Az építőipari termelés volumene 2023 júniusában a nyers adatok szerint 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 7,5 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 20,5 százalékkal visszaesett.
Kommentár: Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Regős Gábor szerint az építőipar teljesítménye júniusban a várakozásoknak megfelelően alakult: úgy havi, mint éves összehasonlításban kismértékben csökkent a termelés (3,8, illetve 1,4 százalék). A közgazdász úgy véli, a termelés visszaesésének hátterében továbbra is az alacsony kereslet áll, amelyet az uniós források visszatartása, az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása és a magas kamatkörnyezet eredményez. Ennek megfelelően a második negyedévben az építőipar a gazdasági teljesítményt lefelé húzhatta.
Ugyanakkor a két építményfőcsoport teljesítménye eltérően alakult: míg a főleg állami beruházások által dominált egyéb építményeknél (például utak, hidak) jelentős, 20,5 százalékos visszaesés történt, az épületeknél 7,5 százalékos növekedést mért a KSH – márpedig bővülést ez utóbbi építménycsoportnál sem láttunk még idén. Regős Gábor szerint ez azt jelenti, hogy
a vállalati beruházások lassan és fokozatosan elindulnak, ezt pedig a monetáris kondíciók normalizálódása is segíti.
Ugyanerre utal a rendelésállomány alakulása is: bár a teljes rendelésállomány jelentősen, 26,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, az új rendelések volumene 16,7 százalékkal emelkedett. Mindkét esetben az épületeknél látszik kedvezőbb változás: a szerződésállománynál itt csak 2 százalékos a visszaesés, míg az épületekre vonatkozó új szerződések volumene 40,1 százalékkal nőtt az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumenének 14,4 százalékos csökkenése mellett. Az építőipari teljesítmény növekedéséhez szükséges, hogy az Európai Unió átutalja a hazánknak járó forrásokat – hangsúlyozta Regős.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza kiemelte azt is, hogy az alacsony kereslet ellenére az építőipar termelői árai nem csökkennek, a magas árak pedig tovább mérséklik a keresletet. Megállapította ugyanakkor, hogy bár az éves áremelkedés még továbbra is jelentős (17,2 százalék a második negyedévben), negyedéves alapon már a korábbi 4-5 százalékos vagy ennél is magasabb ütemnél csak mérsékeltebben, 1,6 százalékkal növekedtek az árak.
A KSH adatai részletesen
2023 júniusában az előző év azonos hónapjához képest:
A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 7,5 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 20,5 százalékkal csökkent.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 8,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésében 24,6 százalékkal kisebb volt a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,7 százalékkal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 16,7 százalékkal nőtt. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 40,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 14,4 százalékkal visszaesett a 2022. júniusi bázishoz képest.
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 26,1, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2, az egyéb építményekre vonatkozóké pedig 40,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
2023 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 7 százalékkal csökkent.
Építőipari termelői árak:
Az építőipar ágazatain belül 2023 II. negyedévében a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben emelkedtek leginkább az árak (17,9 százalék), miközben az épületek építése, illetve az egyéb építmények építése vonatkozásában 16,6 és 16,8 százalékos volt a növekedés 2022 azonos időszakához mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, ezen belül a munkabérek emelkedése és egyes építőanyagok drágulása okozta.
Az építőipar árai 1,6 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
