Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Éves bázison kismértékben, 0,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor negyedéves alapon az első becslés alapján stagnált a magyar gazdaság. Ez kellemetlen meglepetést jelent, ám kiemelendő, hogy az elemzők meglehetősen optimisták voltak az ipari és építőipari adatok alapján. 

Negyedéves alapon az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal esett vissza a német gazdasági problémák begyűrűzése nyomán, míg az építőipar teljesítménye 3,2 százalékkal zsugorodott.  

A mai adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom egyszázalékos növekedése, illetve a belföldi turizmus év végi élénkülése, kiegészülve a többi szolgáltatással, sem tudta ellensúlyozni a fő trendeket. 

Erős volt a technológiai szektor és a mezőgazdaság 

Éves szinten a KSH a mezőgazdaságot, a humánegészségügyi és szociális ellátást, illetve az információ, kommunikáció ágazatot emelte ki – főként ezek növelték a teljesítményüket.  

A mezőgazdaság esetében a 2022-es aszályos év után várható volt a felpattanás, azonban ennek a mértéke elmaradt az előzetesen várttól, a gazdák helyzetét pedig az alacsony árak is rontották.  

Enyhült a fogyasztás mérséklődése 

Ezzel szemben az ipar és az építőipar, valamint a kereskedelem rosszul teljesített éves bázison. Az építőipar esetében a továbbra is a magas kamatkörnyezetet, az uniós források csúszását, az elhalasztott állami és önkormányzati beruházásokat, valamint a gazdasági bizonytalanságot kell kiemelni, amelyek csökkentik a beruházási hajlandóságot. A kereskedelem esetében a magas infláció miatti fogyasztásmérséklődés, valamint a megjelenő óvatossági motívum játszotta a legnagyobb szerepet a visszaesésben – ez utóbbi mértéke ugyan enyhült szeptembertől a reálbérek emelkedésével, azonban nem oldódott fel teljes mértékben. 

Érdemi, 3–4 százalék közötti felpattanás várható idén 

A tavalyi, 0,8 százalékos éves gazdasági visszaesés után az idén érdemi felpattanást várunk. A növekedés mértéke 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben ez utóbbihoz közelebb. Viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat.  

A tavalyi évben felhasználási oldalról csak a nettó export mérsékelte a visszaesést, miközben az idén a növekedés szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.  

A fő hajtóerőt az idén a fogyasztás jelentheti a magas foglalkoztatási szint, valamint a várhatóan két számjegyű nominális béremelkedés és 5 százalékra lassuló infláció nyomán 6 százalék közelébe gyorsuló reálbér-emelkedés eredményeként.  

Örvendetes lehet a beruházások hozzájárulása is, amelyet az olyan állami projektek, mint a Baross Gábor Hitelprogram, a jegybanki kamatcsökkentések, valamint az uniós források kihelyezése is támogathat. A fogyasztás és a beruházások felfutása miatt megjelenő importigény nyomán a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhet.  

Hogyan teljesít a német ipar? Miként alakul a kamatszint? 

Jelentős kockázatok övezik ugyanakkor a növekedési kilátásokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a német ipar és gazdaság lassulása.  

Mint legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt.  

Kérdés továbbá, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre.  

A beruházások esetében a kérdés a jegybanki alapkamat alakulása, hogy a Fed és az EKB kamatpolitikája, illetve az árfolyam alakulása – amelyet döntően az uniós források helyzete befolyásol – milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI