A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert e kettősség csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.
Az újonnan megteremtett jogszabályi háttérnek köszönhetően és a Nemzetgazdasági Minisztérium döntése alapján 18 új logisztikai központ jön létre Magyarországon. A logisztikai ágazatnak nemcsak jó adottságai vannak hazánkban, hanem hozzájárul az ország találkozási pont szerepének megerősítéséhez is.
A GINOP Plusz program I. prioritásán keresztül a következő időszakban összesen 450 milliárd forint érkezik a vállalkozások fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forintnyi forrás már a második negyedévtől kezdődően elérhetővé válhat, amely 0 százalékos célzott hitelekkel segíti a kkv-szektor versenyképességének megerősítését.
A gazdasági növekedés hosszabb távú fenntartásáról beszélt Cao Ho-ping (Cao Heping), a Pekingi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora, aki szerint ezt újfajta „minőségi termelékenységgel” lehetne elérni, amelyet elsősorban az innováció jellemez. A minőségi termelékenység az új jelszó a kínai gazdaságpolitikában, amit szerinte szolgálhat az utóbbi években kiépült fejlett infrastruktúra, a digitalizáció fejlesztése, ez pedig segítheti az új ipari csoportok, valamint termelőerők megjelenését az ottani gazdaságban.
Üzleti és politikai döntéshozók, érdekképviseleti vezetők, egyetemi vezetők és más szakértők tettek hitet a kkv-szektor tudásbővítése mellett február 12-én, hétfőn délután a KKVHÁZ szervezésében tartott konferencián. Az eseményen részt vett többek közt a Pénzügyminisztérium kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára, Marczinkó Zoltán és Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke is.
Az infláció visszaszorítását követően 2024-ben a gazdasági növekedése és 4 százalék körüli GDP-bővülés a kormány célja. A dinamikus fejlődés támogatása érdekében a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosítanak fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül.
Az EXIM és az MFB csoport is segítette az anticiklikus gazdaságpolitika sikeres megvalósítását 2023-ban. Az egyesített mérlegfőösszegük több mint 40 százalékkal, 7256 milliárd forintra nőtt a tavalyi év végére – ismertette Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatóján szó volt arról, hogy a Baross Gábor Hitelprogram 200 milliárd forintos kerettel nő az idén, az MFB pedig gyors ütemben igyekszik 396 milliárd forintnyi EU-forrást folyósítani. A fókuszban a beruházások, a kifektetések és a zöldátállás ösztönzése áll.
A kormány célja, hogy 2030-ra a magyar gazdasági fejlettség elérje az uniós átlag 90 százalékát. Ennek egyik fontos eszköze a hazai kkv-k megerősítése, aminek érdekében a kabinet felülvizsgálta és elfogadta A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 című stratégiai dokumentumot.
Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően 2024. január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét. Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (pl. kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását.
Az afrikai országok kezdik komolyan venni a gazdaságuk fejlesztését. Mostanában már nem a szabadkereskedelem mindenhatósága a mérvadó, hanem igyekeznek egyedi és észszerű iparpolitikákat, ágazati fejlesztéseket elindítani. Van, aki ezt protekcionistának, van, aki pragmatikusnak tartja, de úgy tűnik, hogy a fő lehetőség a regionális értékláncokban van.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a fuvarozó vállalkozások versenyképességének további javítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a fuvarozói ágazat két jelentős képviselőjével, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével, valamint a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével.
Hazai gyógyszergyártás jelene – versenyképességének jövője címmel tartott konferenciát Budapesten a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége (MAGYOSZ). A rendezvény fővédnöke, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta a rendezvény nyitó előadását, kiemelve az ágazat fontosságát. A rendezvényen a kihívások mellett a lehetőségekről, a jövő évi kilátásokról is szó esett: kiderült, hogy a hazai iparstratégia hat fókuszterülete közül az egyik éppen az egészségügy, benne a gyógyszergyártás fejlesztése.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
