltetnek ki. Ezek a tünetek azonban nem mindenkinél azonosak. Egyesek többet, mások kevesebbet alszanak, egyeseknek kevesebb az energiájuk, míg másokra inkább a szomorúság vagy az ingerlékenység jellemző. 

A depresszióval diagnosztizált betegek esetében számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a beszélgetőterápiát, a gyógyszereket és az életmódváltást. A kezelésre adott válasz azonban minden embernél más, és nem lehet előre tudni, hogy melyik fog működni. 

A kutatók letesztelték, hogy az orvosokkal szemben a mesterséges intelligencia mely kezelési módszert javasolja. Amikor különböző súlyosságú depresszióban szenvedő, eltérő nemű és társadalmi-gazdasági helyzetű fiktív betegekről kaptak információt, a ChatGPT többnyire beszélgetőterápiát javasolt, míg az orvosok nagy része előnyben részesítette az antidepresszánsokat. 

Az amerikai, brit és ausztrál irányelvek elsősorban a beszélgetőterápiát ajánlják kezelési lehetőségként a gyógyszeres előtt, így kijelenthető, hogy a ChatGPT nagyobb valószínűséggel követi a klinikai irányelveket.

Az MI-t kevésbé befolyásolják a nemi és társadalmi-gazdasági előítéletek, míg az orvosok nagyobb valószínűséggel írnak fel antidepresszánsokat a férfiaknak, különösen a kékgalléros munkavállalóknak – jelentette ki Sarah Hellewell, a Curtin Egyetem Egészségtudományi Karának kutatója. 

Emellett kiemelte, hogy a depresszió az agy bizonyos részeit érinti, így a kór által érintett agyterületek rendkívül hasonlók a különböző embereknél. Olyannyira, hogy több mint 80 százalékos pontossággal meg lehet jósolni, hogy valaki depresszióban szenved, ha csak az agyi struktúrákat vizsgálják az MRI-felvételeken. Ez pedig ideális diagnoszikai módszer a mesterséges intelligencia számára, hiszen a korábbi felvételekkel betanítható, majd az MRI-felvételek vizsgálatával megjósolhatja vagy diagnosztizálhatja a betegséget.  

Okosórák a felismerésben 

Bár az MRI-alapú mesterségesintelligencia-alkalmazások ígéretesek, egy a depresszió egyszerűbb felismeréséhez használt eszköz akár már most is nálunk lehet.  

Jelenleg az okosórákat és az azokhoz hasonló hordozható eszközöket vizsgálják abból a szempontból, hogy képesek lehetnek-e a depresszió felismerésére és előrejelzésére. Az okosórák különösen hasznosak, mivel sokféle adatot gyűjthetnek, beleértve a pulzusszámot, a lépésszámot, az anyagcserét, az alvási adatokat és akár a szociális interakciókat. 

 A depresszió felmérésére használt viselhető eszközökkel végzett tanulmányok szerint ezek az eszközök 70-89 százalékban helyesen jelezték előre a depressziót.  

Mivel a hordozható eszközök éjjel-nappal viselhetők, ez a kutatás azt sugallja, hogy a hordozható eszközök olyan egyedi adatokat szolgáltathatnak, amelyeket egyébként nehéz lenne összegyűjteni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy sok esetben ezek az eszközök igen költségesek. 

Összességében tehát a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet tölt be a depresszió diagnosztizálásában és kezelésében. Ezenfelül az okosórák és egyéb hordozható eszközök által folyamatosan gyűjtött adatok segíthetik a betegség korai felismerését és a kezelési módszerek személyre szabását. Azonban a technológia alkalmazása során nem szabad megfeledkezni a költségekről, és egy olyan rendszert érdemes kialakítani, amely elősegíti, hogy a mesterséges intelligencia előnyeit valamennyi ember kihasználhassa.